Miről szólt az európai konzervatívok varsói csúcstalálkozója?
A varsói csúcstalálkozón tizenkét jobboldali európai párt vezetője gyűlt össze. A házigazda Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, miniszterelnök-helyettes meghívását elfogadta Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője, Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke, és természetesen a magyar miniszterelnök is.
Megosztás
Orbán Viktor a találkozó előtt úgy fogalmazott:
az összegyűlt konzervatív pártok célja hangot adni annak a sok tízmillió embernek, akik ma európai polgárok, de úgy érzik, hogy nem képviselik őket.
Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ elemzője a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: az Európai Néppárt balra tolódásával a konzervatív eszme képviselete jelentősen meggyengült az európai uniós intézményekben. A Varsóban összegyűlt pártok azonban lehetőséget látnak arra, hogy együttműködésük révén nagyobb beleszólásra tegyenek szert az Európai Unió jövőjének alakításába.
A szakértő rámutatott: a konferencia zárónyilatkozatából kitűnik, hogy a részt vevő konzervatív pártok vállvetve fognak küzdeni a tömeges bevándorlás, a baloldali társadalmi mérnökösködés és Brüsszel központosító törekvései ellen – különös tekintettel a lopakodó jogalkotásra. Ugyanakkor a konzervatívok pozitív alternatívát mutattak fel a megszólítani vágyott európai polgárok felé:
a Nemzetek Európája koncepciója szerint a szuverén uniós tagállamok szorosan együttműködnének céljaik elérésében, ám tiszteletben tartanák egymás nemzeti hagyományait és sajátosságait.
Mint azt Koskovics Zoltán kifejtette, e szerint az elképzelés szerint az uniós intézmények – birodalomépítés helyett – az európai országokat szolgálnák annak érdekében, hogy közös terveiket hatékonyabban tudják megvalósítani.
„A jövőben minden bizonnyal látni fogjuk a szorosabb jobboldali együttműködés jeleit az európai politikában, és a közeljövőben megrendezésre kerülő újabb konzervatív csúcs Madridban további előrelépéseket hozhat”
– fűzte hozzá a szakértő.
Elmondta azt is: nem csupán a jobboldali politikai pártok dolgoznak az európai hálózatépítésen, ugyanis a konzervatív agytrösztök és kutatóintézetek is ráébredtek arra, hogy a józan észt és a valós európai értékeket csak egymással összefogva van esélyük megvédeni. Ennek jegyében idén ősszel az Alapjogokért Központ a legnagyobb lengyel jogi kutatóközponttal, az Ordo Iurisszal közösen létrehozta a Szövetséget a Közjóért, amelyhez immár három európai intézet is csatlakozott: az itáliai Nazione Futura, a szlovák Emberjogi és Családpolitikai Intézet és a cseh Szövetség a Családért.
„Európában töretlenül zajlik a konzervatív reneszánsz”
– hangsúlyozta Koskovics Zoltán.
Az Európai Unió szabad és egyenlő nemzetállamokból áll, őket számos szoros együttműködési terület köt össze, Európa pedig csak az ilyen együttműködési modell révén menthető meg további válságoktól és feszültségektől – szögezték le az európai konzervatív pártok vezetői a szombati varsói konferenciájukat záró közös nyilatkozatban.
Tizenkét konzervatív európai párt vezetője gyűlt össze szombaton Varsóban, hogy egyeztessenek az Európai Unió jövőjéről és a jobboldal jövőbeni szorosabb együttműködéséről. A konzervatív vezetők, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje, valamint Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke a lengyel kormánykoalíciót vezető párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jarosław Kaczyński meghívására érkeztek Varsóba. A tanácskozást követően a jelen lévők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint „a konferencia résztvevőinek közös és mély meggyőződése, hogy az Európai Unió szabad és egyenlő nemzetállamokból áll, amelyeket számos szoros együttműködési terület köt össze”. Mint írták, ebben a meggyőződésben az EU tagállamainak sok millió állampolgárával közösen osztozunk.
„Csak egy ilyen európai együttműködési modellen keresztül menthetjük meg további válságoktól és feszültségektől az Európai Uniót, és vethetünk véget annak a nyugtalanító ötletnek, hogy egy önjelölt elit által irányított Európát hozzanak létre”
– folytatódik a közös nyilatkozat, amit a szintén Varsóban tartózkodó Novák Katalin, a Fidesz alelnöke osztott meg a Twitteren. A dokumentum szerint a nyilatkozók abban is egyetértettek, hogy
elutasítják az uniós jog önkényes alkalmazását, a szerződések elferdítését vagy akár megszegését. Csak az államok szuverén intézményei rendelkeznek teljes demokratikus legitimációval. Az európai intézmények nem élvezik ugyanazt a legitimitást, ezért alárendelt szerepet kellene játszaniuk a nemzetállamok politikai felépítésében.
– áll a nyilatkozatban.
A résztvevők megvitatták pártjaik szorosabb együttműködését is az Európai Parlamentben, beleértve közös ülések szervezését és a szavazások összehangolását olyan közös ügyekben, mint amilyen a tagállamok szuverenitásának védelme és az illegális bevándorlással kapcsolatos álláspont.
A tárgyalások szünetében a lengyel Jog és igazságosság jobboldali párt négy EP-képviselője tartott sajtóértekezletet. Tomasz Poreba képviselő közölte: a következő hónapokban egy sor szakértői konferenciát terveznek, amelyeken „egységes víziót” dolgoznak ki az EU jövőjéről. Úgy látta:
a jelenlegi uniós vita egyoldalú, kizárólag arról szól, hogy a jövőt az európai szuperállam, a föderalizált EU jelenti, a konzervatívok viszont „teljesen más uniót akarnak, a hazák, a szuverén államok unióját”, amelyben jobban szóhoz jutnak a kormányaikat demokratikusan megválasztó állampolgárok.
Az EU működéséról szóló „új diagnózis” megtalálását, a konzervatív pártok együttműködésének szorosabbá tételét Poreba is a varsói találkozó fő céljának nevezte.
A konzervatív pártokat egyesítő új EP-frakció esetleges megalakulása iránt érdeklődő újságírói kérdésre kijelentette: a jövőben majd meglátjuk, jelenleg a téma nincs napirenden.
