„Az új német kormánynak tiszteletben kell tartania Magyarország szuverenitását”

A miniszter a Die Welt hírportálján pénteken közölt interjúban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) december elején megalakult koalíciójáról kiemelte, hogy az új német és a magyar kormány „ideológiailag alapvetően különbözik egymástól”, de ez a különbség nem akadályozhatja az együttműködést. Arra a kérdésre, hogy a jogállami elvek érvényesülése vagy a migrációs politika körüli viták nem lesznek-e negatív hatással a két kormány kapcsolatára, kijelentette, hogy „a jogállamisággal kapcsolatos konfliktus ideológiai jellegű”, és nem konkrétumokról szól. Az ilyen viták csupán a Magyarországgal szembeni fellépés eszközként szolgálnak – fejtette ki Varga Judit, aláhúzva: „követeljük, hogy az új szövetségi kormány tartsa tiszteletben szuverenitásunkat”, méghozzá a migrációs politikával és a családpolitikával együtt. Hozzátette, hogy „a német politikát nem szabad kiterjeszteni más országokra”, így például ha a németek „bevándorlóországgá” akarják tenni hazájukat, akkor az csak az ő döntésük, és „ránk nem vonatkozik”. Arra a kérdésre, tapasztalja-e, hogy a német kormány migránsok befogadására kényszerít más országokat, elmondta, úgy látja, „az a cél, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményezzenek ellenünk”, vagyis „büntetéssel fenyegetik Magyarországot, mert innovatív megoldásokat szorgalmazunk a migrációs politikában”. Arra a felvetésre, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat nem a német kormány folytatja, és a viták a magyar kormány és az Európai Bizottság között vannak, úgy vélte, hogy a német kormány „a jogállamiság ürügyén” bírálja a magyar kormányt, és a migrációval kapcsolatban azzal „vádol”, hogy nem tartja be az európai uniós jogot. Azonban a határok biztosítása nemzeti hatáskörbe tartozik, és „a migrációt mi nem irányítani akarjuk, hanem megállítani”, a jogállamiságnak pedig nem csak egyetlen „sablonja” van, és az erről folytatott vita a magyar kormány elleni „ideológiai zsarolás eszközévé fajult” – fejtette ki az igazságügyi miniszter. A Zöldek és a liberálisok állítása, miszerint Magyarországon problémák vannak a jogállamisággal, „nem jelenti azt, hogy ez megfelel a valóságnak” – hangsúlyozta Varga Judit, hozzátéve, hogy „nincs bizonyíték” az ilyen állításokra. A közösségi és a nemzeti jog viszonyáról hozott legutóbbi alkotmánybírósági döntésről szólva kiemelte: „még az általában oly kritikus ellenzék is hallgat az ügyben”, mert a döntés azt mutatja, hogy „Magyarország határozottan Európa-párti”. A témában Lengyelországban hozott döntésről a többi között elmondta, hogy a sajtó „rárontott Lengyelországra”, miután a lengyel alkotmánybíróság kijelentette, hogy a nemzeti alkotmány egyes területeken az európai jog felett áll ott, ahol utóbbinak nincs kizárólagos hatásköre. A miniszter kiemelte: „Magyarország részéről soha nem volt arról szó, hogy szembehelyezkedjünk az európai joggal”, amelyet azonban „a realitásokhoz kell igazítanunk”. Példaként kifejtette, hogy az uniós migrációs szabályozások a „békeidőkből” származnak, amikor még „nem létezett tömeges migráció”, így az elutasított menedékkérők „gyakran egyszerűen tovább maradnak” az EU-ban. Viszont amikor „mi az ilyen, és sok más lehetetlen dologra alternatív megoldást találunk, megbüntet bennünket az EU” – jegyezte meg. Az EU-s támogatások kiutalását a jogállami elvek érvényesüléséhez kötő, úgynevezett jogállamisági mechanizmusról elmondta: „azért mentünk bele, mert láttuk, hogy Európát közösen kell kivezetnünk a korona-válságból, így visszavontuk az újjáépítési alap elleni vétónkat, mivel garanciákat kaptunk arra, hogy a kondicionalitási rendeletet (...) nem vetik be azért, hogy ideológiailag zsaroljanak bennünket”. Most azonban „becsaptak minket, egyrészt azért, mert az ideológiai zsarolás folytatódik, másrészt mert a gyermekvédelmi törvényünk miatt nem kapjuk meg a pénzünket az újjáépítési alapból” – mondta Varga Judit a Die Weltnek.