Kazah válság – Szijjártó: Két magyar még szombat este elhagyhatta Kazahsztánt

Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország kazahsztáni képviseleteinek az a legfontosabb feladata, hogy folyamatosan tartsák a kapcsolatot a Kazahsztánban tartózkodó magyar állampolgárokkal, és mérjék fel, hányan szeretnének hazajönni.

Jelenleg 12 olyan magyar állampolgárról tudni, akik el akarják hagyni Kazahsztánt, közülük egy Nur-Szultanban tartózkodó magyar állampolgár már szombat este haza tud jutni, a WizzAir járata már úton van a kazah fővárosba – mondta a tárcavezető.

Közölte, egy Aktobe városban tartózkodó magyar állampolgár szintén szombat este hagyhatja el az országot Isztambul irányába.

Szijjártó Péter aláhúzta, az Almatiban tartózkodó tíz magyar állampolgár hazatérése ennél nehézkesebb, mivel a város repülőtere még mindig zárva van, a közúti közlekedés pedig komolyan korlátozott.

Kiemelte, azon dolgoznak, hogy ők is el tudjanak indulni, amennyiben a biztonsági körülmények adottak lesznek; várhatóan Kirgizisztán irányába hagyhatják majd el az országot, az ottani magyar nagykövetség már felkészült a fogadásukra, illetve a hazautazásuk elősegítésére.

A miniszter elmondta, folyamatos kapcsolatban vannak az Almatiban található amerikai főkonzulátussal, amely legkorábban vasárnapra, vagy hétfőre tervezi az amerikai állampolgárok evakuálását.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, összesen közel száz magyar állampolgár tartózkodik Kazahsztánban, nagy részük, mintegy 70-80-an egy nagy energetikai cég alkalmazásában állnak és egyelőre nem kértek segítséget a hazatéréshez.

A tárcavezető közölte, minden Kazahsztánban tartózkodó magyar állampolgárról név szerint tudnak, és valamennyien kapcsolatban állnak valamilyen módon valamelyik magyar képviselettel.

A csaknem egy hete tartó zavargások legfőképp az ország legnagyobb városát, Almatit érintették, ahol továbbra is szigorú ellenőrzéseket hajt végre a hatóság. A külföldi katonai alakulatok is folyamatosan érkeznek az országba, hogy segítsék a rend helyreállítását – hangzott el az M1 Híradójában.

Viszonylagos nyugalom uralkodott szombat reggel Almatiban. A napok óta tartó zavargások a végéhez közelednek, a helyiek azonban csak ritkán merik elhagyni otthonukat. A kormány továbbra is arra kérte a lakosokat, ha tehetik, ne menjenek ki az utcára, mert még folyik a város megtisztítása – ahogyan a hivatalos közlemények fogalmaznak – a terrorista elemektől.

Ennek érdekében pénteken Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök arra utasította a rendvédelmi szerveket és a hadsereget, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet.

Almatiban önkéntesek segítségével igyekeznek elbarikádozni a város stratégiai pontjait. A katonák folyamatosan figyelik az utcákat, és az elkerített környékekről elküldik a kíváncsiskodókat.

„Meg akartam nézni a teret, de senkit se engednek át. Figyelmeztető lövéseket adtak le a levegőbe, mondták, hogy menjek arrébb” – mesélte egy helyi férfi.

A fővárosban, Nur-Szultanban már korábban sikerült helyreállítani a rendet, ám a hatóság itt is szigorú ellenőrzéseket hajt végre az utakon.

Folyamatosan érkeznek a környező országok szövetsége által küldött katonai csapatok is. Az orosz és fehérorosz kontingensekhez hamarosan a kirgiz alakulatok csatlakoznak, amelyek feladata hivatalosan a katonai és állami létesítmények védelme. Több ország is bírálta a külföldi katonai jelenlétet Kazahsztánban, a kazah vezetés viszont többször hangsúlyozta, a csapatok csak addig tartózkodnak az országban, amíg helyre nem áll a rend.

Mostanra a kazahsztáni erőkkel együttesen sikerült visszaszereznünk az Almati reptér irányítását. A városban lévő orosz konzulátus és egyéb fontos intézmények védelmét is biztosítottuk – nyilatkozta Igor Konashenkov az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Nem azért mentünk Kazahsztánba, hogy gyilkoljunk és háborúzzunk. Azért mentünk oda, hogy segítséget nyújtsunk – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

A demonstrációk múlt hét vasárnap kezdődtek a cseppfolyósított földgáz hatósági árának megszüntetése után. A tüntetés több városban is erőszakba csapott át: a demonstrálók több állami kézben lévő épületet is felgyújtottak, kirakatokat törtek be, és a tűzoltók és a mentők munkáját is akadályozták.

A belügyminisztérium közleménye szerint a zavargásokban már 18 rendfenntartó vesztette életét, és több mint 700-an megsérültek. Az összecsapásokban 26 fegyveres is meghalt. Csaknem 3 ezer embert őrizetbe vettek.

A vállalkozói kamara szerint a tüntetések eddig átszámítva mintegy 63 milliárd forintnyi kárt okoztak a cégeknek.

Közben hazaárulás vádjával őrizetbe vették a nemzetbiztonsági bizottság héten elbocsátott igazgatóját, valamint több más, meg nem nevezett tisztségviselőt is.

A TASSZ orosz hírügynökség információi szerint kartellgyanú miatt vizsgáltat indult 180 kiskereskedelmi üzemanyag-árusító ellen.

A nemzetközi közösség továbbra is aggodalommal figyeli a kazahsztáni eseményeket: több állam vezetője is arra kérte a feleket, tartózkodjanak az erőszaktól. Az Egyesült Államok engedélyezte a Kazahsztánban tartózkodó kormányzati dolgozóinak hazatérését, Németország pedig leállította a Kazahsztánba irányuló fegyverexportját.

Kazahsztánban napok óta heves összecsapások zajlanak tüntetők és a biztonsági erők között. A cseppfolyós földgáz árának emelkedése miatt kezdődött tiltakozások országos rezsimellenes tömegmegmozdulássá szélesedtek. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök orosz segítséget kért a helyzet rendezéséhez. Pénteken arra utasította a rendvédelmi szerveket és a hadsereget, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet.

A dpa úgy tudja, hogy tavaly a német kormány 2,2 millió euró (790 millió forint) összértékben 25 exportkérelmet hagyott jóvá Kazahsztánba szánt fegyverekre vonatkozóan, ami nem nagy összeg a más országokba irányuló német fegyverexport értékéhez képest, mégis a német kormány szükségesnek tartotta meghozni ezt az intézkedést.