A mostani belarusz–lengyel migránsválság gócpontja mintegy háromszáz kilométerre található az ukrán határvidéktől. Látva a lengyel hatóságok kemény fellépését, reális az esélye annak, hogy az újabb bevándorlási hullám új útvonalakon próbálkozik, s Ukrajnán keresztül próbálnak meg áttörni az Európai Unió területére – írja a Magyar Nemzet.
Az ukrán határőrség gőzerővel hozzálátott szögesdrót kerítés létesítéséhez a veszélyeztetett szakaszon.Ukrajna és Belarusz mintegy 1084 kilométeren át határos, ebből 750 kilométert szárazföldi határ tagol, 375 kilométert folyók és tavak tagolnak, 120 kilométer pedig eleve a máig sugárszennyezett csernobili tiltott zónával határos. Artem Sevcsenko, a belügyminisztérium szóvivője máris megkongatta a vészharangot. Szerinte ha erre fordulnak a migránsok, szabadon be tudnak lépni Ukrajna területére, hiszen
a legtöbb helyen csak a két ország közös határpontját jelző táblák állnak, határvédelmi rendszereknek nyoma sincs.Andrij Demcsenko, az ukrán állami határőrség szóvivője a Deutsche Welle tudósítójának nyilatkozva elismerte, a mai napig nem fejezték be a demarkációs vonal létesítését. Jelenleg csak annyit tudnak tenni, hogy nagyobb számban vezényelnek zöldsapkásokat az érintett határszakaszra, de egy több mint ezer kilométeres szakaszt így képtelenség lefedni és megfelelően kontrollálni. A kormány ezért haladéktalanul felújítja a 2014-ben elindított Fal nevű programját, aminek – az akkori orosz agresszióra való válaszul – elsődleges célja egy védmű kiépítése volt az ukrán–orosz határszakaszon. A Fal a mai napig nem épült meg, de jövőre kiterjesztik a belarusz határszakaszra is. Denisz Monasztirszkij belügyminiszter közlése szerint az állami költségvetésből mintegy 650 millió dollárnak megfelelő, 17 milliárd hrivnyát szándékoznak elkülöníteni. A pénzből szögesdrót kerítés épülne, árokrendszer létesülne és a határőrség technikai felszereltségét javítanák. Ám félő, ez már késő lehet, hiszen
az első szórványos migránscsoportok már megjelentek, a napokban egy tizenöt fős társaságot tartóztattak fel a két ország közötti zöldhatáron.Ukrajnának öt megyéje – Kijev, Csernyihiv, Zsitomir, Rivne és Voliny – is határos Belarusszal, az esetleges migránsok onnan Nyugat felé haladva könnyedén és viszonylag gyorsan elérhetik Lengyelország és kicsit lejjebb Szlovákia határát.
Szlovákián át az EU-ba. A Gazeta Wyborcza című lengyel napilap is arról számolt a napokban, hogy mintegy ötezer migráns próbálhat Ukrajnán keresztül az Európai Unióba, pontosabban Szlovákiába jutni, amennyiben a lengyel határőrök továbbra is útjukat állják. – Olyan információk keringenek, hogy ha Belarusznak nem sikerül átvinnie a migránsokat Lengyelország határain, akkor Ukrajna határaihoz fogják irányítani őket – jelentette a lengyel lap. A szlovák Markíza TV a közösségi oldalakon terjedő térképről számolt be, amely állítólag új lehetséges útvonalakat jelöl ki a bevándorlóknak. Az arab nyelvű térképeket a migránsok között osztogatják, ám nehezen állapítható meg, hogy a dokumentum mennyire hiteles.Többfrontos migrációs nyomás Európán Kissé enyhült a helyzet a lengyel-belarusz határon zajló migránsválságban, miután a belarusz hatóságok kiürítették a legnagyobb táborokat, többeket egy fűtött raktárba szállítottak át. Hazatért az első gép is Irakba, fedélzetén mintegy négyszáz bevándorlóval. Ettől függetlenül a péntek hajnal sem múlt el betörési kísérlet nélkül, és nincs garancia arra sem, hogy a tömegek nem térnek vissza. Sőt, Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök a BBC brit közszolgálati médiának adott interjújában ismerte be, hogy „abszolút lehetséges”, hogy ők küldték a migránsokat a határra, azt azonban tagadta az államfő, hogy hívták volna őket.
– Korábban leszögeztem, nem fogok migránsokat feltartóztatni a határon, és ha ezentúl folyamatosan jönnek, akkor sem állítom meg őket, mert nem az én országomba tartanak, hanem a tieitekbe– szögezte le. Miközben az elmúlt hetekben minden figyelem a lengyel-belarusz határon zajló válságra terelődött, ugyanakkor egyre többen próbálnak bejutni az Európai Unió területére más útvonalakon is. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adataiból kiderült (lásd grafikánkat), szinte minden európai migrációs útvonalon jelentősen megnövekedett a migránsok száma, ebben az évben közel 160 ezret regisztráltak a hatóságok. Különösen rossz a helyzet a hazánkat is érintő nyugat-balkáni útvonalon, ahol a tavalyi évhez képest mintegy 146 százalékos növekedés tapasztalható. A magyar rendőrség adatai szerint október utolsó hetében rekordot döntött a megakadályozott tiltott határátlépések száma, összesen 1610 személyt tartóztattak fel. Szakértők szerint több oka is lehet annak, hogy a nyugat-balkáni útvonal forgalma és az illegális határsértések száma ismét fellendült. A Migrációkutató Intézet két munkatársa, Janik Szabolcs és Gönczi Róbert úgy vélik, elsősorban az állhat a háttérben, hogy sok olyan migráns van a térségben, akik évek óta nem tudnak átjutni Magyarországon és Horvátországon, ezáltal csak „keringenek a rendszerben”. A Frontex adatai szerint az útvonal a Szíriából, Afganisztánból és Marokkóból származók körében népszerű, azonban a Migrációkutató Intézet szakértői arról írnak elemzésükben, hogy Szerbia területén körülbelül ötezer migráns tartózkodik, akik között jelentős számban vannak pakisztáni, bangladesi, szomáliai és iráni állampolgárok is.
– Az Európai Uniónak fel kell készülnie arra, hogy elég gyorsan további migránsválságok következhetnek be– figyelmeztetett csütörtökön a Frontex igazgatója is. Noha az elmúlt években az Európába irányuló migráción volt a hangsúly, a kontinensen belül is új trendek körvonalazódnak. Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt, szorosabb együttműködésre van szükség az Egyesült Királysággal, hogy elejét vegyék egy, a mostaninál is súlyosabb migrációs problémának.
– Ne felejtsük el, hogy az illegális migráció valódi oka az, hogy az Európai Uniónak nincs határvédelme, a schengeni határok nyitott határok– vélekedett washingtoni látogatása során Priti Patel brit belügyminiszter. Idén több mint 23 ezren indultak el Franciaországból a szigetország felé, múlt héten csütörtökön 1185-en érték el a brit területeke
