A DK szembemegy saját kormányfőjelöltjével az energiaárak és rezsicsökkentés kérdésében

Varju László (DK) azzal vádolta a kormányt az Országgyűlés hétfői napirend előtt ülésén, hogy számára az energiatakarékosság csak üres politikai szlogen, és nemet mond a panellakások, társasházak felújítására. Arra hivatkozott, hogy elégtelen minősítést kapott az a dokumentum, amelyet a kormány az európai helyreállítási alappal kapcsolatos terv részeként nyújtott be az energiatakarékossági célokról. Az EU jelentős támogatást biztosítana energiahatékonysági célokra, ez azonban nem illeszkedne a „rezsihazugsághoz”, hiszen így ténylegesen csökkennének a lakások költségei, de „nem híznának a haverok számlái” – értékelt az ellenzéki képviselő.

Kijelentette: olyan kormányra van szükség, amelynek a rezsicsökkentés arról szól, hogy miként lehet a legjobb módon csökkenteni a családok, közülük is a legrászorultabbak kiadásait.

Orbán Balázs a felszólalásra a Facebook-oldalán is közzétett válaszában elmondta:

Varju szemmel láthatóan megpróbált szembemenni a saját miniszterelnök-jelöltjével, ugyanis Márki-Zay Péter homlokegyenest ellenkezően nyilatkozott energiaárak és rezsicsökkentés kérdéséről.

Eddig Márki-Zay és a DK politikája is támadta ezeket az intézkedéseket, így a felszólalás több szempontból is hiteltelen – világított rá Orbán Balázs.

A baloldal kormányon tizenötször emelte a rezsi árát, míg 2010-et követően a rezsicsökkentésnek köszönhetően átlagosan 25 százalékkal csökkent a földgáz, az áram és a távhő ára

– emlékeztetett az államtitkár.

Mint mondta, az unió helyreállítási alapja (RRF) egy olyan hitelkonstrukció, amelyet az EU tagállamai közösen vettek fel annak érdekében, hogy a járvány gazdasági hatásait enyhíteni tudják, és segíteni tudjanak az embereken és a vállalkozásokon. A cél az lenne, hogy minden ország minél előbb hozzájusson ezekhez a forrásokhoz, ám Brüsszel politikai okokból nem hagyja jóvá a helyreállítási alapot.

Orbán rámutatott: a szakmai egyeztetések már a nyáron lezajlottak, de miután jött a gyermekvédelmi törvény, az ellene ágáló brüsszeli politikusok behúzták a féket, illetve tovább támadták Magyarországot az illegális migráció elleni küzdelem és egyéb, az asztalon lévő brüsszeli politikai témákkal kapcsolatban is.

A baloldal ebben a helyzetben nem állt ki a magyar emberek és vállalkozások érdekeiért. Nem jelentették ki, hogy most nincs helye az ideológiai csatározásoknak, hanem annak, hogy ez a pénz minél előbb megjelenjen a magyar gazdaságban, a magyar állampolgárok minél előbb megkapják ezt a pénzt. Ehelyett kifejezetten bujtogattak és különböző álhírek gyártásával aktívan lobbiztak Brüsszelben azért, hogy ezek a pénzek ne érkezzenek meg Magyarországra, ami felháborító és elfogadhatatlan

– jelentette ki az államtitkár.

Fel kellene világosítani a falusi, tudatlan embereket – erről beszélt a baloldal miniszterelnök-jelöltje vasárnap a közösségi oldalán. Márki-Zay Péter szerint 2018-ban a baloldal azért bukta el a választásokat, mert nem magyarázták el a falusi tudatlanoknak, hogy a kormánypártok hozzák be a bevándorlókat – számolt be az M1 Híradója.

Ha a pesti, belpesti liberálisoknak az érzékenységét venném figyelembe, akkor ezt a választást már most elbuknánk. Ugyanúgy, ahogy ’18-ban is elbukták azok, akik nem tartották fontosnak, hogy felvilágosítsák a falusi, egyszerű, tudatlan embereket arról, hogy ki hozza be a migránsokat”

– mondta közösségi oldalán Márki-Zay Péter.

Az Origo szerint a baloldal miniszterelnök-jelöltje minden hétvégén kiválaszt egy társadalmi csoportot, melyet aztán vérig sért.

Nagy botrányt kavart Márki-Zay Péter korábbi nyilatkozata is, miszerint „addig, amíg az embereket sötétben tartjuk és trágyával etetjük, ahogy mondják Amerikában, hogy úgy tartanak, mint a gombát, sötétben tartanak és trágyával táplálnak. Addig, amíg a választókat úgy tartjuk, mint a gombát, addig a rezsicsökkentéssel, a migrációzással és a többivel lehet választást nyerni.”

Márki-Zay Péter a 2018-as hódmezővásárhelyi kampányban még vitatta, hogy lenne tömeges migráció. A politikus egy lakossági fórumon beszélt arról, hogy szerinte a migráció veszélyeivel a kormány csak hergeli az embereket, és nem kell félni a bevándorlóktól, mert az érkezők nem bántanak senkit: „A legnagyobb veszélyt én nem abban látom, hogy itt tömegével jönnének a migránsok, hál’ istennek nem ismerek senkit, akit bántottak volna” – mondta Márki-Zay Péter.

Idén nyáron azonban már arról beszélt a baloldal miniszterelnök-jelöltje – látva Bécs utcáit –, hogy valóban sok a migráns, de szerinte nem az a baj, hogy itt vannak Európában, hanem az, hogy nem elég aktív az integrációjuk.

„Nekünk az a fontos, hogy egy befogadó, szeretetteljes társadalom legyünk, ahol ezek az emberek magyarrá válnak, legkésőbb egy-két generáció múlva” – nyilatkozta a baloldal miniszterelnök-jelöltje.

Gyurcsány Ferenc ezeket a mondatokat már a migránsválság kezdete óta hangoztatja. A volt miniszterelnök szerint „Magyarország igenis, nemcsak, hogy képes befogadni messziről jött embereket, de jól is jár, jól is járna nagyon sokakkal”.

Márki-Zay Péter legutóbbi videójában azt is próbálta bizonygatni, hogy ő vezeti a baloldal kampányát, nem Gyurcsány Ferenc DK-elnök. Szerinte olyan kampány kell, amit – mint fogalmazott – a tudatlan, egyszerű falusi emberek is megértenek – „és igen, ez az én döntésem” – tette hozzá.