POLITIK
Lengyel miniszterelnök: Az Európai Bizottság helytelenül értelmezi a hatásköri megosztást
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostAz Európai Bizottság Morawieczki szerint helytelenül értelmezi az uniós alapszerződést.
Az Európai Bizottság (EB) helytelenül értelmezi az uniós tagállamok és az Európai Unió (EU) szervei közötti hatásköri megosztást – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, reagálva Brüsszel döntésére a Varsóval szembeni kötelezettségszegési eljárás elindításáról.
Az EB szerdán közölte: kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen, mivel szerinte „komoly aggályok” merültek fel a lengyel alkotmánybíróság két döntése miatt.
Az EB „helytelenül értelmezi az uniós alapszerződés 5-ös cikkelyében foglalt elvet az átruházott hatáskörökről” – kommentálta a döntést Morawiecki, válaszolva a sajtóértekezletén feltett újságírói kérdésre. Mint hozzátette, az ilyen értelmezés „természetesen problémát okoz”, mégpedig magára az EB-re vonatkozóan is.
Egyre több uniós tagállam észreveszi, hogy „a hatásköröket valahogyan el kell határolni egymástól” – állapította meg Morawiecki, aláhúzva: meg kell különböztetni azt, amiről az EU dönthet, attól, ami a lengyel államra tartozik.
Nehezményezte, hogy „tovább mélyül Brüsszel bürokratikus centralizmusa”, és ennek a folyamatnak Morawiecki szerint „valamilyen módon gátat kell vetni”.
Annak kapcsán, hogy az EB szerdán kétségbe vonta a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét, a kormányfő hangsúlyozta: „igazán mélységesen nem ért egyet” ezzel az állítással. A varsói taláros testület teljesíti a függetlenség és a pártatlanság minden követelményét, és arról gondoskodik, hogy az alaptörvény valóságosan Lengyelország legfőbb törvénye legyen – húzta alá.
Kiemelte azt is, hogy az érvelés folytonossága áll fenn a lengyel alkotmánybíróság által különféle kormányok idején, konkrétan 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben, valamint idén hozott, a lengyel és az uniós jog viszonyáról szóló ítéleteinél.
A lengyel alkotmány és az ország szuverenitása elleni támadásnak nevezte az EB döntését a Szolidáris Lengyelország nevű kisebb kormánykoalíciós pártot képviselő Stanislaw Kaleta igazságügyi miniszterhelyettes. „Olyan művelet van folyamatban, mely során az alkotmánybíróságokat alárendelik az EU-nak” – írta Kaleta a Twitter közösségi honlapján.
A lengyel alkotmánybíróság június 16-án kimondott döntésében alkotmányellenesnek minősítette az EU Bírósága által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt. Október 7-én a varsói testület azt a döntést hozta, hogy bizonyos esetekben nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal az, ahogyan az uniós szervek az alapszerződések egyes rendelkezéseit értelmezik.
Sok szó esik arról, hogy megváltozott az Európai Unió, amióta Lengyelország 2004-ben csatlakozott, valójában azonban arról van szó, hogy a Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra kerülése után szembesültek a lengyelek ennek a szupranacionális szervezetnek az ideologikus jellegével – fejtette ki a Magyar Hírlapnak Konrad Smuniewski, a lengyel Nowy Lad think tank elemzője. Megjegyezte, az alapszerződéseket a tagállamok javára és kárára is lehet értelmezni, ezt pedig Brüsszel kihasználja.
Smuniewski szerint a lengyel–uniós vita egyértelműen ideológiai természetű, a lengyel jobbközép távol van civilizációs értelemben a nyugati technokratáktól és az úgymond haladó baloldaltól. Emlékeztetett, nemcsak a lengyel kormánynak vannak összetűzései az uniós tisztségviselőkkel, hanem például Ausztriának is voltak, főleg amikor a jobboldali Osztrák Szabadságpárt tagja volt a kormánynak. Az elemző rámutatott, az alkotmánybíróságról, a bírák választásáról és a jogállamiságról szóló vitában senkit sem érdekel, hogy Németországban ugyanolyan mechanizmusokkal választják a bírákat, sőt a lengyel eljárás még függetlenebb és demokratikusabb.
Az elemző szerint az is része a problémának, hogy a lengyel kormánynak nincsenek meg a megfelelő eszközei arra, hogy érvényt szerezzen a jogainak. „Nem merik megfenyegetni Brüsszelt a kilépéssel, mert a Polexit lehetősége túl nagy sokkot okozna a lengyel közvéleményben, valamint az eurokraták és a lengyel balliberális ellenzék kezére játszana” – magyarázta. Smuniewski megjegyezte, hogy az EU sem mer túl nagy nyomást helyezni a lengyel kormányra, amely egyébként brüsszeli tárgyalásaiban EU-pártibb, mint otthoni nyilatkozataiban.
Egy friss felmérés szerint egyébként, amit a wPolityce tett közzé, a lengyelek 32 százaléka arra számít, hogy a PiS és szövetségesei nyerik meg a 2023-as választást, 28 százalék pedig arra, hogy az ellenzék. Negyven százalék szerint mindkét forgatókönyv lehetséges.
Ripost hírek
