Az ukrajnai események miatt tovább fokozódik az európai energiaválság.

Minden este lecsavarja a fűtést egy 38 éves dél-angliai családanya. Az idősotthonban dolgozó nő azt mondja, hogy már nem tudja az egész napos fogyasztás után fizetni a számlákat.

„Esténként, amikor leáll a fűtés, a lányommal egy takaró alatt szoktunk ülni egy meleg vizes palack társaságában. Inkább magunkra terítünk még egy plédet, mert az nem kerül semmibe, míg a folyamatos fűtés lenullázza a bankszámlát” – mondta az asszony.

Arról is beszélt, hogy mostanra már minden szórakozási lehetőségről le kellett mondania, például moziba vagy étterembe se mehet. Egy elszegényedéssel foglalkozó civil szervezet szerint több millió brit, akik korábban kényelmes anyagi helyzetben voltak, most nélkülözni kényszerülnek.

Áprilistól pedig tovább romlik a helyzet, amikor több mint 50 százalékkal nőnek az energiaárak,

ráadásul a munkavállalók által fizetett járulékok is emelkednek az Egyesült Királyságban.

„Bár a bérek és támogatások áprilisban még nőnek, de nem az árakkal azonos ütemben. Ez azt jelenti, hogy

a legtöbb ember helyzete tovább romlik, mert a bevételük nem olyan mértékben nő, mint a termékek ára. Vagyis az életszínvonaluk csökken.

Természetesen a legszegényebb családok számára lesz a legnehezebb átvészelni ezt az évet”  – magyarázta Rebecca McDonald, a Joseph Rowntree Foundation jótékonysági szervezet gazdasági elemzője.

Egyre többen szorulnak segélycsomagokra, egy londoni élelmiszerosztó ponton például már hetente mintegy ötszáz család kér segítséget.

„Valószínűleg le kell majd mondanom a fűtésről, és ritkábban használhatom a gázt. Néha már most is hideg vízben mosok. Minden kiadásra oda kell figyelnem” – panaszolta egy ételadományra váró férfi.

Az elosztópont vezetője arról számolt be, hogy egyre többen vannak, akik már nem tudják kifizetni a gázt és a villanyt. Sok korábbi adományozójuk pedig időközben már maga is élelmiszer-segélyre szorul.

„A mi áramszámlánk is megduplázódott, három hónap alatt 170 fontról csaknem 400-ra nőtt.  Nekünk is nehéz, hát még a családoknak” – fogalmazott William McGranaghan, az ételosztó alapítója.

A Bank of England adatai szerint a briteknél olyan életszínvonal romlást okoznak az áremelkedések, amelyre az elmúlt három évtizedben nem volt példa.

A fogyasztói árak inflációja már az elmúlt évben elérte az 5,5 százalékot, amire 1990-es évek gazdasági válsága óta nem volt példa.

Európa-szerte példaértékű a magyar energiapolitika, a kontinensen hazánkban a legolcsóbb az áram és harmadik legalacsonyabb a földgáz ára. A polgári kormány rezsicsökkentő intézkedésének köszönhetően a háztartások évente több százezer forintot spórolhatnak meg – nyilatkozta Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője az M1 Híradónak.

A szakértő hozzátette, hogy míg az Európai Unióban az energiaárak mesterséges növelésére építő klímapolitikát folyattattak, Magyarországon a célkeresztben az energiaárak alacsonyan tartása volt.

Magyarország hatóságilag rögzítette a lakossági tarifákat – ezt nevezzük rezsicsökkentésnek –, és jelentős erőfeszítéseket tett, hogy visszaépítse az állami tulajdont az energiaszektorban – fogalmazott Hortay Olivér, majd kiemelte:

míg 2010-ben 29 százalék volt a nemzeti tulajdon aránya a szektorban, ez 2020-ra 56 százalékra emelkedett.

A szakértő felidézte, hogy fél évvel ezelőtt, amikor Európában kitört az energiaválság, akkor az elmúlt tíz évre jellemző európai energiapolitika elkezdett „recsegni, ropogni”. Ennek hatására egyre több uniós tagállam vezetett be hatósági árakat – például a héten Szlovákia a lakossági áramárakat fagyasztotta be –, az Európai Bizottság pedig fenntarthatónak minősítette az atomenergiát.

A baloldal rezsicsökkentés eltörlésére vonatkozó javaslata – Hortay Olivér szerint – ebben a helyzetben teljesen abszurd, hiszen olyan társadalmi problémákat okozna, amiket nehéz elképzelni.

Ha a jelenlegi helyzetben a hatósági árak helyett a baloldal által javasolt piaci árak működnének, akkor míg most egy átlagos háztartás körülbelül 22 ezer forintot költ energiára havonta, ez több, mint 110 ezer forintra nőne

– hangsúlyozta a szakértő.

Tehát a baloldali javaslatnak olyan súlyos társadalmi következményei lennének, amiket nagyon sok háztartás nem viselne el.

Miközben a baloldali pártok a parlamentben azonnali lépéseket követelnek az energiaárak mérséklésére, miniszterelnök-jelöltjük egyértelmű, kerek és félreérthetetlen mondattal teszi világossá, hogy eltörölné az érvényben lévő hatósági árazást, azaz a rezsicsökkentést – hívta fel a figyelmet Dömötör Csaba államtitkár közösségi oldalán.

„Márki-Zay Péter nem hajdanán mondta ezt, nem pár éve, hanem tegnap. A saját oldalára feltöltött videójában” – írta hétfőn közösségi oldalán az államtitkár.

A baloldal miniszterelnök-jelöltjétől a videóban ugyanis azt kérdezték, hogy tud-e mondani akár egy igaz dolgot is, ami a Fidesz ellene irányuló kampányában benne van.

Erre Márki-Zay Péter annyit válaszolt:

„Hát, őszintén szólva biztos, hogy van. Nagyon sok ilyen van egyébként, igen. Ööö… Hát, most hirtelen nem sok jut eszembe. Egy biztos tehát, hogy a rezsicsökkentésnek azt a formáját, amit Orbán Viktor kitalált, azt nem szeretnénk fönntartani”

– fogalmazott a baloldal miniszterelnök-jelöltje.

Márki-Zay Péter Brüsszel és a multicégek oldalára, nem pedig a magyar családok és vállalkozások oldalára állt a rezsiárakkal kapcsolatos vitában – mondta egy elemző korábban az M1-nek.

A baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt időszakban többször is kifejtette a véleményét a magyarországi rezsicsökkentéssel kapcsolatban. Szerinte a lakossági rezsiárak mérséklése felelőtlen lépés, sőt ostobaság volt a kormánytól.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint az az igazi rezsicsökkentés, ha kevesebb gázt, villanyt és vizet fogyasztunk, vagy szigeteljük a házunkat.

Márki-Zay Péter a rezsicsökkentés megszüntetéséről beszélt október közepén is. A Dobrev Klárával folytatott baloldali miniszterelök-jelölti vitája során többek között kifejtette, hogy nehéz kivezetni a rezsicsökkentést. Pedig szerinte a fenntartható gazdasághoz az embereknek – ahogy fogalmazott – érezniük kellene az energiaár-növekedést.