A háztartások védettek az áremelkedésektől

A gazdaság működése szempontjából az üzemanyag az egyik legfontosabb, ami valamilyen módon minden termék vagy szolgáltatás árába beépül. A világpiaci olajárak emelkedése nyomán növekvő üzemanyagárak megfékezése érdekében a kormányzat a hatósági árak bevezetése mellett döntött, amely módszer a rezsi esetében bevált – mondta el a magyar Hírlap megkeresésére Molnár Dániel.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból történő kilábalás világgazdasági szinten a várakozásoknál gyorsabban lezajlott. A gyors felpattanás viszont keresleti-kínálati súrlódásokhoz vezetett, amely áruhiányt (pl. chip) és így áremelkedést eredményezett. Ez kiegészül további egyedi tényezőkkel, mint az elmúlt években elmaradt olajipari beruházások, a geopolitikai feszültségek vagy a szállítási költségek emelkedése.

Mindezen folyamatok az energiaárak emelkedéséhez vezettek, amellyel jelenleg minden ország szembesül – kommentálta Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője Schanda Tamásnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkárának a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetét, miszerint a magyar kormány újabb három hónappal meghosszabbította a benzinárstopot, ezzel további védelmet kaptak az autót használó magyar családok.

Kiemelte: Magyarországon a hatósági árak miatt a háztartások védettek a világpiaci árak emelkedésétől, ugyanakkor azok a vállalati szférán keresztül a fogyasztói árakba is beépülnek, ami fokozza az inflációt. Az infláció gyorsulása pedig jelentős költséggel jár a háztartások, különösen az alacsony jövedelműek számára. Vagyis jelen helyzetben alapvetően kívülről érkező, de a hazai folyamatokba fokozatosan beépülő inflációról beszélhetünk – magyarázta a szakértő.

Mint kiderült: az infláció letörése a jegybank feladata, ez a kamatemelések révén meg is kezdődött, azonban a hatás nem azonnali, és a kínálati oldalt kevéssé érinti. Nehézséget jelent továbbá, hogy az áremelkedést okozó tényezők egy részét nem lehet gyorsan megszüntetni, illetve egy részük várhatóan csak átmenetileg okoz majd problémát. A kormányzatok ilyen helyzetben dönthetnek úgy, hogy egyedi intézkedések, mint a benzinárstop révén próbálják meg letörni az árakat, amíg a helyzet nem normalizálódik – tette hozzá.

Elmondása szerint a gazdaság működése szempontjából az üzemanyag az egyik legfontosabb termék, ami valamilyen módon minden termék vagy szolgáltatás árába beépül. A világpiaci olajárak emelkedése nyomán növekvő üzemanyagárak megfékezése érdekében a kormányzat a hatósági árak bevezetése mellett döntött, amely módszer a rezsi esetében bevált.

Hangsúlyozta: az intézkedés költsége így tehát a kutakra hárul, amelyek növekvő olajárak mellett kénytelenek veszteséget elkönyvelni.

Molnár Dániel kifejtette: a gyakorlat nemzetközi szinten nem egyedi, viszont vannak országok, amelyek áfacsökkentéssel igyekeznek megfékezni az árakat, amely ugyanakkor nem biztos, hogy a fogyasztókhoz is eljutott volna, ahogy a korábbi évek magyar áfacsökkentéseit is részben lenyelték a kereskedők.

Szükség esetén nyilvántartott szolgáltató kijelölésével garantálható az ellátás biztonsága

A benzinárstop meghosszabbításával változatlan formában maradnak érvényben a kapcsolódó rendelkezések. A zavartalan ellátásbiztonság érdekében az üzemszünetet hirdető benzinkutak működtetését átmenetileg nyilvántartott szolgáltatók vehetik át, amelyek minisztériumi kijelölés alapján minden esetben gondoskodnak arról, hogy egyetlen magyarországi település lakosai se maradjanak üzemanyag nélkül. Az innovációs tárca folyamatosan egyeztet a feladatok átvételére kész és képes Mol vezetésével – közölték tegnap.

A tárca közleménye emlékeztet arra, hogy az elszabaduló energiaárak miatt egész Európában emelkedik az üzemanyagok ára. Rezsicsökkentési politikájához hűen a kormány tavaly novemberben a 95-ös benzin és a gázolaj árát legfeljebb literenként 480 forintos szinten rögzítette – először három hónapra. A beavatkozás nélkül a világpiaci folyamatok miatt ma jóval 500 forint feletti áron tankolhatnánk a benzinkutakon. Az intézkedésnek köszönhetően a magyar emberek a gázhoz és áramhoz hasonlóan az üzemanyagért is az egyik legalacsonyabb árat fizetik Európában.

További három hónappal meghosszabbítja a benzinárstopot a kormány. A benzinárstopnak köszönhetően a magyarok fizetik az egyik legalacsonyabb üzemanyagárat az Európai Unióban. Az embereket mindemellett az alapvető élelmiszerek árának február elsején életbe lépett befagyasztásával is segítik.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az európai energiaárak és azokkal együtt az infláció is még tovább nő. Az áremelkedés Magyarországra is begyűrűzik, ám a kormány egyedülálló intézkedésekkel, többek között a rezsicsökkentés fenntartásával és az élelmiszerárstoppal is védi a lakosságot.

Ahogy arról már lapunk korábban beszámolt, tavaly november 15-től életben van a benzinárstop is. A kormány a nem prémium benzin és a gázolaj literenkénti árát 480 forintos felső határral rögzítette. Jelenleg a benzin literenkénti átlagára az árstop nélkül hozzávetőlegesen 510, a gázolajé pedig 530 forint lenne.

Mint kiderült, az intézkedés nélkül jelenleg a háztartások 512 forint/liter áron tudnának benzint és 530 forint/liter áron gázolajat tankolni. Ez a jelenleg érvényes, maximalizált 480 forint/literes árakat 6,7 százalékkal (32 forinttal), illetve 10,4 százalékkal (50 forinttal) haladná meg. Az üzemanyag-fogyasztás súlya a fogyasztói kosárban hat százalék, így a hét-tízszázalékos áremelkedés hatására az infláció mintegy fél százalékponttal lenne magasabb.

Beszámoltunk arról is, hogy bár az elmúlt egy évben a világon mindenütt ugrásszerűen megnőtt a benzin ára, az árplafon bevezetése előtt is csak kevesen vásárolhattak a magyar fogyasztóknál olcsóbban üzemanyagot Európában. Ezek a költségek azonban jelentősen befolyásolják a gazdaság működését, az egyéb termékek árait, többszörösen terhelik tehát a családokat és vállalkozásokat. Ezért az üzemanyagárak és az infláció féken tartása érdekében a kormány 2021. november 15-től a 95-ös oktánszámú motorbenzin és a gázolaj lehetséges legfelső árát literenként 480 forintban határozta meg.

Az intézkedés első ütemben három hónapra szólt, vagyis idén február 15-ig lett volna hatályos. Azonban a világpiaci és egyéb körülményeket, folyamatokat figyelembe véve a kormány az intézkedés 2022. május 15-ig történő fenntartása mellett döntött.

Többek között arról is beszámolt már a Magyar Hírlap, hogy az ellenőrzési tapasztalatok pozitívak, a benzinkutak ügyelnek a jogszabályok betartására, az eddig meghozott határozatokban összesen 3,2 millió forint bírságot szabott ki a NAV.

Ráadásul magyar mintára a rögzítette az üzemanyagárakat a következő egy hónapra a szerb kormány is, hogy féken tartsa az inflációt – közölte a Vecernje Novosti a kormány döntését még pénteken.

Februártól életbe lépett az élelmiszerárstop is. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej legfeljebb a tavaly október 15-i árakon forgalmazható. Az intézkedés különösen a gyermekes családokat és az időseket védi.

Az élelmiszerárstop intézkedéssel érintett termékek és azok helyettesítő termékei – amelyek áraira az intézkedés ugyanúgy leszorító hatással bír – összesített súlya a fogyasztói kosárban 4,1 százalék. Ezen termékeknél a rendelkezésre álló adataink szerint 18–22 százalékkal lennének magasabbak az árak a kormányzati intézkedés hiányában, vagyis összességében 0,7–0,9 százalékponttal lenne magasabb az infláció – nyomatékosították a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó közleményében.

Lapunk beszámolt még a Társadalomkutató felméréséről is, miszerint az élelmiszerárstop hatékonyságát illetően sokatmondó, hogy vagyoni helyzettől függetlenül népszerű intézkedésről van szó. A megkérdezettek azon körében, akik „gondok nélkül élnek”, 53 százalék elégedett, 39 százalék ellenzi a döntést. Azon magyarok körében, akik „beosztással jól kijönnek”, tízből hatan (57 százalék) pozitívan fogadták a kormány intézkedését, és csak egyharmaduk (34 százalék) negatívan.

Azok körében, akik „éppen kijönnek jövedelmükből”, tízből hatan (58 százalék) inkább jó ötletnek vélik a döntést, míg harmaduk (33 százalék) tartja rossz ötletnek. A jelentős anyagi gondokkal küzdők kétharmada (63 százalék) elégedett a hatósági árrögzítéssel, és mindössze 30 százalékuk nem tartja jó ötletnek.

Bármilyen vagyoni helyzetet is vizsgálunk tehát, mindenhol abszolút többségben vannak azok, akik támogatják az államilag maximált alapvető élelmiszerárakat. Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszerárstop inflációfékező hatása 2022. februártól érvényesül. A legfrissebb, 2022. januári inflációs adatokban, még a jogszabály hatályba lépése előtt az árak további jelentős emelkedését tapasztalhattuk, 2022 februárjában azonban már árcsökkenés lesz az érintett termékeknél – hangoztatták a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó közleményében.

Ezen felül az élelmiszerárstop az egyéb tejtermékek árnövekedését is megakadályozhatja, habár a helyettesíthetőség e termékek között feltehetően gyengébb, mint a húsáruk esetében.