POLITIK
Litvánia meghosszabbította a szükségállapotot a fehérorosz határon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostA litván vezetés kedden bejelentette, hogy a migránsválság miatt január közepéig meghosszabbította az ország Fehéroroszországgal közös határa mentén elrendelt szükségállapotot.
Nyár óta több ezer – elsősorban a közel-keleti országokból érkezett – bevándorló kelt át vagy próbált meg átkelni a fehérorosz határon, hogy az európai uniós tagállam Lettországba, Litvániába vagy Lengyelországba jusson.
A nyugati országok azzal vádolják Fehéroroszországot, hogy az Európai Unióba való könnyű bejutás ígéretével a határra csábítják a bevándorlókat, így váltva ki a migránsválságot. Minszk ezt tagadja.
A november 10-én bevezetett szükségállapot értelmében korlátozhatják a mozgást a határ térségében, megtilthatják a nyilvános gyülekezéseket, és korlátozhatják az őrizetben tartott bevándorlók mobiltelefonhoz férését.
„Az intézkedések bevezetését indokló fenyegetések (...) továbbra is fennállnak” – mondta Viktorija Cmilyte-Nielsen, a litván parlament elnöke.
Lengyelország hasonló korlátozó intézkedéseket vezetett be a határán.
Az Európai Unió a múlt héten újabb szankciókat rendelt el a migránsválság kapcsán, nevezetesen a Belavia állami légiközlekedési vállalat és tíz másik cég, valamint 17 tisztségviselő ellen.
Idén több mint 4200 bevándorló lépte át a fehérorosz határt, szemben a tavalyi nyolcvaneggyel.
A határőrség szerint már 8900 ember határsértését akadályozták meg.
A Migrációkutató Intézet gyorselemzésében a fehérorosz-lengyel határ mentén zajló konfliktus legújabb fejleményeit tekinti át, azt vizsgálva, hogy a lengyel határ hermetikus lázárásával mi lesz a Fehéroroszországban rekedt migránsok sorsa. Egyre gyakrabban vetődik fel a nemzetközi sajtóban, hogy az országban tartózkodó többezres tömeg egy része Ukrajna felé veheti az irányt. Noha az ukrán kormány azt ígéri, hogy feltartóztatja a határsértő migránsokat, ennek kivitelezése erősen bizonytalan. Ebben a forgatókönyvben reális esélye van annak, hogy a migránsok kisebb csoportjai Szlovákián, illetve Magyarországon keresztül próbáljanak bejutni az Európai Unió területére – írja az Intézet közleményében.
Fehéroroszországban minimális becslések szerint 7, maximális becslések szerint több mint 10 ezer, zömében iraki migráns tartózkodik, akiket Alekszandr Lukasenka az Európai Unióval és azon belül Lengyelországgal szembeni konfliktusának következtében politikai nyomásgyakorlás céljából engedett be az országba. Az elmúlt hét során a német és orosz közbenjárásnak köszönhetően a válság enyhülni látszik, a fehérorosz hatóságok pedig elszállították a lengyel határkerítéstől a korábban odairányított migránsok jelentős részét. Sokukat a határmenti Brugzi városában, egy raktárépületben szállásolták el, mások pedig állami és magán szervezésben, egyéb szállásokon vannak elhelyezve. Az iraki hatóságok közreműködésének köszönhetően eddig hozzávetőleg 1 500 iraki és szíriai tért haza Fehéroroszországból, a még ott tartózkodó többség viszont eltökélt abban, hogy megpróbáljon bejutni az Európai Unió területére.
A lehetőségeik északi irányban meglehetősen korlátozottak: Litvánia kerítéssel védi határát és már megkezdte a teljes határvonalat lefedő fal építését.3 Lettország 37 kilométeren átmeneti kerítést húzott fel. Észtország szintén megkezdte védelmi kerítésének létesítését az Oroszországgal közös határszakaszon. Részben a migrációs helyzet, részben pedig az ügy geopolitikai vetületei miatt, mindhárom balti ország fokozta katonai jelenlétét a Fehéroroszországgal, illetve Oroszországgal közös határszakaszain. A migránsok számára így egyedül Ukrajnán keresztül vezethet az út az
Európai Unió, azon belül Szlovákia és Magyarország felé. Lengyel források ötezer emberről beszélnek, akik a közeljövőben ezt az utat választhatják.
Ripost hírek
