Szijjártó: A világgazdaság fókusza jól láthatóan tolódik el keleti irányba

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a Magyar Bankszövetség évzáró eseményén elmondott beszédében kijelentette, hogy „nagyon durva két év van mögöttünk”, a koronavírus-járvány súlyos gazdasági válságot okozott, és „korábban megtörhetetlennek hitt tendenciák fordultak vissza”. Rámutatott, hogy tavaly globálisan 114 millió munkahely szűnt meg, 42 százalékkal visszaestek a beruházások és 5 százalékkal csökkent a világkereskedelem volumene. Aláhúzta, hogy a pandémia „nem enged a szorításából”. És aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az oltottsági arány Afrika számos országában még mindig csak 7 százalék körül van, így a kontinens kiváló terepe az újabb vírusvariánsok kialakulásának, a migráció pedig felgyorsítja ezek terjedését. Kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben ez már a második világgazdasági válság, aminek kapcsán aláhúzta: Magyarországon a kormány intézkedései mindkét esetben eltértek a fősodortól, és sikeresebbek voltak, mint máshol – legalábbis 2010-et követően. A bankrendszer pedig akkor és most is kivette a részét a válságkezelésből. Szijjártó Péter leszögezte, hogy a sikeres válaszintézkedésekhez elengedhetetlen a helyes helyzetfelismerés. Tavaly például szükség volt arra a „bátor döntésre”, hogy a kormány a forrásokat a tömeges munkanélküliség megelőzésére fordítsa, nem fogadva el azt a premisszát, hogy annak elkerülhetetlen a kialakulása – mondta. Mint közölte, a gazdasági, biztonsági és politikai stabilitás döntő tényező abból a szempontból, hogy mely országok kerülhetnek az új korszak győztesei és melyek a vesztesei közé. Ezzel összefüggésben kitért arra, hogy hamarosan újabb adócsökkentések lépnek életbe, erősödik az ország versenyképessége, biztosított a stabil energiaellátás, valamint hatékonyan védik a határokat. „Politikai stabilitás tekintetében pedig jövőre tervezzük megtenni a következő nagyon fontos lépést” – fogalmazott, a parlamenti választásokra utalva. A miniszter ezt követően arról beszélt, hogy a keleti nyitás politikájának meghirdetése kifejezetten sikeresnek bizonyult, ugyanis a világgazdaság fókusza jól láthatóan tolódik el keleti irányba. Majd végezetül leszögezte, hogy fontos preferenciává lépett elő a „kifektetések”, azaz a magyar vállalatok által külföldön végrehajtott beruházások támogatása. Ennek nyomán ugyanis szerinte közelebb kerülhet az a kívánt állapot, hogy ezekből megközelítőleg annyi forrás jusson vissza a magyar gazdaságba, mint amennyi profitot a külföldi cégek Magyarországról kiutalnak. Hozzátette: az Eximbank idén eddig mintegy 480 milliárd forint hitelt helyezett ki, ami rekordnak számít. A magyar gazdaság az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozik, a számok ezt támasztják alá – mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságában tartott meghallgatásán. Szijjártó Péter hozzátette: a járvány előtti teljesítményét a magyar gazdaság már 2021 nyarán elérte, miközben a jelenlegi előrejelzések szerint is csak 2022 végén várható, hogy a globális gazdaság visszatér a járvány előtti teljesítményéhez. Közben a magyar gazdaság rekordokat döntött tavaly és idén is – húzta alá. A tárcavezető rámutatott: a világjárvány gazdasági következményei miatt 114 millió ember lett munkanélküli, 42 százalékkal csökkentek a globális beruházások, a világgazdaság több mint 5 százalékkal esett vissza tavaly. Közben Magyarországon a kommunizmus bukása óta soha nem dolgoztak annyian, mint most, a negyedéves GDP-növekedésben pedig rekord lett az idei 2. negyedévi (17,8 százalék) – sorolta. A világ 10. legnyitottabb gazdaságában hogyan volt lehetséges mindez? – tette fel a kérdést. Úgy – folytatta -, hogy a már 12 éve következetes stratégiát a „hatalmas viták közepette” sem adták fel: a kormány a járvány alatt is fenntartotta a folyamatos adócsökkentésről szóló elképzelését. Az állami forrásokkal nem a munkanélküliséget, hanem annak megelőzését finanszírozták. Kihasználva az átmenetileg engedékeny uniós szabályokat, a vállalatok beruházási feltételéül azt szabták, hogy nem bocsáthatnak el embereket – húzta alá. Idén minden eddiginél több, 57 beruházásról kötöttek megállapodást több mint 4 milliárd euró (1400 milliárd forint) értékben. Ezekhez a beruházásokhoz 200 milliárd forint támogatást nyújt a kormány, mindez 9000 új munkahelyet hozott létre. Az adatok nem véglegesek, jelezte, kedden, egy tervezett szöuli megállapodás, tovább fogja növelni ezeket a számokat. Ismertette: a magyar gazdaság exportrekordot dönt idén, már az első kilenchavi adatok 16 százalékos növekedést mutattak, így minden eddiginél nagyobb, 112 milliárd eurónyi exportvolumen várható az év végére. Idén ismét Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás az országba, a teljes volumen mintegy fele. Németország a második, az Egyesült Államok a harmadik lett. A világ legnagyobb autógyártói közül három is – Audi, Mercedes, BMW – kulcsszerepet szán Magyarországnak az elektromos autóiparban. A járvány miatt indított rendkívüli beruházásösztönzési programban 1380 cég kapott 373 milliárd forint támogatást, összesen 900 milliárd forintnyi beruházásához. Így 290 ezer munkahelyet sikerült megőrizni, ezzel az új korszak kezdeti fázisában, a gazdasági kapacitások globális elosztási versenyében sikeres volt az ország – húzta alá. Közölte: 33 vállalat 20 ezer dolgozójának képzésére nyújtottak 19 milliárd forint képzési támogatást. A magyar vállalatok exportképességének javítására 82 cégnek 3 milliárd forint támogatást nyújtottak, és 70 milliárd forint értékben 50 cégnek nyújtottak támogatást külföldi beruházáshoz, exportnövelési célokra. Az EXIM megdöntötte hitelfolyósítási rekordját: jelenleg 478 milliárd forintnyi hitelkihelyezésnél tart, ami azt jelenti, hogy év végére eléri az 500 milliárd forintot – mondta. Barcza Attila (Fidesz) képviselő szerint vitán felül áll, hogy a keleti nyitás helyes, szükségszerű volt. Több fideszes képviselő ezzel egyetértett, Szatmáry Kristóf szerint ennek legkézzelfoghatóbb eredménye az energiabiztonság. Az ellenzéki képviselők vitatták a keleti nyitás sikerét. Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint túl optimista a miniszter, Magyarország a gyarmati ország szindrómáját mutatja, a növekedés pedig „felfújt lufi”. Szakács László (MSZP) azt mondta, hogy a magyar versenyképesség az olcsó munkaerőn alapul, és a gyenge forinton. A beruházások állami támogatását vitató felvetésre Szijjártó Péter elmondta: ennek szigorú szabályozása van, és elszámolási rendje, ami minden országra vonatkozik. A nemzetközi verseny erős a beruházásokért, az egyik fontos versenyelőny az alacsony társasági adó. A keleti országokba irányuló export 16 százalékos növekedést mutat idén január-szeptemberben. 2019 óta a legnagyobb beruházásokat keleti vállalatok hozzák az országba – mondta a keleti nyitást vitató felvetésekre.