A
Magyar Nemzet online cikke szerint a különböző NGO-k (nem kormányzati szervezetek) manipulálják, vagy akár megvesztegetik a Magyarországról tudósító újságírókat, akik sok esetben erősen torzítva írják meg a hazánkban történő eseményeket – derül ki a Kálmán Mátyással készített Skype-interjúból. A lap birtokába került felvételen a 24.hu és az Index korábbi munkatársa ismeretlen beszélgetőpartnerének arról számolt be:
„Nem lehet tudni, hogy (az adott újságíró) éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából”
– fejtette ki a Kálmán Mátyás, aki a személyes tapasztalatát is megemlítette:
„Meghívtak Brüsszelbe és Strasbourgba, hogy egyedi eseményekről tudósítsak. Ilyen szituációkban az újságírókat gyakorlatilag utasítják, hogy hova menjenek, és kivel beszéljenek. És ha másik országban van az ember, szüksége is van ilyen szervezőre, akiben megbízhat, hogy a legjobb megszólalókkal és szakértőkkel kösse össze.”
A videós újságíró szerint nem jó, hogy a sajtó munkatársai ilyen mértékben függenek az NGO-któl, és úgy vélte, ilyen körülmények között nehéz transzparensen működni.
„
Ha mindebben egy NGO-ra támaszkodnak, akkor az újságíró teljes mértékben ettől a szervezettől függ, ez pedig nem túl jó dolog. Ha például van valami nagy, nemzetközi esemény, például menekültválság, ami sok újságírót vonz, akkor nyilvánvalóan nem az NGO-k hívják meg őket, hanem küldik őket. De ha már egyszer itt vannak (az újságírók), akkor erősen korlátozott lehetőségeik vannak, hogy kire hagyatkoznak a limitált ittlétük alatt” – hívta fel a figyelmet Kálmán Mátyás.
A 24.hu korábbi munkatársa Soros György által finanszírozott jogvédő szervezetet is azon NGO-k között említett, amelyek minél nagyobb mértékben vonnák az ellenőrzésük alá az újságírókat. – Valóban látott olyan NGO-kat, amelyek függő helyzetbe hozták a (külföldi újságírókat) és amelyek ténylegesen korlátozták szabadságukat? – kérdezte Kálmánt a beszélgetőpartnere, mire előbbi azt válaszolta:
„Úgy gondolom, hogy a legtöbb NGO ezt teszi, az Amnesty Internationalt is beleértve.”
Ahogy arról már korábban a
Magyar Nemzet beszámolt, a lap birtokába jutott több órányi angol nyelvű Skype-interjú Andrej Noskóval, aki 2018-ig az Open Society Foundations (OSF), vagyis a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatójaként, majd első számú divízióvezetőjeként tevékenykedett. Ebben a tisztségében az Open Society Initiative európai részlegénél a think tankeknek megítélt ösztöndíjak harmadának az elosztását felügyelte. Nosko jelenleg a PILnet európai igazgatója Budapesten.
Az interjúban Andrej Nosko többek között arról beszélt, hogy a nemzetközi média Magyarországról és Lengyelországról szóló tudósításai torzítanak, elfogultak és felszínesek.
Kitért arra is, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban lesüllyedt. Azzal lehet érzékeltetni a problémát, hogy a korábbinál jóval kevesebb a főbb médiumok külföldi tudósítója, akik ráadásul több ország ügyeiről tájékoztatnak. Ez pedig intellektuális lustaságot eredményez a fősodrú médiában is, ami ugyancsak központi szerepet játszott a fentebb vázolt jelenség kialakulásában. Mindez oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni – jelentette ki Nosko. Vagyis – tette hozzá – ezek a tudósítások elfogultak.
Példaként említette, hogy
amikor Soros György alapítványánál dolgozott, a náluk érdeklődő külföldi tudósítóknak a különböző mértékben elfogult kontaktok rendszerint a saját kollégáikat ajánlották; vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt.
Több alkalommal Nosko is felbérelt egy-egy újságírót, hogy népszerűsítse az ösztöndíjas think tankek anyagait.
Tehát nem volt túl kiegyenlített a játszma – ismerte el az OSF volt igazgatója. A hazai körülményekről közvetített képet az is torzítja a nemzetközi sajtóban, hogy a külföldi tudósítók nem ismerik a magyar nyelvet, ezért a többségük másodlagos forrásokra tud csak támaszkodni. Ezek a másodlagos források pedig ugyancsak erősen torzítanak, egyebek mellett a magyar kormány legitimitásával kapcsolatban – fogalmazott Andrej Nosko.
A Nyílt Társadalom Alapítvány volt igazgatója által elmondottakkal egybecseng a napokban a spanyol sajtóban megjelent hír, amely szintén a Magyarország és Lengyelország elleni összehangolt liberális támadásokról szólt.
A nagy vihart kavart írás Carolina Punset korábbi spanyol európai parlamenti képviselő magánbeszélgetéseire hivatkozott. A politikus – aki korábban a polgári liberális Ciudadanos képviselőjeként a liberális ALDE pártcsaládban tevékenykedett – közölte: a szólásszabadság igazi ellenségei nem Magyarország és Lengyelország, hanem a politikai korrektség brüsszeli szószólói. A magánbeszélgetések sorozatában feltárta, hogy miközben a két országot folyamatosan elítélik Brüsszelben, a szólásszabadságot Európában fenyegető legfontosabb veszélyeket, például az újságírókat vagy a nőket ért iszlamista támadásokat meg sem említik, mert tartanak a következményektől, a politikai korrektség hangadói és a muszlim radikálisok felől érkező támadásoktól.
A Magyar Nemzet birtokába jutott információk közül az egyik legérdekesebb az az angol nyelvű interjú, amelyet egy, a lap számára beazonosíthatatlan személy készített Andrej Noskóval. A CEU-n politikatudományból doktorált férfi 2018-ig az Open Society Foundations (OSF), vagyis a Nyílt Társadalom Alapítványok igazgatójaként, majd első számú divízióvezetőjeként tevékenykedett.
Ebben a tisztségében az Open Society Initiative európai részlegénél a think tankeknek megítélt ösztöndíjak harmadának az elosztását felügyelte. Tíz fő tartozott a közvetlen irányítása alá és évi 10 millió dolláros költségvetés felett diszponált. Nosko jelenleg a PILnet európai igazgatója Budapesten.
A Magyar Nemzet részleteket is közölt az interjúból, melyet alább olvashatnak.
Amikor Andrej Nosko beszélgetőpartnere arra volt kíváncsi, mi az oka annak, hogy több kelet-közép európai állam, köztük Magyarország és Lengyelország, a nemzetközi média érdeklődésének homlokterébe került,
a Soros György által finanszírozott OSF korábbi igazgatója arról beszélt, hogy torzítanak a tudósítások ezekről az országokról.
„Úgy gondolom, hogy Magyarország és Lengyelország ügyeit összekapcsolni önmagában sem túl becsületes dolog. A két országnak – ahogy a térség többi államának – megvannak a saját problémái, de ezek mind különbözőek. Ha például Lengyelországot és Magyarországot vesszük, akkor teljesen eltérő vezetői stílust, gazdasági struktúrát láthatunk, és más a kormányzatnak a civil társadalommal fenntartott viszonya is” – fogalmazott.
Andrej Nosko szerint az, hogy egy kalap alá veszik ezeket az államokat, és hogy az erről írt beszámolók kiemelt hangsúlyt kapnak, összefüggésben áll azzal, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban lesüllyedt.
„Azzal lehet érzékeltetni a problémát, hogy a korábbinál jóval kevesebb a főbb médiumok külföldi tudósítója, akik ráadásul több ország ügyeiről tájékoztatnak. Ez pedig intellektuális lustaságot eredményez a fősodrú médiában is, ami ugyancsak központi szerepet játszott a fentebb vázolt jelenség kialakulásában. Mindez oda vezet, hogy
Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni”
– jelentette ki Nosko. Vagyis – tette hozzá – ezek a tudósítások elfogultak.
Ezek után felidézte, amikor az alapítványnál dolgozott, és külföldi tudósítók jellemzően arról érdeklődtek a szervezetnél, hogy tudnának-e ajánlani nekik valakit, akivel beszélhetnek, akkor a különböző mértékben elfogult kontaktok rendszerint a saját kollégáikat ajánlották; vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt.
„Több alkalommal magam is felbéreltem egy-egy újságírót, hogy népszerűsítse az ösztöndíjas think-tankek anyagait. Tehát nem volt túl kiegyenlített a játszma” – ismertette a kialakult körülményeket Andrej Nosko, aki úgy gondolja, a nyelv miatt is viszonylag könnyű félreértelmezni a magyarországi történéseket.
„Tudja, nem sok külföldi újságíró beszéli a magyart, így például az átlagemberekkel sem tudnak szóba elegyedni, de a helyi híreket sem tudják elolvasni.
Ezt saját tapasztalataim alapján mondom, mivel ismertem több korábbi tudósítót, akik sem beszélni, sem olvasni nem tudtak magyarul. Ezért a többségük másodlagos forrásokra tud csak támaszkodni. Ezek a másodlagos források pedig ugyancsak erősen torzítanak, egyebek mellett a magyar kormány legitimitásával kapcsolatban” – fogalmazott az OSF korábbi igazgatója. Andrej Nosko szerint így például
jellemzően nem említik meg, hogy a magyar kabinet ténylegesen nagy népszerűségnek örvend a társadalom jelentős része körében. „Ehelyett például azt írják, hogy a kormány a szabadság korlátozásával tartja fenn a hatalmát”
– hangsúlyozta a Nyílt Társadalom Alapítványok egyik korábbi vezetője.
A szóban forgó interjúban Andrej Nosko gyakorlatilag elismerte, hogy egy teljesen torz, valótlan képet festenek a külföldi tudósítók Magyarországról és Lengyelországról.
A Magyar Nemzethez eljuttatott dokumentumhalmaz annak fényében is különösen érdekes, hogy a napokban a spanyol sajtó is a két országgal szemben a liberálisok által folytatott összehangolt támadásokról cikkezett. A nagy vihart kavart írás Carolina Punset korábbi spanyol európai parlamenti képviselő magánbeszélgetéseire hivatkozott. A politikus korábban a polgári liberális Ciudadanos képviselőjeként a liberális ALDE pártcsaládban tevékenykedett. Ez a politikai formáció vette fel Emmanuel Macron színre lépése után a Renew Europe nevet, s ide tartozik jelenleg a Momentum is.
Punset szerint a szólásszabadság igazi ellenségei nem Magyarország és Lengyelország, hanem a politikai korrektség brüsszeli szószólói.
A volt EP-képviselő a magánbeszélgetések sorozatában feltárta, hogy miközben Magyarországot és Lengyelországot folyamatosan elítélik Brüsszelben, a szólásszabadságot Európában fenyegető legfontosabb veszélyeket figyelmen kívül hagyják.
Punset szerint ha a képviselők valóban elvi álláspontot képviselnek a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban, akkor fel kellene lépniük az újságírók és tanárok elleni erőszakos támadások ellen. Ehelyett a liberális EP-képviselők olyan helyekre összpontosítják támadásaikat, mint Magyarország és Lengyelország, ahol a véleménynyilvánítás szabadságát védik a politikai korrektség béklyóitól.
A Soros-alapítvány volt igazgatója szerint:
- Lengyelországot és Magyarországot valós érvek felsorakoztatása nélkül ostorozza a fősodratú média.
- A magyar kormány népszerűségének az okait nem látják világosan.
- A Magyarországról festett torz kép egyik oka, hogy az európai média színvonala az utóbbi időszakban lesüllyedt, a korábbinál jóval kevesebb a külföldi tudósító.
- Óriási problémát jelent, hogy a külföldi tudósítók nem ismerik a valós magyarországi helyzetet, mert nem tudnak magyarul, és tájékozódni is a mások által kiválasztott, elfogult forrásból szoktak.
