A magyarok elsöprő többsége a békét szorgalmazza

A közbeszédben nagy vihart kavart, hogy Oroszország csütörtök hajnalban támadást indított több katonai célpont, illetve repülőtér ellen Ukrajna területén. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor leszögezte, hogy hazánknak a katonai konfliktusból ki kell maradnia, ugyanakkor a balliberális erők kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter nem zárná ki, hogy Magyarország katonai missziót küldjön Ukrajnába. A Századvég megvizsgálta, hogy a magyar lakosság hogyan vélekedik az ukrán-orosz konfliktusról, illetve Márki-Zay említett kijelentéseiről.

Magyarország a béke pártján áll

Az Oroszország által megindított ukrajnai katonai műveleteket megelőzően készült kutatás rávilágít arra, hogy a megkérdezettek 83 százaléka aggasztónak tartotta, hogy Oroszország és Ukrajna között fegyveres konfliktus törhet ki a közeljövőben, míg 16 százalékuk nem fejezte ki aggodalmát ezzel kapcsolatban.

A felmérés alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyarok elsöprő többsége a béke megőrzését szorgalmazza a kialakult feszült helyzetben.

A válaszadók 95 százaléka úgy látja, hogy mindent meg kell tenni a béke megőrzése érdekében Oroszország és Ukrajna között, ugyanakkor 4 százalékuk szerint Oroszországot minden eszközzel meg kell büntetni, akár katonai erővel is.

Az alábbi állítások közül Ön melyikkel ért inkább egyet?  Fotó: Századvég

A döntő többség ellenzi hazánk katonai részvételét a konfliktusban

A baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter szerint Magyarországnak akár katonákkal és fegyverekkel is támogatnia kellene Ukrajnát. Ezen felül Fekete-Győr András, a Momentum egykori elnöke szintén az ukrán kormánynak felkínálandó magyar fegyverekről beszélt.

Megállapítható, hogy a magyarok több mint háromnegyede (77 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy Ukrajna Oroszország általi elfoglalása esetén hazánk mint NATO-tag fegyvereket és katonákat küldjön a térségbe, ezzel szemben 19 százalékuk helyeselné ezt a lépést.

Amennyiben Oroszország elfoglalná Ukrajnát, Ön inkább egyetértene vagy inkább nem értene egyet azzal, hogy Magyarország mint NATO-tag fegyvereket és katonákat küldjön Ukrajnába?  Fotó: Századvég

Érdekesség, hogy az ellenzéki összefogás szimpatizánsainak többsége (57 százaléka) is ellenzi a baloldal – magyar katonák és fegyverek esetleges ukrajnai bevetését – célzó javaslatát, míg ez az arány a Fidesz-KDNP szavazói esetében 86 százalék, a bizonytalanok körében 81 százalék.

Magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába Márki-Zay Péter - ez derül ki abból az interjúból, amelyet Gulyás Márton baloldali aktivistának adott Gyurcsány jelöltje néhány nappal ezelőtt. Ezt megerősítette tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában is. 

Márki-Zay azt mondta, hogy akár katonákat is küldene Ukrajnába. Tegnap pedig az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, hogy fegyvereket is küldene. 

Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk - mondta Márki-Zay, majd arra a kérdésre, hogy akár magyar katonákat is küldene, azt mondta: hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.  

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában pedig ezt mondta kedd este arra a kérdésre, hogy adna-e fegyvereket Ukrajnának: A NATO közös döntéseit kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.

A háború a legrosszabb forgatókönyv - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtök kora reggel a Facebookon közzétett bejegyzésében. A feladat most, mint mindig a magyar emberek biztonságának garantálása - olvasható a bejegyzésben.

Kijevi nagykövetségünk működik, az Ukrajna területén tartózkodó magyarok számára rendelkezésre áll. A munkatársaim a helyszínen minden segítséget megadnak” - írta Szijjártó Péter.

Ezt követően élőben jelentkezett közösségi oldalán:

Magyarország álláspontja világos: Kiállunk Ukrajna mellett, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellettt - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter élő bejelentkezésében azt mondta: Magyarország minden olyan szövetségesi egyeztetésnek részese és része lesz, amelyek a koordinált válaszreakció megadásáról szóló döntésekre vonatkoznak.

A kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának garantálása - hangsúlyozta a tárcavezető.

Az ukrán nemzeti gárda megkettőzte a nagykövetség védelmét. Az Ukrajnában tartózkodó magyar állampolgárokat arra kérte Szijjártó Péter, vegyék fel a kapcsolatot a nagykövetséggel.

Óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél

Szemtanúk beszámolói szerint óriási sorok alakultak ki a kárpátaljai határátkelőknél és a közelükben található benzinkutaknál.

Szakértő: Érdemes komolyan venni, amit az orosz elnök mond

Korábban is kellett volna, és továbbra is érdemes komolyan venni, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök mond - értékelt Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Horváth József szerint az vezetett idáig, hogy a korábbi oroszbarát vezetés lecserélődött. Az Egyesült Államok „erősen dolgozott” azon, hogy Ukrajna „leváljon” Oroszországról. Megkezdődött az ukrán haderő modernizációja is. Vlagyimir Putyin számára pedig elfogadhatatlan volt, hogy Oroszország közvetlen közelébe közepes hatótávolságú rakétát telepítsenek.

Kifejtette: a mostani precíziós művelet első órái a légi fölény megszerzéséről szólnak. Fontos a légitámaszpontok, lőszerraktárak kiiktatása, megakadályozandó, hogy Ukrajna további fegyverhez jusson.

Azt még nem látni pontosan, hogy mi az oroszok stratégiai célja - mondta Horváth József, de kiemelte: érdemes figyelni, amit az orosz elnök mond, kielemezni annak háttértartalmát. A szakértő szerint Vlagyimir Putyinnak nem érdeke, hogy Ukrajnát teljes mértékben elfoglalja. Ezzel a nemzetközi közösséget, az ukrán lakosságot is maga ellen fordítaná, továbbá olyan gazdasági kihívásokat jelentene, amelyeket az orosz belpolitika sem viselne el hosszú távon.

Horváth József szerint Oroszország célja a hidegháborús „finn példa”, hogy Ukrajna demilitarizált területként semleges maradjon.

Ifj. Lomnici: Jogilag nehéz megítélni a háborút

Jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot „félretették” - értékelt ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében.

A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte. Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak - hívta fel a figyelmet.

Ifj. Lomnici Zoltán megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában. Ha ezek az állítások helytállóak, árnyalják a képet, miszerint egyoldalú háborús lépések indultak meg. Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó - vélekedett.

Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült - fűzte hozzá.

Dömötör Csaba: A béke a legfontosabb magyar érdek

Egy többféle, most már háborús válsággal is terhelt időszakban sok mindenre van szükségünk, erős vezetőre, higgadt mérlegelésre, de semmiképpen sem felelőtlen és a magyarok biztonságát veszélyeztető baloldali nyilatkozatokra - közölte Dömötör Csaba a közösségi oldalán.

A baloldali vezetők fegyvert szállítanának Ukrajnának és magyar katonákat küldenének a hadszíntérre. A Városházára felvonták az ukrán zászlót is  - írta legújabb bejegyzésében Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint ebben a helyzetben a magyar zászlót kell a legmagasabbra húzni. Történelmi tapasztalataink is azt mondatják velünk: a béke a legfontosabb magyar érdek, és az, hogy kimaradjunk a konfliktusból. Aggódunk Ukrajnáért, Ukrajna területi épségéért, de a háború nem megoldás - tette hozzá.

Egy többféle, most már háborús válsággal is terhelt időszakban sok mindenre van szükségünk. Erős vezetőre, higgadt mérlegelésre, de semmiképpen sem felelőtlen és a magyarok biztonságát veszélyeztető baloldali nyilatkozatokra. Ne keverjék össze a mostani helyzetet a vasárnap délutáni videóblogolással. Itt most a magyarok biztonsága a tét - zárta az államtitkár.

„Mondjunk el egy Miatyánkot”

Vejkey Imre, a Magyar Parlamenti Imacsoport vezetője kéri a magyar nemzetet, hogy imádkozzon a békéért, mert a háború nem megoldás.

A mai naptól mindenki imádkozzon, hogy a fegyverek helyett Európában és a világban újra az Úr igazsága és békéje legyen a győzedelmes! Mondjunk el egy Miatyánkot azért, hogy az egymással most harcban álló felek ismerjék fel saját teremtettségüket és ezáltal mielőbb ismerjék fel a másik istenarcúságát is! Mondjunk el egy Miatyánkot azért, hogy hazánk kimaradjon ebből a háborús konfliktusból! - írja közleményük.

A Mazsihisz aggodalmát fejezte ki és a menekültek segítésére készül

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) aggodalmát fejezte ki az Ukrajna elleni orosz támadás miatt és megkezdte a felkészülést az esetlegesen Magyarországra érkező menekültek megsegítésére.

A szervezet csütörtöki közleményében úgy fogalmaztak: „együttérzünk Ukrajna polgáraival, különösen a kárpátaljai magyarsággal, azon belül is zsidó hittestvéreinkkel”.

A Mazsihisz az elmúlt hetekben megkezdte a felkészülést az esetlegesen Magyarországra érkező menekültek megsegítésére. A szervezet felvette a kapcsolatot az illetékes magyar hatóságokkal, a nemzetközi zsidó szervezetekkel és folyamatosan nyomon követi az események alakulását - írták.

Hozzátették: imádkoznak, hogy a fegyverek elhallgassanak és a béke minél előbb helyreálljon.

Az EMIH támogatásáról biztosította az ukrajnai zsidó közösséget

Támogatásáról biztosította az ukrajnai zsidó közösséget az Egységes Magyagyarországi Zsidó Hitközség (EMIH) - közölte a szervezet csütörtökön.

Azt írták: Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija aggodalommal figyeli az orosz-ukrán konfliktus alakulását. A vezető rabbi csütörtökön telefonon egyeztetett Meir Stamblerrel, az Ukrajnai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnökével, és felajánlotta neki a magyar zsidó közösség segítségét.

Köves Slomó egyeztetett Mendel Wilhelm ungvári rabbival is, akinek megígérte, ha szükséges, huzamosabb ideig is ellátják Magyarországon a kárpátaljai közösség tagjait.

Az EMIH vezetője továbbá pénzügyi támogatást ígért Shmuel Azmannak, a kelet-ukrajnai zsidó menekülteknek létesített Anatevka zsidó menekültfalu vezetőjének.

Azt írták: a Kijev melletti települést - mely nevét a Hegedűs a háztetőn című musicalből kapta - 2015-ben hozták létre adományokból Shmuel Azman kijevi rabbi kezdeményezésére, az akkori kelet-ukrajnai harcok elől menekülő zsidó családok részére. A településen több száz kelet-ukrajnai zsidó menekült él, és a konfliktus újbóli kiéleződése óta további menekültek érkeznek oda.

Az EMIH felajánlotta segítségét az Ukrajnában ragadt izraeli állampolgárok kimenekítéséhez is - tették hozzá.

Megkezdi a segítségnyújtást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítő akciót indít a kárpátaljai területekre érkező menekültek támogatására - közölte a szervezet csütörtökön.

Egyúttal felkészítik a kelet-magyarországi térségben működő intézményeiket és önkéntes szervezeteiket az Ukrajnát ért támadás nyomán Magyarországra érkező emberek megsegítésére, szükség esetén befogadására - fogalmaztak a közleményben.

Kiemelték, hogy a szeretetszolgálat az Ukrajnában kialakult válsághelyzetre tekintettel meghirdetett humanitárius akcióinak támogatására gyűjtést indít. Aki segíteni szeretne, az a 11784009-20200776 számú számlára indított átutalással, az adomanyozz.hu oldalon indított online befizetéssel vagy a 1350-es adományvonalon hívásonként 250 forinttal segíthet.

Közölték azt is, hogy a beregszászi járásban működő Máltai Szeretetszolgálaton keresztül támogatást nyújtanak a településekre érkező családoknak; fokozott figyelmet fordítanak a gyermekek, az idősek, a betegek és a fogyatékos emberek támogatására. A máltai szervezet kifejezetten a speciális igényű menekültek megsegítésére is készül - hangsúlyozták.

Az interjúban később még egyszer megerősíti: nem lehet kizárni, hogy Magyarország katonai missziót küldjön Ukrajnába, hiszen Afganisztánba is küldött és más NATO-missziókba is küldött. Itt hozzá kell azonban tenni, hogy ezekben az esetekben soha sem a háborúkba küldött Magyarország katonákat, hanem  háború vége után békefenntartónak. Márki-Zay most háborúzni küldene - emlékeztet az Origo.

Nagyon kevés ország ad fegyvereket Ukrajnának, még Németország sem. Katonákat pedig senki nem küldene, még az Egyesült Államok sem. Márki-Zay viszont magyar katonákat küldene háborúzni. 

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában pedig tegnap azt mondta: Ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.

Amit Márki-Zay követel, az a Gyurcsány Ferenc által jóváhagyott baloldali terv: magyar fegyvereket és magyar katonákat kell Ukrajnába küldeni, harcolni és akár meghalni egy háborúban.

Korábban Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke, leszerepelt miniszterelnökjelölt-jelölt is azt nyilatkozta a baloldali Magyar Hangnak: „Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez.”