POLITIK
Az orosz és az ukrán tárgyalódelegáció talált olyan pontokat, amelyekben haladás érhető el - jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz küldöttség tagja.
A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Szluckij közölte, hogy az ukrán fél hajlandó volt az aktuális kérdések részletes megvitatására és az orosz fél meghallgatására. Közölte, hogy hamarosan újabb kétoldalú tárgyalás várható.
Az ENSZ-közgyűlés sürgősséggel összehívott ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője kijelentette: Moszkva tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása.
„A donyecki népköztársaságban és a luhanszki népköztársaságban élőket fenyegető állandó fenyegetésekre, valamint arra, hogy nincs kilátás a Donyec-medencei problémáknak a minszki egyezmények keretében történő megoldására, Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, hogy különleges hadműveletet hajtanak végre a Donyec-medencében. Ukrajna elfoglalása nem szerepel a terveink között” - mondta az orosz nagykövet.
Robbanások rázták meg Kijevet
Helyi idő szerint 6 óra 40 perc körül több robbanást is hallottak Kijevben. A detonációkat a városközponttól keletre lehetett hallani nem sokkal azt követően, hogy az orosz-ukrán tárgyalások véget értek Fehéroroszországban. A CNN tudósítása szerint ezek voltak a legnagyobb robbanások eddig, amiket a mai napon hallani lehetett.
A robbanás után légvédelmi szirénák szólaltak meg, még félórával később is hallani lehetett élő felvételeken a jelzéseket. A robbanás nem sokkal azután érkezett, hogy véget ért az orosz-ukrán tárgyalások első köre. Ennek a célja az volt, hogy tűzszünet legyen Ukrajna területén. Ezután annak érdekében, hogy további lépések születhessenek, mindkét fél visszatér a hazájába.
Orosz ENSZ-nagykövet: Moszkva tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása
„Oroszország a különleges hadművelet során megvalósítja azt a jogát, hogy önvédelmet gyakoroljon egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni” - tette hozzá Nebenzja.
Az ülés elején Abdullah Shahid, a közgyűlés elnökének javaslatára a 193 tagállam képviselői egyperces némasággal emlékeztek meg az Ukrajna elleni orosz támadás áldozatairól. Shahid - a Maldív-szigetek volt külügyminisztere -, valamint António Guterres, a világszervezet főtitkára a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel.
Zelenszkij aláírta Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta hétfőn Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét. Ezt maga az államfő jelentette be, hozzátéve, hogy országa felvételét „reálisnak” tartja. Andrij Szibiha, az elnöki iroda helyettes vezetője elmondta, hogy ezenfelül az elnök, valamint Denisz Smihal miniszterelnök és Ruszlan Sztefancsuk házelnök közös nyilatkozatot is aláírtak. „A dokumentumok már úton vannak Brüsszelbe” - tette hozzá Szibiha.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Zelenszkij számára azért lehet fontos Ukrajna kérelmének elbírálási eljárása, hogy ez a kérdés potenciálisan felhasználható legyen az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon, mivel az Európai Unió egy olyan intézmény, amely a békén és a konfliktusok párbeszéd útján történő rendezésén alapul. Az ukrán elnök ezt megelőzően videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
„Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását” - hangoztatta az elnök.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna hálás partnereinek, de „a célunk az, hogy mi mind egyenlők legyünk”. Szerinte az ukránok megérdemlik ezt. „Biztos vagyok abban, hogy ez igazságos, hogy megérdemeljük, és hogy mindez lehetséges” - szögezte le az államfő.
Borrell: Az EU-tagállamok elkötelezettek Ukrajna katonai támogatása mellett
Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben elmondta: az Európai Unió felkérte madridi műholdközpontját, hogy szolgáltasson adatokat Ukrajnának az orosz csapatok mozgásáról, az uniós tagországok pedig elkötelezettek amellett, hogy tovább növeljék kétoldalú katonai támogatásukat Kijevnek - közölte Brüsszelben hétfőn.
Josep Borrell a tagországok védelmi minisztereinek egynapos, rendkívüli, videókapcsolaton keresztül tartott tanácskozását követően nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió közel félmillió eurót mozgósít Ukrajna önvédelmi célú fegyverkezésének támogatására. A tagországok pedig készen állnak fegyverek, köztük vadászrepülőgépek szállítására is Kijevnek - tette hozzá. Kijelentette: az EU kész további szankciók bevezetésére Fehéroroszországgal és mindazokkal szemben, akik segítik Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját.
Azt mondta, az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók költséggel járnak Európa számára, de - mint fogalmazott - „készen kell állnunk az ár megfizetésére, különben sokkal magasabb árat kell fizetnünk a jövőben”. Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat többé nem a kereskedelem fogja meghatározni - tette hozzá.
Az uniós diplomácia vezetője közölte: Ukrajna orosz inváziója megmutatja, hogy az Európai Unió létfontosságú feladata az orosz olajtól és gáztól való függőségének csökkentése, valamint a megújuló energiaforrásokra és a hidrogénre való átállás. „Az energia nem fog kikerülni ebből a konfliktusból, akár tetszik, akár nem” - fogalmazott Borrell.
Arra figyelmeztetett azonban, hogy Európa energiafüggőségének megszüntetése nem lesz könnyű. Szavai szerint a piaci nyugtalanság növelni fogja az árakat, amit a fogyasztóknak kell majd megfizetniük.
„Talán bevezethetnénk támogatásokat a legkiszolgáltatottabbak védelmében, de olyan helyzetben vagyunk, hogy cselekedeteinknek és válaszainknak gazdasági következményei lesznek, és erre fel kell készülnünk” - fogalmazott.
A főképviselő üdvözölte, hogy a beutazási korlátozásokat követően Svájc az Európai Unióhoz hasonlóan az országban tárolt orosz vagyon befagyasztását rendeli el. Jó hírnek nevezte, hogy a pénzek Svájcon keresztüli mozgatása a továbbiakban nem fogja segíteni az orosz oligarchákat.
Légvédelmi riasztási gyakorlatot tartottak Ungváron és Munkácson
Hétfőn délután előzetesen bejelentett légvédelmi riasztási gyakorlatot tartottak Kárpátalja két legnagyobb városában, Ungváron és Munkácson. Kijevi idő szerint 18 órakor megszólaltak a légiveszélyt jelző szirénák a két városban.
A gyakorlat megtartását Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke rendelte el, és hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján jelentette be. „Figyeljük a sziréna hangját és a rádiót. A szirénát meghallva, a pánikot elkerülve vonuljunk biztonságos fedezékbe, az épületek pincéjébe, a legközelebbi óvóhelyekre.
Azért van szükség a gyakorlatra, hogy egy esetleges éles helyzetben határozottan cselekedjünk” - hangsúlyozta Mikita. Bejelentették azt is, hogy a megyei védelmi tanács március elsejétől Kárpátalja teljes területén betiltotta a szeszes italok árusítását.
A menekültekkel teli vonatok folyamatosan érkeznek a Nyugati pályaudvarra, a helyszínen étellel, itallal és útmutatóval segítik őket - jelentette a közmédia tudósítója az M1 aktuális csatorna hétfő délutáni műsorában.
A Nyugati pályaudvaron a Magyar Vöröskereszt és a Református Szeretetszolgálat munkatársai fogadják a menekülteket, akiket forró teával, üdítőkkel, ásványvízzel, péksüteményekkel, tisztálkodási szerekkel látnak el.
Hozzátette: a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség munkatársai nagy erőkkel vannak a helyszínen és koordinálják a menekülteket.
Azokat, akiknek nincs hová menniük, egy helyre gyűjtik és autóbuszokkal szállítják el biztonságos befogadóhelyekre - hangzott el a műsorban.
Mintegy 90 ezren lépték át a határt Ukrajna felől
Mintegy 90 ezren lépték át csütörtök óta a magyar határt Ukrajna felől - nyilatkozta telefonon hétfőn a kormányszóvivő, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is „tárt karokkal, segítséggel és segítő szándékkal” várja az ukrajnai háború elől menekülőket.
Szentkirályi Alexandra közölte, hogy a magyar kormány mindenben segíti a háború elől Magyarországra menekülő embereket és minden támogatást megad nekik.
Kiemelte, minden ukrajnai menekültnek belépést és segítséget biztosít Magyarország, ennek megkönnyítése érdekében a határátkelők 24 órában működnek. Tájékoztatása szerint február 24-től hétfőn késő délutánig 89 ezer 561-en lépték át a magyar határt Ukrajna felől.
A kormányszóvivő hozzátette, hogy a kormány koordinálja a menekültek elszállásolását is, eddig 139, erre igényt tartó menekült elszállásolását segítették, a szállásokat a további felmerülő igények esetén is tudják biztosítani.
Ismertetése szerint a menekültek elhelyezésére szolgáló szálláshelyeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) jelöli ki. Az OKF emellett koordinálja a fővárosba érkező menekültek elszállásolását is, valamint segít az állami készletek kiosztásában, illetve az ügyintézésben és okmányok készítésében - fűzte hozzá.
Szentkirályi Alexandra kitért arra is, hogy a kormány egyéb módokon is segíti az ide érkező, a háború elől menekülő embereket.
Példaként említette, hogy a kabinet működteti a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsot (NHKT), amelynek feladata a segélyek, adományok gyűjtése, a humanitárus segélyek kiszállítása, továbbá segíti a magyarországi segélyszervezetek - köztük a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt - munkáját.
A kormányszóvivő jelezte, hogy hétfőn öt helyszínen - Beregsuránynál, Tiszabecsnél, Záhonynál, Barabásnál és Lónyánál - hat segélypontot nyitottak meg. Szólt arról is, hogy a karitatív szervezetek továbbra is várják szálláshelyek és befogadócsaládok jelentkezését, illetve örömmel fogadják a tartósélelmiszer-felajánlásokat is.
Szentkirályi Alexandra beszámolt arról is, hogy eddig 65 millió forintot ajánlottak fel a Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül. A 1357-es telefonszámon hívásonként, illetve sms-enként 500 forintot lehet felajánlani, emellett a 11711711-22222222-es számlaszámon is várják a pénzadományokat. Továbbá a karitatív szervezetek saját adományvonalain is lehet adakozni.
„Az egész ország megmozdult és egy emberként igyekszik segíteni” - fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is „tárt karokkal, segítséggel és segítő szándékkal” várja a háború elől menekülőket.
Bővült a MÁV szolidaritási jegye
Hétfő délutántól ingyen utazhatnak a MÁV-Start belföldi járatain az ukrán állampolgárok - közölte a vasúttársaság hétfőn, jelezve, hogy kibővítették a szombat éjféltől bevezetett szolidaritási jegyet.
A díjmentes szolidaritási jeggyel az érintettek az utazást bármely vasútállomáson megkezdhetik, a jegyváltáskor az úticélt kell megadni és személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel igazolni kell az ukrán állampolgárságot.
A szolidaritási jeggyel utazók kizárólag a másodosztályú kocsikat vehetik igénybe, a feláras vonatokon a gyorsvonati pótjegyet nem kell megvásárolniuk.
A szolidaritási jegy a helybiztosítással közlekedő vonatokon elsődlegesen a többletkocsikban szabadon maradó ülőhelyeken használható fel.
A szolidaritási jeggyel utazók díjmentessége a Magyarországon keresztül más külföldi célállomás felé a nemzetközi vonatokra is érvényes a magyar határállomásig.
A vasúttársaság különvonatokkal is segíti a menekültek utazását, Záhonyból hétfő este indul a következő mentesítő járat - Nyíregyházán, Debrecenen és Szolnokon keresztül - a Nyugati pályaudvarra. Megjegyezték: a MÁV-Start a Záhony, Debrecen felől Budapestre közlekedő vonatokat plusz kocsival megerősítve indítja a megnövekedett utasforgalom miatt.
A közlemény szerint eddig már mintegy tízezer Kárpátalja felől, Záhonyon át érkező menekült utazását biztosította a MÁV. A menekültek között magyarokon, ukránokon kívül más országok állampolgáraiként Ukrajnában tanulók, dolgozók is utaznak vonatokkal a határ túloldalán található Csap állomásról Záhonyba - írták.
Ripost hírek
