Az üzemanyagárak drasztikus megemelkedése volt az utolsó csepp a pohárban, ami arra késztette az elégedetlen kazah állampolgárokat, hogy az utcára vonuljanak – állapítják meg a kazah belpolitikai fejleményekről szóló elemzések. Közép-Ázsia talán legstabilabb, de mindenképpen leggazdagabb országáról van szó, amely a világ 12. legnagyobb olaj- és 15. legnagyobb földgázkészlete felett fekszik.
Moszkva szerint kívülről szított válság van Kazahsztánban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostMoszkva szerint a kazahsztáni válság egy olyan kívülről sugalmazott kísérlet, amelynek célja erőszakos módon aláásni az ország biztonságát és integritását – olvasható az orosz külügyminisztérium csütörtökön kiadott közleményében.
A dokumentumot azzal kapcsolatban hozták nyilvánosságra, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) Kollektív Biztonsági Tanácsa csütörtökön úgy döntött, Kazahsztánba vezényli a szervezet békefenntartó erőit. – A köztársaság normális életének mielőbbi helyreállításában vagyunk érdekeltek – hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium.
Kiemelték továbbá, hogy a békefenntartók küldéséről szóló döntés az 1992. május 15-i Kollektív Biztonsági Szerződés 4. cikkével összhangban született, amely kimondja, bármely tagállam elleni agresszió esetén (ideértve a biztonságot, a stabilitást, a területi integritást és a szuverenitást fenyegető fegyveres támadást) az érintett kérésére a többi tagállam haladéktalanul biztosítja a szükséges támogatást, beleértve a katonait is.
A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban, és menesztette a kormányt. Egyben bejelentette, hogy segítségért fordult az Oroszország vezette, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőihez az országát fenyegető „terrorveszély” ellen.
Jen Psaki washingtoni fehér házi szóvivő kijelentette, hogy teljességgel hamisak azok az orosz vádak, amelyek szerint az Egyesült Államok szítaná a zavargásokat.
A napok óta tartó zavargások miatt volt szükség a döntés meghozatalára.
Ám míg a természeti kincsek exportjának és a nyugati befektetéseknek köszönhetően kialakult egy stabil középosztály, az utóbbi években pénzügyi nehézségekkel is szembesültek a kazahok, részben a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés következtében. A gazdaságban más problémák is keletkeztek. Kazahsztánnak tavaly nem sikerült elég villamosenergiát fejlesztenie, ami áramszünetekhez vezetett. Az ország ezért első atomerőműve megépítésére készül. Az élelmiszerek ára is az egekbe szökött tavaly, a kormány különböző húsáruk és zöldségfélék exporttilalmát rendelte el.
A gyakorlatilag egypártrendszerként működő Kazahsztán a Szovjetuniótól 1991-ben kivívott függetlensége óta nem látott a mostanihoz hasonló tüntetéseket és zavargásokat. A tüntetők elsősorban Nurszultan Nazarbajev felé irányítják haragjukat, a „Távozz, öregember!” szlogent skandálva. A 81 éves Nazarbajev a függetlenség óta hivatalosan 2019-ig vezette az országot, átadva az elnöki tisztséget Kaszim-Zsomart Tokajevnek, ám azóta is az ország erős embereként tartják számon. Tokajev szerdán közölte, átvette a nemzetbiztonsági tanács elnöki tisztjét is Nazarbajevtől, ezzel a lépéssel is próbálva csillapítani a feszültséget.
Katonai repülőgépekkel orosz légideszant csapatokat szállítanak Kazahsztánba a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) békefenntartó erőinek részeként – közölte csütörtökön a szervezet titkársága.
Az Oroszországi Föderációból a KBSZSZ kollektív békefenntartó erőihez csatlakoztak az orosz légideszant csapatok egységei. Az orosz légierő gépei jelenleg a békefenntartó kontingens orosz részét dobják át a Kazah Köztársaság területére
– írták a közleményben.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban, és menesztette a kormányt a napok óta tartó tüntetések és zavargások miatt. A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak.
Az elnök a pogromokban részt vevőket terroristáknak nevezte, és közölte, hogy kérte az Oroszország vezette, több volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőinek segítségét az országát fenyegető „terrorveszély” ellen. A szervezet kollektív biztonsági tanácsa úgy döntött, hogy békefenntartókat küld Kazahsztánba a stabilizáció érdekében.
Az orosz felajánlás mellett csütörtökön a tádzsikisztáni külügyminisztérium is közölte: készek segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében. Kirgiz katonák azonban nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban. A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja.
Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.
Ripost hírek
