Lefejezett áldozata is van a kazah zavargásoknak

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Ripost

A kazah rendvédelmi szervek 13 tagja meghalt, és 353 megsebesült Almatiban a tüntetőkkel lezajlott összecsapásokban – közölte a Habar-24 tévécsatorna csütörtökön a városi parancsnokságra hivatkozva.

Az idézett dokumentum szerint az egyik halottat lefejezték. A rendőrség korábban azt is közölte, hogy az összecsapásokban a hatósági beavatkozás nyomán több tucat „rendbontó” is meghalt.

A kirgiz hadsereg tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó missziójának részeként csak a stratégiai létesítmények védelmére küldhetők Kazahsztánba. Ezt már Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára jelentette be csütörtökön. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban.

A kirgiz képviselők csütörtökön határozatképtelenség miatt ugyanakkor nem dönthettek, mert elnapolták a rendkívüli ülést,

ahol megvitatták volna a katonák Kazahsztánba küldését egy békefenntartó misszió részeként. Erről a parlamenti adminisztráció tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget.

„A rendkívüli ülésre csak körülbelül negyvenen gyűltek össze” – tette hozzá a parlamenti hivatal szóvivője. A kirgiz törvények szerint a csapatok külföldre küldéséről a törvényhozás dönt. A 90 fős parlamentben egy ilyen döntéshez legalább 60 képviselő szavazata szükséges.

Sztrájkőrséget állítottak a parlament épülete elé

Csütörtökön a kirgiz alakulatok Kazahsztánba küldésének mintegy 20 ellenzője sztrájkőrséget állított a parlament épülete előtt. A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a helyi hatóságok megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését Kazahsztánból, akik vissza akarnak térni hazájukba.

Egy másik közép-ázsiai állam, Tádzsikisztán kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében – közölte csütörtökön az ország külügyminisztériuma.

Emomalii Rahmon tádzsik elnök kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy teljesítse a Kazahsztánban fennálló fenyegetettség felszámolásával, a szervezetben viselt tagsággal járó kötelezettségeket. Az államfő telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, aki a szervezet soros elnöke – számolt be csütörtökön a tádzsik elnök sajtószolgálata.

Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba,

és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.

A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja. A kazahsztáni művelet az első éles bevetése a szervezetnek, amely eddig csak közös hadgyakorlatokat tartott.

Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) egy közleményben tudtul adta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének.

A 2009-ben alakult Türk Tanács a mai török nyelvű államokat egyesítő nemzetközi szervezet, melynek fő célja a tagok közötti átfogó együttműködés fejlesztése. A szervezet Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból és Üzbegisztánból áll, Magyarország és Türkmenisztán pedig megfigyelőként vesz részt benne.

A katonák tüzet nyitottak azokra, akik feltételezésük szerint a zavargásokat szítják

Tüzet nyitottak csütörtökön katonák azokra, akik feltételezésük szerint a zavargásokat szítják Almati főterén a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint. A katonák hangosbemondón a tér elhagyására szólítottak fel ezt megelőzően, és figyelmeztették a zavargások résztvevőit, hogy ellenkező esetben tüzet nyitnak.

A tájékoztatás szerint a katonák autókat is célba vettek.

A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. A zavargások kedden átterjedtek a többi között az ország legnagyobb városára, Almatira is.

A kazah kormány lemondott, szerdán este az ország egész területén rendkívüli állapotot hirdettek ki.

A kazah hatóságok azt közölték, hogy Almatiban és több más városban „fosztogatók garázdálkodnak, akik bankokat, éttermeket, kávéházakat és boltokat rabolnak ki”.

Az összecsapásokban az egészségügyi minisztérium szerint már több mint ezren megsebesültek, 62 ember állapota súlyos. Hivatalos tájékoztatás szerint a biztonsági erők 13 tagja meghalt, a kazah állami televízió pedig azt közölte, hogy két rendőrt lefejeztek. A belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy mind ez idáig 2000 embert tartóztattak le.

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerdán bejelentette, hogy segítségért fordult az Oroszország vezette, több volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőihez az országát fenyegető „terrorveszély” ellen.

A rendőrség több tucat rendbontót ölt meg csütörtökön Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban – idézte a hatóságokat az Interfax orosz hírügynökség.

Kilenchavi mélypontra került az orosz rubel a dollárhoz képest a bankközi piacon a csütörtök délelőtti kereskedésben az országgal szomszédos Kazahsztánban zajló események, illetve a kőolaj árának a csökkenése miatt. Kazahsztánban az ország 1991. évi függetlenné válása óta a legnagyobb tüntetések zajlanak, amit az autógáz árának meredek drágulása váltott ki. A kormány januártól felszabadította az autógáz árát, ami azonnal csaknem a duplájára emelkedett. Az országban az autók döntő része autógázzal üzemel, ennek ára jóval alacsonyabb volt a benzinnél. Röviddel 11 óra előtt 0,2 százalékos gyengülést jelzett a rubel a dollárral szemben, ekkor 76,97 rubelen jegyeztek egy dollárt, de a csütörtöki kereskedés kezdeti szakaszában a rubel állt ennél is alacsonyabban, 77,34-ig is gyengült. A rubel október óta áll nyomás alatt, miután a nyugati országok aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország növelte katonai jelenlétét az ukrán határ közelében. Oroszország egyik legfontosabb exportbevétele a kőolaj eladásából származik. A kőolaj ára csütörtök délelőtt csökkent, az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 0,4 százalékkal, 80,50 dollárral süllyedt. Komoly mínuszban állnak a moszkvai értéktőzsdék: a dollárban számított RTS index 3,6 százalékos, a rubelelszámolású MOEX index pedig 2,2 százalékos gyengülést jelez szerdai záróérékéhez képest.

Több város repülőtere nem működik Kazahsztánban

Kazahsztánban a tüntetések miatt csütörtökön nem nyitott ki Almati, Aktobe és Aktau repülőtere – jelentette a helyi média. A Habar-24 televízió beszámolója szerint az ország legnagyobb városa, Almati repülőtere ideiglenesen felfüggesztette működését, és egyelőre zárva tart Aktau és Aktobe légikikötője is. Arról is beszámoltak a televízióban, hogy az ország több régiójában a vasútvonalakon keletkezett akadályok miatt töröltek 25 járatot. Almatiban a tüntetők körülvettek két klinikai kórházat, és megakadályozzák a betegek és az egészségügyi személyzet bejutását. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök utasította a biztonsági erőket, hogy hozzanak intézkedéseket a csapatok harckészültségének és moráljának javítása érdekében, a regionális hatóságokat pedig felszólította, hogy támogassák a rendvédelmi erők elesett tagjainak családját – közölte csütörtökön az államfő sajtószolgálata. Az elnök egyben arra utasította a távközlési minisztériumot, hogy a belügyminisztériummal közösen alakítson ki egy közvetlen vonalat, amelyen keresztül “a polgárok tájékoztatást kaphatnak a bűnbandák akciói miatt eltűnt személyekről és a halálos áldozatokról”. Katonai repülőgépekkel orosz légideszant csapatokat szállítanak Kazahsztánba a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) békefenntartó erőinek részeként – közölte csütörtökön a szervezet titkársága.

Heves tűzharcra is sort került a katonaság és felfegyverzett rendbontók között

„Az Oroszországi Föderációból a KBSZSZ kollektív békefenntartó erőihez csatlakoztak az orosz légideszant csapatok egységei. Az orosz légierő gépei jelenleg a békefenntartó kontingens orosz részét dobják át a Kazah Köztársaság területére” – írták a közleményben. Reggel több páncélozott harci jármű és több tucat katona vonult Almati főterére, ahol már harmadik napja százak tüntetnek a kormány ellen. A helyszínen lövések hallatszottak – jelentette a Reuters szemtanúkra hivatkozva. A városháza előtti téren heves tűzharc kezdődött a katonaság és felfegyverzett rendbontók között. További csapatok érkeztek a térre, és megkezdték a terület megtisztítását a zavargásokat szítóktól – ezt már a TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója írta helyszíni jelentésében. A cikk szerint mintegy 300, zöld egyenruhát viselő és maszkot viselő katona elkezdte bekeríteni a teret, és a civileket a kordon mögé szorították. Később lövöldözés kezdődött ezen a területen belül. Éjszaka közigazgatási épületeket és az almati rendőrkapitányságot támadták meg. Többtucatnyi támadót likvidáltak, személyazonosságuk megállapítása folyamatban van – közölte csütörtökön Szaltanat Azirbek, a városi rendőrség szóvivője a Khabar-24 televízióban. Az országban az internet nagyrészt leállt. A belügyminisztérium közlése szerint az összecsapásokban a biztonsági erők legalább nyolc tagja életét vesztette, és 317-en megsebesültek. A városban sok bevásárlóközpontot és üzletet kifosztottak, köztük egy fegyverkereskedést is. Sok bankautomatát feltörtek. A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak. Az állami televízió csütörtökön arról számolt be, hogy a Kazahsztáni Nemzeti Bank úgy döntött, felfüggeszti az összes pénzintézet működését. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban, és menesztette a kormányt. A helyi biztonsági tanács egyik ülésén a pogromokban részt vevőket terroristáknak nevezte, és közölte, hogy kérte az Oroszország vezette, több volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőinek segítségét az országát fenyegető “terrorveszély” ellen. A szervezet kollektív biztonsági tanácsa úgy döntött, hogy békefenntartókat küld Kazahsztánba a stabilizáció érdekében.

Ripost hírek

POLITIK