Fontos döntést hozott migrációs kérdésben az Alkotmánybíróság

Pénteken a jogellenesen hazánk területén tartózkodó külföldi állampolgárokkal összefüggésben közzétett határozatában az Ab kimondta: Magyarország jogosult a hiányzó, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Az Ab ugyanakkor nem vizsgálhatta azt, hogy konkrét esetben hiányos-e a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése. Az Ab hangsúlyozta azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az uniós bíróság ítéletének felülvizsgálatára, illetve ebben az ügyben az uniós jog elsőbbségét sem vizsgálta.

Az Ab leszögezte: a területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme Magyarország alkotmányos önazonossága részét képezi. Ha a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amelyek felvetik a Magyarország területén élők önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam köteles gondoskodni e jog védelméről.

A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter fordult februárban az Európai Unió Bírósága egy menekültügyben hozott ítéletével kapcsolatban az Ab-hoz az Alaptörvény értelmezését kérve.

Az indítvány szerint az uniós bíróság egyik ítélete felveti, végrehajthat-e Magyarország olyan európai uniós jogi kötelezettséget, amely arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgár a tagállam területén előre nem meghatározható ideig tartózkodik, és ezáltal ténylegesen az ország népességének részévé válik.

Az Ab többek között az alaptörvény alábbi rendelkezését értelmezte az ügyben: „E) cikk (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.

Az Ab-nak többek között azt kellett megvizsgálnia, hogy a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése elvezethet-e Magyarország szuverenitásának, alkotmányos önazonosságának, illetőleg az alaptörvényben foglalt alapvető jogok, különösen az emberi méltóság sérelméhez.

Az Ab rámutatott: az ember mint valamennyi társadalmi közösség – így különösen az állam – legelemibb alkotóeleme, egy adott társadalmi környezetbe születik bele, amely – különösen etnikai, nyelvi, kulturális, illetve vallási meghatározottságai révén – mint az ember hagyományos társadalmi környezete definiálható.

E körülmények a születés által determinált természetes kötöttségeket hoznak létre, amelyek a közösség tagjainak önazonosságát meghatározó módon befolyásolják. Ezen születés által determinált természetes kötöttségek, illetve tulajdonságok olyan, az ember önmeghatározását befolyásoló körülményeknek minősülnek, amelyek a születéssel keletkeznek és nehezen megváltoztathatók.

Az alkotmányjogi védelemnek nem elvontan, a történelmi és társadalmi valóságából kiragadott egyént kell statikusan védelmeznie, hanem figyelemmel kell lennie a mindenkori élet dinamikus változásaira – mondták ki az alkotmánybírák.

Az Ab szerint miként az állam nem tehet az alapjogok tekintetében észszerűtlen különbséget ezen tulajdonságok alapján, úgy intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel azt is biztosítania kell, hogy az ember hagyományos társadalmi környezetének a megváltozása, ezen meghatározó identitáselemek jelentős sérelme nélkül valósulhasson csak meg.