Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, ez egy illúzió hangoztatta Márki-Zay Péter egy tavalyi interjúban a Pilvax-esteket moderáló volt Jobbik-elnök, Vona Gábor kérdésére. A baloldal miniszterelnök-jelöltje eszerint visszatérne a 2010 előtti kormányzati szemlélethez.
„A szomorú igazság az, hogy minden üzlet. Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet. Mert ahol nem üzlet, ott tönkrementek” – mondta Márki-Zay Péter, aki ezután a magyar viszonyokat az afrikai állapotokhoz próbálta hasonlítani.
Ha valakinek fedezi biztosítása, akár fűszoknyás lányokkal is koktélozhat, miközben egy-egy vizsgálatra vár – próbálta érzékeltetni a privatizált egészségügy várható előnyeit Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje. A fizetős egészségügy ötlete nem új, hiába bukott bele 2010 előtt a baloldal a hasonló kezdeményezésekbe. Gyurcsány Ferencék ma is ragaszkodnak az üzleti alapú ellátások rendszeréhez és a privatizációhoz.
„Afrikában találták azt, hogy azok a rendszerek, ahol ingyenes egészségügy volt, ott borzasztó rossz állapotok voltak, haltak meg az emberek, és a többi. Ahol fizetős egészségügyet vezettek be ott viszont jól működött.” – mondta.
Az egészségügy üzleti alapokra helyezésével már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is többször próbálkozott a baloldal, Márki-Zay Péter gyakorlatilag az akkor megbukott modellt akarja újra megvalósítani – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet. A lap felidézi, hogy Gyurcsány Ferenc 2006-ban a Bajcsy-Zsilinszky-kórház új épülettömbjének avatása előtti beszédében azt mondta: „Az egészségügy közös társadalmi kincsünk és üzlet is, kár ez utóbbit elhazudni, mert akkor zsákutcába jutunk.”
Az egészségügy magánosításának szándéka nem új ötlet a hazai baloldalon, a szektor privatizálásával már többször és többen is próbálkoztak. Medgyessy Péter után Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök például azzal indokolta kormánya reformnak titulált lépéseit, hogy az embereknek meg kell tapasztalniuk, hogy az egészségügy sokba kerül.
2018-ban Márki-Zay Péter is hasonló célokban gondolkodott, amit egy pódiumbeszélgetésen szóba is hozott.
„Az egészségügy nem üzlet ”– szögezte le az M1-en Kiszelly Zoltán. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója azt mondta: amennyiben ez lenne a követendő elv, akkor az a rendszer igazságtalan lenne, amiből a szegényebbek kiszorulnának, ez pedig a társadalom szétszakadását eredményezné.
„Az európai jóléti társadalmakban – és Magyarország is ezekhez az európai társadalmakhoz tartozik a szolidaritás, a társadalmi szolidaritás jegyében a generációk között van egy alku, hogy aktívak fizetik a passzívaknak az ellátását – ez vonatkozik a nyugdíjra és az egészségügyre is -, és ez a szolidaritási közösség az, ami a generációk közötti megbékélést is szolgálja, tehát ez egy konszenzus Európában. Ahol az üzleti irányba mozdultak el, ott ez a konszenzus minimum sérült vagy akár fel is borult.” – mondta.
Kiszelly Zoltán az amerikai modellt hozta fel példaként, ahol drága biztosítással kell rendelkezni ahhoz, hogy az aktív korú emberek, sőt, a gyerekek egy része is megfelelő ellátást kapjon. Ha pedig valakinek nincs ilyen biztosítása, az a beteg gyakorlatilag ellátatlanul marad.
Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a baloldal miniszterelnök-jelöltje az elmúlt hónapokban
többször is szóba hozta, hogy miként alakítanák át az egészségügyet. Az egyik ilyen alkalom 2021 novemberében egy gárdonyi lakossági fórumra esett. Ekkor épp az Amerikai Egyesült Államokban működő rendszer előnyeit ecsetelte, amelyet saját példáján keresztül ismer, és ami szerinte itthon is működhetne.
– Ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak föl, hogyha ezt valakinek fedezi a biztosítása vagy a pénztárcája – mondta Márki-Zay Péter példaként arra (57:05-től hallható a kérdéses rész), hogy milyen előnyei lehetnek annak, ha bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat magánszolgáltatóknak szervezne ki az állam. Azt persze már inkább elhallgatta, hogy ilyesmire idehaza vagy épp Amerikában legfeljebb Bige Lászlónak és hasonló oligarcháknak lenne pénzük.
