Varga Mihály: Minden korábbinál több fejlesztés valósult meg

A 27 százalék feletti beruházási rátával Magyarország változatlanul az EU-s élmezőnybe tartozik – tette hozzá a pénzügyminiszter.

Magyarországnak a 2008-as gazdasági világválság után öt évre volt szüksége a növekedési pálya ismételt eléréséhez, ezzel szemben most másfél évvel a koronavírus megjelenését követően sikerült elérni a járvány előtti szintet – közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint.

A tárcavezető a Business Services Hungary 2021 konferencián kijelentette, ahhoz, hogy a gazdasági teljesítmény már idén nyárra elérhesse a pandémia előtti szintet, a kormánynak szövetségeseket kellett keresnie, akik a nehéz időszakban is készek voltak kapacitásbővítéseket végrehajtani.

Rámutatott, hogy a 2008-2009-es recesszió során az akkori kormány a segélyezésre és hitelfelvételekre helyezte a hangsúlyt. Míg a mostani vezetés a múlt hibáiból tanulva az egészség megóvása mellett a munkahelyek megvédésére összepontosított. Akkor öt, ezúttal viszont csak másfél évre volt szükség a gazdasági növekedési pálya ismételt eléréséhez – emelte ki.

Ennek kapcsán leszögezte, hogy jelenleg a gazdasági kapacitások újraelosztása zajlik, és akik képesek voltak fejlesztésekre, azok az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozhatnak.

Szijjártó Péter szerint a nemzetgazdaság erejét tükrözi, hogy az utóbbi két évben Magyarországon foglalkoztatási, beruházási és negyedéves gazdasági növekedési csúcsok dőltek. Az idei második negyedévben rekordmagas, 18 százalékos, a harmadik negyedévben pedig 6 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést sikerült elérni. Utóbbi a valaha regisztrált második legmagasabb érték.

Továbbá arról is beszámolt, hogy az elmúlt húsz évben Magyarország az üzleti szolgáltatószektor regionális központjává vált, s az ágazat egyre fontosabb szerepet játszik hazánk gazdaságában, jelentősen hozzájárulva annak dimenzióváltásához.

Hozzátette: a kormány készen áll további 4 százalékkal csökkenteni a munkáltatókat terhelő adókat.

Friss adatok szerint 156 üzleti szolgáltatóközpont működik ma Magyarországon, amelyek több mint 70 ezer embernek adnak munkát. Ez 50 százalékos növekedést jelent öt éven belül. A szektornak fontos szerepe van a helyi fiatalok megtartásában, illetve a külföldön élők hazacsábításában is.

A miniszter az ágazat földrajzi diverzifikációját méltatta, rámutatva, hogy Budapesten kívül is sokan dolgoznak a szektorban. Például Debrecenben 4500-an, Székesfehérváron 3600-an, Szegeden és Miskolon 1400-an, Pécsen pedig 1250-en.

Emellett fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a magyarországi üzleti szolgáltatóközpontok 40 százaléka globálisan nyújt szolgáltatásokat.

Kitért arra is, hogy egyes magyar külképviseletek ezen vállalatokkal közösen ismét eseménysorozatot rendeznek a külföldön élő magyar szakemberek hazacsábításának céljával.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyar befektetésösztönzési rendszernek fontos szerepe van az üzleti szolgáltatószektor gyors fejlődésében. Elmondta, hogy ennek nyomán 2019-ben minden korábbinál több (14) beruházásról született döntés, amelyek 2500 új munkahely létrejöttét eredményezték. A lendület tavaly is fennmaradt, akkor kilenc fejlesztésről határoztak, így támogatva 2000 új munkahely létrehozását. És szerinte a jövőbeli kilátások is kedvezők, mivel jelenleg is öt projekt előkészítése zajlik.

A konferenciát a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szervezte.

A rendezvényen az idei „Center of Excellence” díjat a Diageo Üzletviteli Szolgáltatások Zrt. ügyvezető igazgatójának, Pais Mónikának adták át. A „Best in Educational Cooperation” díjat Fremda Balázs, a Morgan Stanley HR-vezetője kapta. A „Manager of the Year” díjat pedig Alex Laffan, a Tesco Business Services igazgatója vehette át.

A koronavírus-járvány egyik legfontosabb tanulsága, hogy önálló nemzeti képességeket kell kiépíteni a stratégiai területeken, még ha azok „békeidőben” teljesen szükségtelennek is tűnnek – figyelmeztetett csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) ünnepélyes díjátadóján vett részt, amelyen kitüntették Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát és Feller Antalt, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnökét.

Beszédében a miniszter arról számolt be, hogy a pandémia jól példázta a világ kiszolgáltatottságát a járványokkal szemben. Rámutatott, hogy a vírus számos országban térdre kényszerítette az egészségügyi ellátórendszert, és hazánknál nagyobb, gazdagabb államokban is súlyos ellátási zavarokat okozott.

Az egyik legfontosabb tanulság szerinte az, hogy amelyik ország nem rendelkezik a stratégiai területeken saját nemzeti képességekkel, az válsághelyzetben nagy bajba kerülhet. „A békeidőben teljesen szükségtelennek, pénzügyileg megmagyarázhatatlannak tűnő kapacitások felépítése igenis szükséges” – szögezte le.

Aláhúzta, hogy a kormány meghozta a szükséges döntéseket, és Magyarország ezek nyomán mára képessé vált maszkok, lélegeztetőgépek, orvosi eszközök, gyógyszerek gyártására, illetve saját teherszállító repülőgéppel is rendelkezik. Emellett jövő év végén megkezdheti működését a Nemzeti Oltóanyaggyár, és zajlanak a tárgyalások a kínai és az orosz vakcinák licensz alapú előállításáról is.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy egyes előrejelzések szerint 27-28 százalék eséllyel alakulhat ki a következő tíz évben hasonló vagy akár súlyosabb világjárvány, húsz éves távlatban pedig már 50 százalék körül van ez a szám.

„A járványok jelentette fenyegetés a mindennapos valóság részévé vált” – fogalmazott.

Ezt követően a miniszter a gyógyszeripart a magyar gazdaság egyik zászlóshajójának nevezte, és ígéretet tett rá, hogy a kormány minden támogatást meg fog adni azért, hogy a hazai gyógyszergyártás továbbra is a világ élvonalába tartozzon. Kiemelte, hogy a 30 ezer embert foglalkoztató szektornak fontos szerepe van a gazdaság dimenzióváltásában, miután ezek a cégek fordítják a legtöbbet innovációra.

Végül kitért arra is, hogy a Magyarországon előállított gyógyszeripari termékek 85 százaléka exportra kerül, tavaly ennek értéke hatmilliárd euró körül volt, több mint duplája a tíz évvel korábbinak. Bár Magyarország lakosságszámát tekintve a 95. a világon, a gyógyszeripari exportot illetően a 21. helyen áll – hangsúlyozta.

A MAGYOSZ 2020-ban ünnepelte alapításának 30. évfordulóját, melyről a pandémia okozta veszélyhelyzet miatt idén emlékezik meg a szervezet az Értékteremtés, versenyképesség, hazai gyógyszeripar – 1 évszázad / 3 évtized elnevezésű ünnepi konferencia keretében.