
Tízszázalékos fizetésemelést és hathavi fegyverpénzt kapnak a rendőrök
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostA hivatásos rendvédelemben szolgálatot teljesítők január 1-jétől 10 százalékos illetményemelésben részesülnek, emellett az arra jogosultak egyszeri, hathavi fegyverpénzt is kapnak – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán.
Kontrát Károly hivatalos közösségi oldalán közzétett videójában azt mondta, az emeléssel a kormány a rendvédelmieknek a kiegyensúlyozott közrend és közbiztonság fenntartása érdekében kifejtett eredményes teljesítményét, a koronavírus-járvány megfékezésében és következményeinek enyhítésében tanúsított kiemelkedő helytállását és az illegális migráció elleni küzdelemben teljesített szolgálatát ismeri el.
Közölte: a tízszázalékos kiegészítő juttatás a rendvédelemben hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottak részére alanyi jogon jár.
Az államtitkár hozzátette: a kormány rendeletet hozott arról is, hogy a hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő, egyszeri szolgálati juttatásban is részesül, a fegyverpénzt február 15-éig kifizetik az arra jogosultaknak.
A rendőrök, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárítás, az idegenrendészet, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a belső bűnmegelőzés és felderítés szervezeteiben foglalkoztatottak számára kifizetésre kerülő összeg idén meghaladja a 227 milliárd forintot, az intézkedéscsomag 55 653 embert érint.
„Magyarország előre megy, nem hátra a rendvédelem hivatásos állományának megbecsülésében is” – tette hozzá Kontrát Károly.
Magyarország növekedése az idén hat százalék fölött lesz, a foglalkoztatásban jobban állunk, mint a járvány előtt, elkerültük a tömeges magán-, családi és vállalati csődöt, és van esély arra is, hogy újra csökkenő pályára állítsuk az államadósságot – összegezte az idei évet a Mediaworks Hírcentrumának adott interjújában Varga Mihály.
A pénzügyminiszter a Magyar Nemzet pénteki számában közölt interjúban emlékeztetett, hogy a járvány előtti évtizedet Magyarország adósságcsökkentésre és a növekedési tényezők megerősítésére használta fel, így a világjárvány okozta gazdasági visszaesés ellensúlyozására a kormány költségvetési átrendezéssel tudott keresletet generálni, bér- és beruházási támogatásokat adni. Nem kellett külső pénzügyi mentőöv, a magyar államháztartás képes volt háromezermilliárd forintot előteremteni. Emiatt azonban megugrott a hiány és az államadósság, de ez történt Európa más országaiban is – tette hozzá.
Varga Mihály reagált Surányi György volt jegybankelnök kritikájára is, aki egyebek közt azt kifogásolta, hogy az egyensúlyi mutatók, feltételek rosszabbul állnak, mint korábban. A pénzügyminiszter kijelentette: minden európai uniós ország megszenvedte és még szenvedi a 2020-2021-es gazdasági visszaesést, amely kétszer akkora erejű volt, mint a megelőző világválság 2008-2009-ben. Véleménye szerint a gazdasági mutatóinkat összehasonlítva más országokéval, Magyarország nem áll rosszul. Megjegyezte, hogy Magyarország GDP-hez viszonyított adósságállománya jóval alacsonyabb az uniós átlagnál, és most azon dolgoznak, hogy újra csökkenő pályára kerüljön.
Beszélt arról is, hogy a sikeres újraindítás után a magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni. Ezért az egyensúlyi pályához való gyorsabb visszatérés érdekében egy év végi kiadási plafont húzott a kormány, 350 milliárd forinttal növelve ezzel az idei pénzügyi tartalékokat, a jövő évi költségvetésben pedig egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást ér el. Ezzel a lépéssel kisebb hiány és így kisebb adósságállomány érhető el.
Hozzátette: nem tart attól, hogy az állami beruházások elhalasztása fékezheti a következő év gazdasági növekedését, továbbra is jóval öt százalék fölötti növekedéssel számol 2022-re. Hozzátette, hogy az Európai Unió legmagasabb, 27,5 százalékos beruházási rátája a magyar gazdaságban van.
A tárcavezető közölte: a tartalékokat úgy növeli a kabinet, hogy közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adó-visszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre is.
Az egyensúlyi mutatók javításával Magyarország felkészültebb lehet a világgazdasági kockázatokkal szemben, erősödik a pénzügyi stabilitás, tovább javulhat a befektetői megítélés – összegezte a tárcavezető.
