POLITIK
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostA baloldal miniszterelnök-jelöltje hátrányosnak tartja a munkaadókkal és munkavállalókkal való megállapodást, sőt magát a minimálbért is.
„Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se”
– ez a kijelentés Márki-Zay Pétertől származik. A baloldal közös miniszterelnök-jelöltje azt vallja, hogy az utóbbi években jelentkezett bérnövekedést
„nem a Fidesz intézte el, hanem a gazdaság”.
Szerinte azért emelkedtek a bérek, mert az emberek elmentek Nyugatra dolgozni, munkaerőhiány alakult ki, ezért a cégek kénytelenek jobban megfizetni a munkavállalókat. A politikus úgy véli, nem azért fizetik meg jobban az embereket, mert a
„minimálbért emelgetik”.
Érdemes felidézni, miként alakult a minimálbér: 2009-ben csupán 71 500 forint volt, míg jövő év januárjától már eléri a kétszázezer forintot, ami a 2009-es összeg csaknem háromszorosa. A garantált bérminimum 87 ezerről 260 ezer forintra nő majd, ami szintén háromszorosa a 2009-es összegnek. Az emelésnek köszönhetően jövő év január elsejétől magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt.
„A minimálbérnek, ha belemennénk, rengeteg hátránya van”
– szögezte le Márki-Zay. Meglátása alapján, ha túl magas a minimálbér, akkor a vállalkozók nem fognak embereket alkalmazni, mert nem éri meg nekik.
A politikus állításával szemben azonban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése felfelé hajtja a többi bért és az egyéb juttatások, támogatások összegét. A közfoglalkoztatási bér is jelentősen emelkedik majd, emellett a minimálbér-emelés a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyed összegére is hatással van.
A közgazdasági kérdésekben ezek szerint nem túl erős Márki-Zay egyébként már pártalapításon gondolkodik: a Telex úgy tudja, a formáció a Pálinkás József vezette Új Világ Néppárt és a Gémesi György alapította Új Kezdet összeolvadásával jöhet létre. Gyenes Szilárd, az Új Kezdet alelnöke, Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök, Szalma Botond, a KDNP volt budapesti elnöke, Szent-Iványi István egykori külügyi államtitkár és Herényi Károly, az MDF korábbi szóvivője is tagja lehet a pártnak.
Márki-Zay Péter kijelentését az alábbi videóban tudják megtekinteni 1:22:13-tól:
„A minimálbérnek, ha belemennénk, rengeteg hátránya van.”
A minimálbér emelése felfelé hajtja a többi bért is
A minimálbér és a garantált bérminimum emelése felfelé hajtja a többi bért is, és az egyéb juttatások, támogatások összegét. A közfoglalkoztatási bér is jelentősen emelkedik 2022-ben. Emellett a minimálbéremelés többek között a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyed összegére is hatással van.
A minimálbér 200 ezer forintra emelésével nő:
- a gyermekgondozási díj maximális összege (gyed);
- a hallgatói gyed;
- a gyermekek otthongondozási díja (gyod);
- a nagyszülői gyed maximális összege;
- a táppénz napi maximális összege;
- az álláskeresési járadék maximális összege;
- bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény.
Hollik: Százezrek fizetését sodorná veszélybe a baloldal
Több százezer ember fizetését sodorná veszélybe a baloldal választott vezetője a minimálbér megszüntetésével – mondta Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója szombaton videó nyilatkozatában.
Hollik István szerint Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kijelentése, amely szerint nem tartja feltétlenül szükségesnek a minimálbért, azt jelenti, hogy meg akarja azt szüntetni.
Ezzel pedig veszélybe sodorná annak a több százezer embernek a fizetését, aki minimálbért vagy éppen garantált bérminimumot keres – mondta.
Hozzátette: a minimálbér az a törvényben meghatározott legkisebb munkabér, amelyet minden, teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak köteles megadni a munkaadó.
E törvényi kötelesség megszüntetésével a baloldal
Hollik István a magyar emberek, a vállalkozások és a kormány 12 év alatt elért közös eredményének nevezte, hogy 73 500 forintról 2022-re bruttó 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér.
„kiszolgáltatná a dolgozó embereket a vállalatoknak, a nagy multiknak” – közölte.
„Ez közös eredmény, sok munka van benne”
- fogalmazott, hozzátéve, a baloldal miniszterelnök-jelöltje azzal, hogy megszüntetné a minimálbért, ezeket a közös eredményeket veszélyeztetné.
„Ne hagyjuk neki!” – tette hozzá.
A felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak, a minimálbér tehát bruttó 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra emelkedik januártól, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ez összhangban van az előzetes jelzésekkel.
A kormány cserébe összesen 2,5 százalékkal csökkenti a szociális hozzájárulási adót, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást eltörli; a kisvállalati adó (kiva) 12 százalékról 10 százalékra mérséklődik. Ezeket mindhárom fél elfogadta, így január elsejétől életbe lépnek – emelte ki Perlusz László, hozzátéve azt is, hogy a hipa jövő évi mérséklése is a csomag része, amelyet ugyan nem a munkaadók javasoltak, de azt is figyelembe veszik.
A VOSZ főtitkára egyúttal azt is jelezte, hogy a megállapodás tervezetében sok minden más is van, mint például a reálbérek szintjének a megtartása, illetve a következő évekre vonatkozó kormányzati vállalás az élőmunka terheinek további csökkentése mellett. Azok a vállalkozások, amelyek a duális képzésben részt vesznek és érvényesíthették eddig ezt a szakképzési hozzájárulásból, a kedvezményt a jövőben is igénybe vehetik a tervek szerint. Emellett szintén rögzítik, hogy elkezdenek kidolgozni egy több évre szóló bérmegállapodást is a 2016-os mintájára. Várhatóan jövő héten véglegesíthetik a megállapodást, így november közepén lehet az ünnepélyes aláírás – bocsátotta előre Perlusz László.
Jelentősen csökken jövőre a magyar adóék
A 2022. január 1-től tervezett változások már igen kedvezően érinti a magyarországi adóterhelést. Ha az EU-ban jelenleg harmadik legmagasabb mértékű adóék mértéke tovább csökkenne (akár 40 százalék alá 2022-től), azzal feljönne Magyarország az európai középmezőny alsó felébe, és közelítené az EU-s átlagot – mondta a VG-nek Bagdi Lajos a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. A szakember arra is rámutatott, Magyarország a tervezett változásokkal elérné, hogy a V4-országok közül Csehországot megelőzze és közelítsen Szlovákiához. A régióban egyébként Ausztriában jelentősen magasabb az adóterhelés, míg Románia vagy a régióból még például Horvátország 2-3 százalékkal továbbra is megelőzné Magyarországot. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a minimálbér és a garantált bérminimum megállapodás szerinti emeléséhez szükséges források előteremtése érdekében a kormány éves szinten 660 milliárd forint értékű adócsökkentést tervez, arra ösztöntözve a foglalkoztatókat, hogy az ebből származó megtakarításaikat bérfejlesztésre fordítsák.Ripost hírek
