2016-ban a kötelező kvótákról tartott népszavazás kapcsán az alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában elmondta, hogy több mint 3,3 millión ember egy irányba mutató akaratát nem lehetett figyelmen kívül hagyni, és ennek nem csak Magyarországon, de az Európai Unióban is politikai következményei lettek.
Azzal, hogy egy kormány lehetőséget biztosít arra, hogy az emberek elmondhassák véleményüket egy-egy kérdésben, saját kormányzásának is többletlegitimációt biztosít.
A kormány népszavazási kérdései között szerepel majd, hogy támogatják-e az emberek azt, hogy a kiskorú gyermekeknek a köznevelési intézményben a szülők hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak, akár nemi átalakító műtéteket vagy beavatkozásokat népszerűsítsenek, szexuális médiatartalmakat korlátlanul mutassanak be, vagy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg – húzta alá.
Kifejtette, hogy a kiskorúakra leselkedő egyik legnagyobb veszély, ha nem védjük meg őket a szexuális behatásoktól.
Felidézte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-as döntése szerint a transzneműséget nem betegségnek, hanem szexuálisan nem azonosított állapotnak tekintik, és ezzel egy időben engedélyezték a diszfória kezelésének pénzügyi támogatását. Ezek között említette a pszichiátriai tanácsadást, a hormonkezelést, valamint a nemátalakító műtéteket.
Ezzel a WHO megnyitotta a kapukat, és most már az Amerikai Pszichológiai Társaság sem tekinti mentális betegségnek a transzneműséget, miközben „súlyos pénzekkel” támogatják annak kezelését.
A népszavazás a közvetlen demokrácia eszköze – hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán, hozzátéve: azért van rá szükség, hogy pontosan érezzék, „
akár Brüsszelben is vagy a magyar baloldal részéről”, hogy a legfajsúlyosabb kérdésekben a magyar kormány megkérdezi az embereket.
Bár önmagában a kormány döntése is legitim lenne – akár egy ezzel kapcsolatos alaptörvény-módosítás esetén is –, „
többletsúlyt biztosít” a témának, ha népszavazás erősíti meg – hívta fel a figyelmet.
Az alkotmányjogász azt mondta:
ha a köztársasági elnök úgy dönt, akár az országgyűlési választás napján is véleményt nyilváníthatnak a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekben a választók.
Elmondta: a népszavazás arról szól majd, támogatják-e az emberek azt, hogy a kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülők hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak, akár nemi átalakító műtéteket vagy beavatkozásokat népszerűsítsenek, szexuális médiatartalmakat korlátlanul mutassanak be, vagy a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg.
Megjegyezte: ezekről a témákról időközben kiderült, hogy nem evidensek az Európai Unióban. Holott teljesen egyértelmű, és ezt a polgári jog évtizedek óta – még a kommunizmusban is – úgy szabályozta Magyarországon, hogy a cselekvőképtelen 14 év alattiak nem csupán egy speciális sérülékeny csoportba tartoznak, hanem a mozgásterük is más – mutatott rá.
Példaként hozta azt, hogy
ha egy kiskorú gyermek a spórolt pénzéből nem vásárolhat meg egy mobiltelefont, akkor hogy lehet egy olyan kérdéssel szembesíteni, hogy ő milyen szexuális identitást akar választani,
és akár a szülő beleegyezése nélkül döntési pozícióba hozni nemátalakító műtétről.
Ifj. Lomnici Zoltán idézett a New York-i gyermekvédelmi egyezményből, miszerint a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozásához szükséges, hogy családi környezetben, boldog, szeretetteljes és megértő légkörben nőjön fel, de olyanokat is rögzít, hogy a család a társadalom alapvető egysége.
Fontosnak nevezte, hogy a politikai jogokat is garantálni kell a gyermekeknek. Egy 1995-ös – a Horn-kormány idején született – magyar alkotmánybírósági határozat is kimondta: az értelmi-erkölcsi fejlődés biztosítása alapjog, de a szülőknek elsődleges felelőssége, jogai és kötelezettségei vannak.
Az állam akkor lép be a szülő-gyermek viszonyba, ha a szülő nem tudja vagy nem akarja teljesíteni a kötelezettségeit a gyermekekkel szemben – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
