A politológus az interjúban úgy vélekedett, hogy az európai energiaválságban „Németország és Brüsszel a józan ésszel folytat háborút”. Az energiaár-robbanás miatt a nyugati és keleti uniós tagállamok között kialakult konfliktusról Lánczi Tamás azt mondta: Németország és bizonyos nyugat-európai országok a saját elavult, rossz állapotban lévő energetikai infrastruktúrájuk felújítását akarják megfizettetni „gyakorlatilag mindenkivel”.
Ezt persze nem mondják ki, de politikájuk lényege, hogy a rezsiárakra „iszonyatos adókat” tennének – emelte ki, hozzátéve, hogy ha a német és brüsszeli javaslatok megvalósulnának, drámai, drasztikus energiaár-növekedésre kellene számítani.
A német energiapolitikáról szólva felidézte: a fukusimai katasztrófa után az ország leszerelte az atomenergia-iparát, de az ott megtermelt energia hiányzik. Kevés a megtermelt energia Németországban, a megújuló energiák pedig nem fedezik a szükségleteket, ezért az egész Európában „iszonyatos mértékben” megindultak felfelé a villamosenergia-árak – mutatott rá.
Ehhez hozzájárul, hogy a nyugat-európai földgáztározókat nem töltik fel teljesen, ezért ha jön egy keményebb tél, akkor komoly energiakrízissel kell szembenézni – vélekedett a politológus.
Lánczi Tamás kiemelte: a klímavédelemben Magyarország minden vonatkozó európai uniós célt és rendelkezést elfogadott, és teljesítésükben jól is áll. Németország viszont továbbra is elutasítja az atomenergia használatát és az Északi áramlat-2 vezeték megnyitását is, melyek a klímacélok megvalósítását is szolgálnák.
Németország „küzd”, a lakosság egyre többet fizet az energiáért, az ipar egyre kedvezőtlenebb feltételek mellett tud termelni, a németek pedig „elkeseredetten próbálkoznak”, hogy a saját megnövekedett költségeiket szétterítsék Euróban. Ennek a közép-európai országok ellenállnak – jelentette ki.
„El lehet zárni a gázt, le lehet zárni az atomerőműveket, de akkor szembe kell azzal nézni, hogy nem lesz elektromos áram, nem lesz mivel fűteni” – hangoztatta. Hozzátette: ha németek nem engednek ebben a kérdésben, az további feszültséget fog szülni és feszíti szét „az amúgy is elég rossz állapotban lévő” Európai Uniót.
Lánczi Tamás szerint a magyar belpolitikában is fontos az energiaárak kérdése, és a rendszerváltás óta a baloldali pártok valahogy „mindig a magas energiaárak mellett kardoskodnak”, emögött pedig „jól kitapintható” egyfajta üzleti érdek.
A baloldalhoz köthető a magyar energiaszektor eladása és az áremelések is, 2010 óta azonban csak csökkentek az energiaárak, a „külföldi energiatársaságok pénzszivattyúja” le lett állítva – jelezte.
A politológus azt mondta: a külföldi energiacégek azonban nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy 2022 után ismét visszatérhetnek és „lehetőségük lesz arra, hogy megsarcolják az embereket”. Ehhez megnyerték Berlin és Brüsszel támogatását is, és vannak Magyarországon olyan politikai erők, amelyek nagyon intenzíven képviselik ezeket az érdekeket – fogalmazott.
Lánczi Tamás emlékeztetett arra, hogy Márki-Zay Péter a 2000-es évek elején maga is egy energiaszolgáltatónál dolgozott.
Kiemelte: jól látható, hogy van összefonódás az ellenzék bizonyos szereplői és az energiatársaságok között, és óriási lobbiérdekek mozdultak meg azért, hogy a magyarországi rezsicsökkentést felszámolják. Az a támogatás, amelyet a külföld nyújt a magyarországi ellenzéknek, nyilván nem ingyenes szolgáltatás, nem altruisztikus, hanem arról van szó, hogy ezért cserébe várnak valamit.
Emlékeztetett: Márki-Zay Péter többször kifejtette azt a véleményét, hogy a rezsicsökkentés rossz, és szeretné azt eltörölni. Most már próbálja letagadni, mert rájött arra, hogy nagyon népszerűtlen álláspont – tette hozzá. Lánczi Tamás meglepőnek nevezte, hogy Márki-Zay Péter ezt korábban nem tudta, de szerinte az ellenzéki miniszterelnök-jelölt észleli, hogy ennek a népszerűségében is ára van; ezt nem szeretik a magyar emberek. Lánczi Tamás szerint erős a korreláció Márki-Zay Péter csökkenő népszerűsége és a rezsicsökkentést ellenző álláspontja között.
Hozzátette: az ellenzéki miniszterelnök-jelölt nem csak a rezsicsökkentés terén megy nyíltan szembe a magyar emberek kifejezett véleményével, ilyen pont a migráció is. Erről Magyarországon népszavazás is volt, elég világosan kifejtették a magyar emberek a migrációról a véleményüket, Márki-Zay Péter ezzel szemben foglal állást. Energiaügyekben ugyanez a helyzet. Senki sem akar kétszeres, háromszoros, négyszeres energiaárakat megfizetni, mint amiket most Nyugat-Európában látunk – mondta.
Óriási károkat okoznának Márki-Zay minimálbértervei is
Az elmúlt három ciklusban Magyarországnál jobb eredményt a bérdinamikában és a bérek vásárlóerejének növekedésében csak Litvánia produkált az Európai Unióban.
Saját közgazdász tanácsadójának, Pogácsa Zoltánnak a kijelentése is cáfolja Márki-Zay Péter elképzeléseit a minimálbér jövőjével kapcsolatosan. A baloldal miniszterelnök-jelöltje ultraliberális nézeteivel szinte hadat üzent a minimálbérnek, annak emelését már most sem szavazták meg az Országgyűlésben.
Ahogyan a rezsicsökkentés kapcsán, a minimálbért illetően is lódított a baloldal miniszterelnök-jelöltje, amikor azt állította, hogy esze ágában sincs ezeket megszüntetni a hatpárti koalíció hatalomra jutása esetén. Márki-Zay Péter ajánlására ugyanis a héten az ellenzék nem szavazta meg a minimálbér jövő évi emelését sem az Országgyűlésben, ahogyan az ezt elősegítő, a vállalkozásokat érintő adócsökkentéseket sem.
A baloldal kormányfő-jelöltje szerint a minimálbérnek rengeteg hátránya van. Úgy véli, ha túl magas a minimálbér, akkor a vállalkozók nem fognak alkalmazni embereket, mert nem éri meg nekik, ezért pedig éppen a legképzetlenebbeknek soha nem lesz munkájuk. Szerinte a minimálbér emelése nyomorba taszítaná az országot.
Ha felemelnénk a minimálbért ötszázezer forintra – fogalmazott Márki-Zay –, az tragédiát okozna az országnak.
Egy ilyen, a legalapvetőbb közgazdasági logikát is nyilvánvalóan nélkülöző kijelentésért középiskolában is megbukna, hisz a minimálbér meghatározásánál az adott ország termelékenységének szintjéből lehet csak kiindulni. A kormány azért javasolta a kétszázezer forintos minimálbért, mert a magyar gazdaság mai fejlettségi szintjén ez az a mérték, amit egy életképes vállalkozásnak el kell bírnia. Minderről éppen az a Pogácsa Zoltán közgazdász beszélt az ATV egyik vitaműsorában, akire Márki-Zay is előszeretettel szokott hivatkozni. Tehát ha úgy tetszik, egyik saját tanácsadója cáfolta meg a baloldal kapitányát.
„Márki-Zay Péter gondolatai a minimálbérről ultraliberálisak, hiába szokott arra hivatkozni, hogy jobboldali keresztény ember” – reagált nézeteire Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke a Magyar Nemzetben. Úgy fogalmazott, ha megszűnne a minimálbér, az rendkívül káros következményekkel járna. Szükség van erre védőhálóra, mert ha nem lenne, nagyon kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének a szegénységi küszöb közelében élő polgártársaink. A szakadék szélén maradnának – tette hozzá. Az Orbán-kormány három ciklusa alatt hetvennégy százalékkal emelte a minimálbért és nyolcvanhét százalékkal a bérminimum vásárlóértékét, ami önmagában cáfolja Márki-Zay zavaros gondolatait a minimálbér megszüntetéséről.
Ennél magasabb bérdinamikát ezen időszak alatt egyedül Litvánia tudott felmutatni az Európai Unióban. Az EU irányelve e kérdésben azt hangsúlyozza, hogy a tagállamok a szegénységi küszöb felett tartsák a minimálbért, és annak emelésénél folyamatosan kövessék az inflációt. Mint azt korábban megírtuk, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének bérfelhajtó hatása is van, továbbá a szintjéhez igazodik számos egyéb juttatás és támogatás is, így hatással van a táppénz, az álláskeresési járadék és a gyed összegére is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint óriási gazdasági és társadalmi károkat okozna a minimálbér megszüntetése.