
A magyar gazdaság lényegesen jobban teljesít, mint az előző válság után
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostA magyar gazdaság az idén 6,4 százalékkal nőtt, szemben az előző válság utáni, 2009. évi 6,6 százalékos visszaeséssel – tette közzé Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára felkerült, „Beszéljenek a számok” című táblázatban kedden.
Kiemelte: a foglalkoztatottak száma jelenleg 4,7 millió fő, ami egymillióval magasabb a tizenkét évvel ezelőttihez képest. A munkanélküliségi ráta a 2009-es 12 százalékról mára 3,8 százalékra csökkent – tüntette fel a táblázatban.
A bruttó átlagkereset 198 ezer forintról 428 ezerre nőtt mára, miközben a minimálbér 75 500 forintról 200 ezerre emelkedik január 1-től.
A személyi jövedelemadó 36 százalékról 15 százalékra csökkent, a munkáltatói adó 33,5 százalékról – januártól – 13 százalékra csökken, a társasági adó 20 százalékról 9 százalékra csökkent – sorolta.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházások értéke az idén 15 ezer milliárd forintot tett ki, szemben a 2009-es 5500 milliárddal.
Miközben az előző válság utáni évben az ipari termelés 17,7 százalékkal esett vissza, idén az ipar teljesítménye plusz 11 százalékot ért el.
A külföldi kézben lévő államadósság aránya 60 százalékról mára megfeleződött, 30 százalékra esett vissza, a háztartási devizahitelek aránya 67 százalékról 0,5 százalékra csökkent, miközben az államadósság kamatkiadása 4,1 százalékról 2,3 százalékra zsugorodott – áll a táblázatban.
A járványhelyzetben is nőtt a foglalkoztatottak, és csökkent az álláskeresők száma Magyarországon – ismerteti az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
Regisztrált álláskeresőből az elmúlt harminc évben mindössze egyetlen hónapban, 2019 decemberében volt kevesebb a mostaninál – jelentette be Schanda Tamás államtitkár. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára hozzátette: 2020 utolsó hónapjához képest 52 ezerrel, a vírusválságban rögzített tavaly nyári csúcshoz viszonyítva közel 138 ezerrel csökkent a mutató.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében decemberben 238,7 ezer álláskereső szerepelt. A járványhelyzetben mért legmagasabb adat több mint másfélszerese volt a mostaninak. A tavalyi év végére sikerült 300 ezer alá szorítani a mutatót, amely márciusra valamelyest ismét megemelkedett. Ezt követően azonban kilencedik hónapja folyamatos, összesen már 61 ezer fő feletti a csökkenés.
A kormány a vírusválságban bértámogatásokkal, adócsökkentésekkel, célzott vállalkozásfejlesztési programokkal ösztönzi a munkahelyek megőrzését, újak teremtését. A foglalkoztatás bővítését célzó sikeres kezdeményezésként jelenleg is elérhető a Vállalkozások munkaerő támogatása. Egy álláskereső felvétele fejében fél éven át akár 600 ezer forintot kaphatnak a munkaadók. A program már több mint 30 ezer fő elhelyezkedését támogatta mintegy 17 milliárd forinttal.
Schanda Tamás kifejtette: „a hazai foglalkoztatás rekordokat dönt, mintegy 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, ez a legmagasabb érték a rendszerváltás óta. 2010-hez képest harmadára csökkent a munkanélküliségi ráta, amely így a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. Magyarország előre megy, nem hátra: a baloldali kormányok utolsó teljes évében 600 ezer fő fölé nőtt az álláskeresők száma. A munkaalapú gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredmények mellett a járványhelyzet ellenére is töretlenül nőnek a keresetek. Januártól ötödével emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, előbbi összege így közel háromszorosa lesz a 2010-es szintnek. A családi adókedvezményekkel és a fiatalok szja-mentességével még több pénz marad az embereknél.”
