Az ukrán elnök elrendelte az általános mozgósítást

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön késő este elrendelte az általános mozgósítást Ukrajnában, az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli rendkívüli csúcsértekezletétől pedig ENSZ-békefenntartó misszió felállítását, illetve támogatását követelte hazájának.

Az ukrán elnök hivatalos honlapján megjelent dokumentum indoklása szerint az általános mozgósítást Oroszország „agressziója” miatt rendelték el „az ország védelmének szavatolása, az ukrán fegyveres erők és más katonai formációk harci és mozgósítási képességeinek fenntartása végett”.

Telegram-oldalán az ukrán elnök ENSZ-békefenntartó misszió támogatását követelte az uniós tagállamok vezetőitől. Egyben megismételte korábbi felhívását, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból és vezessenek be embargót az orosz olaj- és gázszállításokra.

„Segítsenek a hadseregnek fegyverekkel és lőszerrel, támogassanak ENSZ-békefenntartó missziót!” - írta Zelenszkij. Hozzátette, hogy Ukrajnának nemzetközi biztonsági garanciákra van szüksége, világos európai perspektívára, illetve gyors és határozott cselekvésre.

Az ukrán elnök Telegram-oldalán közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott: Ukrajna magára maradt a harcban.

„Egyedül maradtunk országunk védelmében. Ki hajlandó harcolni a mi oldalunkon? Nem látok ilyeneket. Ki hajlandó Ukrajna NATO-felvételét szavatolni? Mindannyian félnek” - olvasható az UNIAN ukrán hírügynökség által is közzétett beszéd szövegében.

Mindemellett az ukrán elnök köszönetét fejezte ki azon országoknak, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is segítik Ukrajnát.

Brüsszelben csütörtök este vette kezdetét az EU-tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcsértekezlete, amelynek keretében a tagországok kormány- és államfői új szankciócsomagról állapodnak meg, válaszul az Ukrajna elleni orosz hadműveletre.

Alexander De Croo belga szövetségi miniszterelnök a tanácskozásra érkezésekor elmondta: „harapós” szankciókra van szükség Moszkva ellen, és „rendkívül meg kell nehezíteni az orosz vezetés működését a nemzetközi környezetben.”

Janez Jansa szlovén kormányfő érkezéskor kifejtette: az Oroszország elleni szankciók bevezetése mellett az is fontos, hogy az Európai Unió kilátásba helyezze Ukrajna mielőbbi teljes jogú EU-tagságát 2030-ra. Jansa azt is elmondta, hogy Mateusz Morawieczki lengyel kormányfővel közös levelet írt alá, amelyben sürgetik az EU-t, a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására Ukrajnával, Moldovával és Georgiával.  

Gitanas Nauseda litván elnök sajnálatát fejezte ki, hogy az EU „nem volt elég sikeres” abban, hogy megakadályozza Oroszország katonai hadműveletét. Véleménye szerint is Ukrajnának „sokkal átláthatóbb” utat kell mutatni az uniós tagsághoz.  

A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt nyilatkozta a jelen lévő újságíróknak, hogy az EU-nak meg kell állítani Moszkvát, és ennek érdekében egységesnek kell lennie a szankciókat illetően.  

Olaf Scholz német kancellár kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem fogja megnyerni ezt a háborút, mert Európa polgárai békét, jogállamiságot és demokráciát akarnak”. Azt is elmondta, hogy Oroszország kizárása a SWIFT globális bankközi fizetési rendszerből nem lesz része a Moszkva elleni második uniós szankciócsomagnak.

„Nagyon fontos, hogy most megállapodjunk a már előkészített büntetőintézkedésekben, és minden mást tartogassunk olyan további helyzetre, amikor az végképp szükségessé válik” - nyilatkozta az újságíróknak a német kancellár.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője megerősítette, hogy pénteken az uniós tagállamok külügyminiszterei „hivatalosan is megállapodnak a szankciókról, amelyeket a vezetők ma este politikailag jóváhagynak”.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján erősítette meg: a bizottság által javasolt második szankciócsomag az orosz gazdaság stratégiai ágazatait fogja érinteni, azzal a céllal, hogy „megakadályozza Oroszország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz, és gyengítse az ország gazdasági bázisát, valamint modernizációs képességét”.

A tanácskozáson részt vesz a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is, aki korábban a Facebookon posztolt az egyeztetést megelőzően:

Az EU-csúcson a tagállami vezetők következtetéseket fogadtak el, és  hangsúlyozták: "az Európai Tanács a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni, provokálatlan és indokolatlan katonai agresszióját, továbbá Fehéroroszország részvételét az agresszióban".

A politikusok leszögezték: egyetértenek a további korlátozó intézkedések bevezetésében, amelyek az orosz  pénzügyi szektorra, az energia- és a közlekedési ágazatra, a kettős felhasználású termékekre, valamint az exportellenőrzésre és az exportfinanszírozásra, a vízumpolitikára, és további orosz személyek szankcionálására terjednek ki.  

Az állam- és kormányfők emellett további büntetőintézkedések elfogadására szólítottak fel Fehéroroszországgal szemben, valamint arra, hogy az Európai Bizottság "terjesszen elő vészhelyzeti intézkedéseket, többek között az energiaellátással kapcsolatban".