Nem enyhül a migrációs nyomás: már több mint 113 ezer illegális bevándorlót fogtak el idén a magyar hatóságok

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Ripost

A hideg ellenére sem enyhül a migrációs nyomás. Egyre többen szeretnének Európába jutni, sokszor erőszakosan. A migránsok Magyarország déli határán is folyamatosan próbálkoznak, idén eddig több mint 113 ezer illegális bevándorlót fogtak el a magyar hatóságok. Brüsszel azonban a migráció megállítása helyett a befogadást erőltetné a tagállamokra – számoltak be az M1 Híradójában.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, hogy az Európába vezető migrációs útvonalak zsúfoltak – ez pedig meglepő, hiszen ha a korábbi évek migrációs adataival összehasonlítjuk ezt, akkor azt látjuk, hogy november második felétől egy jelentős csökkenés következett be, azonban most ismét emelkedés tapasztalható.

Még a tengeri szakaszokon is, vagyis a Spanyolországba vagy Olaszországba tartó migrációs útvonalakon is intenzív a migrációs mozgás – tette hozzá Bakondi György.

A belbiztonsági főtanácsadó szerint

a migrációs programok, a politikai nyilatkozatok az Európai Unió vezetői részéről biztatás az útba indulást tervezők számára

– ez pedig különösen Afganisztán esetében veszélyes, mivel, hogy jelentős számban hagyják el naponta az afgánok az országot.

A pozitív, támogató programok Németországban kormányprogram szintjén is megjelentek. Ez pedig biztatást jelent az indulásra, erre pedig ráerősítenek az embercsempészek, akik anyagi haszonszerzés végett szervezik ezt a nagy migrációs mozgást – magyarázta.

Bakondi György azt is elmondta, hogy a migrációs nyomás a magyar határon sem csillapodik, hiszen a szerdai adatok alapján az elfogott illegális migránsok száma megközelítette a 113 ezret, és 1100 ember ellen indítottak büntetőeljárást embercsempészet miatt a magyar rendvédelmi szervek.

Hívószó lehet az elindulást tervező migránsoknak az is, hogy a német koalíciós megállapodás jelentős engedményeket tartalmaz a migrációs politika terén, és kijött az európai uniós migrációs akcióterv is, ami összecseng a német kormányprogrammal.

Az uniós akcióterv hét pontja a migráció új megközelítéseit tartalmazza. Egyre nyíltabban és világosabban fogalmaznak, hogy mindenáron be kell engedni az illegális bevándorlókat, és mihamarabb le kell telepíteni, állampolgárságot és szavazati jogot kell adni nekik – mondta Bakondi György.

Ezzel szemben a magyar kormány álláspontja, hogy meg kell védeni a külső határokat, a migrációt meg kell állítani, és az EU migrációs politikáján változtatni kell.

Bakondi György szerint az európai uniós jogszabályokat a mostani helyzethez kell igazítani, és minden segítséget meg kell adni európai uniós szinten azoknak a tagállamoknak, amelyek a külső határokat, vagyis az európai polgárokat védelmezik.

Tovább nőtt a nyomás a déli határon: több mint 430 határsértőt fogtak el a rendőrök

A szolgálatot teljesítő rendőrök a csütörtöki nap folyamán összesen 436 illegális határsértővel szemben intézkedtek – közölték a Police.hu honlapján.

A magyar rendvédelmi szervek 2021. december 8-án 0 óra és 24 óra közötti időszakban összesen 294 határsértőt tartóztattak fel és 142 főt megakadályoztak a hazánk területére történő illegális belépésben. A feltartóztatott illegális migránsok ellenőrzésük során szír, afgán, tunéziai, marokkói, líbiai, palesztin, török, jemeni és egyiptomi állampolgárnak vallották magukat, azonban

sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni.

A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz. Bács-Kiskun megyében a rendőrök 24 esetben összesen 142 határsértőt tartóztattak fel Gara, Tompa, Budzsák, Bácsbokod, Homorúd, Mátételke, Bátmonostor, Hetényegyháza, Kelebia, Nagybaracska, Katymár és Hercegszántó-Hóduna közigazgatási területén. Csongrád-Csanád megyében a járőrök 25 esetben összesen 135 határsértőt tartóztattak fel Kiszombor, Ásotthalom, Röszke, Szeged, Mórahalom, Kübekháza, Szeged-Gyálarét és Ruzsa közigazgatási területén. Komárom-Esztergom megyében 1 esetben 14 határsértőt tartóztattak fel Tata közigazgatási területén. Pest megyében 1 esetben 1 határsértőt tartóztattak fel az M0-ás autóúton. Somogy megyében 1 esetben 1 határsértőt tartóztattak fel Balatonszárszó közigazgatási területén. Zala megyében 1 esetben 1 határsértőt tartóztattak fel Zalakomár közigazgatási területén.

Az elmúlt 24 órában 10 esetben összesen 142 főt akadályoztak meg a rendőrök a hazánk területére történő illegális belépésben: Bács-Kiskun megyében 9 esetben 137 főt, míg Csongrád-Csanád megyében 1 esetben 5 főt.

Magyarország területén az elmúlt 24 órában tiltott határátlépés miatt 2 embert fogtak el, 3 esetben embercsempészés miatt indult büntetőeljárás.

Havonta legalább kétszázszor kell javítani a déli határon a kerítést, olyan gyakran rongálják meg a bevándorlók – erről beszélt az M1-nek a munkákat végző cég egyik vezetője. A határsértők legtöbbször átvágják a kerítést, így akarnak átjutni. A javítások költsége meghaladja a tízmillió forintot havonta. De a kerítés alatt is vannak próbálkozások: az elmúlt több mint két évben egyre több alagutat ásnak, ezek visszatemetése szintén időigényes és költséges. „Alapvetően kerítésátvágások vagy a biztonsági határzár tetején elhelyezett NATO-drótok lenyomása, illetve azok átvágása az, amely javítások pillanatnyilag a mi a feladataink” – mondta el az M1-nek Vajda Szabolcs, a BV Holding Kft. Határkarbantartási és Szolgáltatási osztályvezetője.

A migránsok folyamatosan próbálnak átjutni Magyarországra. Létrákat támasztanak a kerítésnek, majd átmásznak. Amikor meglátják a közeledő magyar rendőröket, akkor visszaszöknek Szerbiába.

A 175 kilométer hosszú és négy méter magas dupla kerítés a legmodernebb technológiával van felszerelve. Mozgásérzékelő fut rajta végig, így ha elvágják, azonnal jelez. Ezért a migránsok újabb módszerekkel, már a föld alatt is próbálkoznak. Három év alatt összesen 97 migránsalagutat találtak a határrendészek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében. A szakemberek azt mondják: annyira nő a nyomás a déli határon, hogy lassan a 2015-16-os időszakhoz kezd hasonlítani. Egy ilyen alagút akár egy hétig is készülhet, 3-4 köbméter földet kell kihordani belőle. Nem veszélytelen átkelni ezeken a járatokon, és az alagutak felderítése után a felszámolásuk sem egyszerű.

A 2015-ben megépített és azóta folyamatosan megerősített magyar határvédelmi kerítés mintáját az elmúlt években több európai ország is átvette, például Szlovénia, Bulgária, Görögország és Lengyelország.

A migrációs helyzet Európa-szerte azt mutatja, hogy a fizikai akadályok nemcsak a leghatékonyabb határvédelmi eszközök, hanem az olyan támadások esetében is nélkülözhetetlenek, mint amilyenek az elmúlt hetekben történtek a fehérorosz–lengyel határon.

Ripost hírek

POLITIK