POLITIK
Karácsony megint másra hárítja a felelősséget
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostHiába szeretnék a balliberális erők, hogy az országgyűlési választásokkal egy időben sor kerüljön az általuk kezdeményezett népszavazásra, a jogi-eljárásrendi korlátok, valamint a referendumot övező érdektelenség miatt erre nem fog sor kerülni.
Karácsony Gergely szerint megvan a közjogi esélye, hogy az ő kérdéseiről is lehessen népszavazást tartani április 3-án, feltéve, hogy a Fidesz „nem fél” az emberek véleményétől, a kezdeményezés sorsa ugyanis csak a kormányon múlik. A Magyar Hírlapnak nyilatkozva ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász részletesen cáfolta ezt.
„A kormánynak semmilyen jogosítványa nincs a népszavazás kiírásával kapcsolatban, annak időpontját Magyarország Alaptörvényének (Alaptv.) 9. cikk (2) bekezdés e) pontja értelmében a végrehajtó hatalomtól független, a törvényhozás által megválasztott köztársasági elnök tűzi ki. Mivel az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező, súlyos közjogi aggályokat vetne fel, ha a kormány dönthetne bármilyen referendum megtartásáról” – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel Karácsony Gergely nem államfő és nem is a kormányt képviseli, az általa megfogalmazott, népszavazásra bocsátandó kérdésekre a választópolgári kezdeményezésre vonatkozó szabályok érvényesek. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően, legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el, míg legalább százezer választópolgár kezdeményezésére a parlament országos referendumot rendelhet el.
„A január 14-i adatok szerint a baloldalnak tavaly december 15-e óta 170 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény alapján a szervező az aláírásgyűjtő ívek átvételét követő százhúsz napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés íveit a Nemzeti Választási Irodához (NVI) az aláírások ellenőrzése céljából.
Az ellenzéknek tehát még mintegy kilencven napja lenne meggyőzni az embereket, hogy írják alá a kezdeményezést. Azonban az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napját megelőző és követő negyvenedik nap között szünetel az aláírásgyűjtés, tehát a baloldal a 2022-es választások előtt legkésőbb február 21-ig gyűjtheti az aláírásokat, majd május 14-én folytathatja” – fejtette ki Lomnici.
Az ellenzéknek három lehetősége van, amennyiben április 3-a előtt mindenképp le kívánják adni az íveket. Ha február 21-e előtt megszereznek legalább kétszázezer aláírást, benyújthatják az NVI-hez ellenőrzésre. Amennyiben addig ez nem sikerül, egyrészt felveti a kérdést, milyen támogatottsága van mind a baloldalnak, mind népszavazási kezdeményezésüknek, másrészt ebben az esetben vagy várnak májusig, hogy folytathassák az aláírásgyűjtést, vagy benyújtják úgy az íveket, hogy nincs meg a kétszázezer aláírás, így az Országgyűlés dönthet a referendumról.
Mindenesetre világos, hogy vagy alaptörvényi kötelezettsége az Országgyűlésnek a népszavazás elrendelése, és ekkor a Fidesznek semmi beleszólása nincs, vagy a teljes parlament szavaz róla, ami pedig nem egyenlő a kormánypártokkal. Karácsony Gergely próbálja a Fideszre hárítani a felelősséget, ahelyett, hogy beismerné: a teljes baloldal nem volt képes egy hónap alatt összegyűjteni kétszázezer aláírást.
Egyébként a törvény értelmében az aláírások ellenőrzését az ívek benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni, tehát elképzelhető, hogy az NVI ellenőrzése április 3-ig be sem fejeződik – folytatta az alkotmányjogász. Rámutatott: az NVI pedig autonóm államigazgatási szerv. Ha az ellenőrzés a választások előtt meg is történne, a referendum elrendelésére irányuló kezdeményezésről a házelnök bejelentését követő harminc napon belül dönt az Országgyűlés.
Karácsony Gergely szerint a kormánypártokon múlik a baloldal népszavazási kezdeményezésének sikere. Miután rengeteg időt elvesztegettek az aláírásgyűjtéssel, a főpolgármester igyekszik úgy beállítani, hogy a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék időtartamának 270 napra való emeléséről szóló népszavazási kezdeményezésük időpontja a Fidesztől függne, legalábbis erre utalt az ATV Egyenes beszéd című műsorában a minap.
A Párbeszéd társelnöke úgy gondolta, hogy a szükséges mennyiségű aláírást összegyűjtve lehetőség lenne arra, hogy a parlamenti választással egy időben kiírják a referendumot. Egészen pontosan úgy fogalmazott: „meglesz a közjogi esélye, hogy ezekről a kérdésekről is lehessen népszavazást tartani április 3-án”, de „ha a Fidesz ezt nem akarja, akkor el tudja érni, hogy aznap ne tarthassák meg”.
Mindez azonban teljes képtelenség. A felvetés kapcsán ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak elmondta: az Alaptörvény, a korábbi alkotmány szövegével lényegében megegyező módon rögzíti a választási szervek, a bíróságok és az Alkotmánybíróság esetleges feladatait országos népszavazás esetén, a kormány csupán mint egyik lehetséges kezdeményező merül fel a vonatkozó demokratikus intézmény kapcsán.
Lomnici Zoltán szerint Karácsony Gergely a politikai szövetségeseihez köthető, régi állampárti gyakorlatot idézi, amikor egy országos referendumot illetően aktív kormányzati befolyásról beszél. A jelenlegi demokratikus viszonyok között ez a gondolkodás anakronisztikus és rosszindulatú – hangsúlyozza.
Alighanem a baloldal is tisztában lehet az eljárásjogi akadályokkal, hiszen a korábbi szociális népszavazást a Fidesz 2006 októberében kezdeményezte, ám a voksolást csak 2008 márciusában tartották meg.
Az évtizedek óta lényegében változatlan jogi eljárásrend miatt már a kérdések tavaly nyári benyújtásakor is teljesen világos volt, hogy elegendő aláírás esetén azokról már csak a következő Országgyűlés tud dönteni.
Ripost hírek
