Hatalmas károkat okoznának Márki-Zay minimálbértervei

Ahogyan a rezsicsökkentés kapcsán, a minimálbért illetően is lódított a baloldal miniszterelnök-jelöltje, amikor azt állította, hogy esze ágában sincs ezeket megszüntetni a hatpárti koalíció hatalomra jutása esetén. Márki-Zay Péter ajánlására ugyanis a héten az ellenzék nem szavazta meg a minimálbér jövő évi emelését sem az Országgyűlésben, ahogyan az ezt elősegítő, a vállalkozásokat érintő adócsökkentéseket sem.

A baloldal kormányfő-jelöltje szerint a minimálbérnek rengeteg hátránya van. Úgy véli, ha túl magas a minimálbér, akkor a vállalkozók nem fognak alkalmazni embereket, mert nem éri meg nekik, ezért pedig éppen a legképzetlenebbeknek soha nem lesz munkájuk. Szerinte a minimálbér emelése nyomorba taszítaná az országot.

Ha felemelnénk a minimálbért ötszázezer forintra – fogalmazott Márki-Zay –, az tragédiát okozna az országnak.

Egy ilyen, a legalapvetőbb közgazdasági logikát is nyilvánvalóan nélkülöző kijelentésért középiskolában is megbukna, hisz a minimálbér meghatározásánál az adott ország termelékenységének szintjéből lehet csak kiindulni. A kormány azért javasolta a kétszázezer forintos minimálbért, mert a magyar gazdaság mai fejlettségi szintjén ez az a mérték, amit egy életképes vállalkozásnak el kell bírnia. Minderről éppen az a Pogácsa Zoltán közgazdász beszélt az ATV egyik vitaműsorában, akire Márki-Zay is előszeretettel szokott hivatkozni. Tehát ha úgy tetszik, egyik saját tanácsadója cáfolta meg a baloldal kapitányát.

„Márki-Zay Péter gondolatai a minimálbérről ultraliberálisak, hiába szokott arra hivatkozni, hogy jobboldali keresztény ember” – reagált nézeteire Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke a Magyar Nemzetben. Úgy fogalmazott, ha megszűnne a minimálbér, az rendkívül káros következményekkel járna. Szükség van erre védőhálóra, mert ha nem lenne, nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének a szegénységi küszöb közelében élő polgártársaink. A szakadék szélén maradnának – tette hozzá. Az Orbán-kormány három ciklusa alatt hetvennégy százalékkal emelte a minimálbért és nyolcvanhét százalékkal a bérminimum vásárlóértékét, ami önmagában cáfolja Márki-Zay zavaros gondolatait a minimálbér megszüntetéséről.

Ennél magasabb bérdinamikát ezen időszak alatt egyedül Litvánia tudott felmutatni az Európai Unióban. Az EU irányelve e kérdésben azt hangsúlyozza, hogy a tagállamok a szegénységi küszöb felett tartsák a minimálbért, és annak emelésénél folyamatosan kövessék az inflációt. Mint azt korábban megírtuk, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének bérfelhajtó hatása is van, továbbá a szintjéhez igazodik számos egyéb juttatás és támogatás is, így hatással van a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyed összegére is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint óriási gazdasági és társadalmi károkat okozna a minimálbér megszüntetése.

Márki-Zay Péter nem tartja szükségesnek a minimálbért, pedig az – és a garantált bérminimum – felfelé hajtja a többi bért, de az egyéb juttatások és támogatások összegét is. Gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se – hangzott el korábban Márki-Zay Pétertől. Nem tudni, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje milyen mélységben gondolta át kijelentését, az azonban tény: 2009-ben a minimálbér mindössze 71 500 forint volt, míg januártól már eléri a kétszázezer forintot, ami a 2009-es összegnek majdnem a háromszorosa, egészen pontosan kétszáznyolcvan százaléka. Emlékezetes, hogy 2002 és 2010 között két százalékkal csökkent a minimálbér reálértéke Magyarországon, miközben a többi V4-es országban harmincszázalékos növekedés történt. Most ugyanazok akarnak a hatalomba visszatérni, akik a nyolcéves kormányzásuk alatt mindössze 23 500 forinttal emelték a minimálbért. A garantált bérminimum esetében is hasonló a helyzet: 87 ezer forint volt 2009-ben, jövőre azonban már 260 ezer forint lesz, vagyis a 2009-es összeg háromszorosa. Így 2022. január 1-jétől jóval magasabb lesz a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai kormányok idején az átlagbér volt. Gyurcsány embere azt is elfelejti, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése felfelé hajtja a többi bért és az egyéb juttatások, támogatások összegét is. Jelentősen emelkedik például a közfoglalkoztatási bér, sőt, az emelés hatással van a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyermekgondozási díj összegére is. A gyed a minimálbér kétszázezer forintra történő emelésével eléri majd a bruttó kétszáznyolcvanezer forintot – azaz tíz év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Emelkedni fog a hallgatói gyed és a gyermekek otthongondozási díja (gyod) is, utóbbi nettó száznyolcvanezer forint lesz 2022-ben. Növekedni fog a nagyszülői gyed maximális összege, aminek a gyedhez hasonlóan maximális összege is bruttó kétszáznyolcvanezer forint lesz várhatóan. A minimálbér emelésével nő a táppénz napi maximális összege és az álláskeresési járadék maximális összege is bruttó százhatvanhétezerről kétszázezer forintra. Márki-Zay Pétert az sem foglalkoztatja, hogy bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény is emelkedhet. A kormány 2019-től bővített járulékkedvezmény-rendszerrel ösztönzi a piaci cégeket megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. Jelenleg mintegy 150 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik, akik a minimálbér öt százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosultak. Ez jövőre havi tízezer forint lesz.