Továbbra is nagy nyomás alatt a lengyel-fehérorosz határ

A megállapodás híre előtt Merkel két napon belül másodszor beszélt telefonon Lukasenkával. Német részről a szerdai telefonbeszélgetésről az ügyvezető kancellár szóvivője úgy nyilatkozott: Merkel hangsúlyozta Lukasenkának annak fontosságát, hogy az ENSZ és az Európai Bizottság segélyei eljuthassanak a határon rekedt migránsokhoz. Merkel először hétfőn beszélt telefonon Lukasenkával. A tárgyalás csaknem egy teljes órán át folyt. Brüsszel Lukasenkát azzal vádolja, hogy szándékosan idézte elő a határmenti migránshelyzetet és részben megtévesztő üzenetekkel irányított több ezer illegális bevándorlót a lengyel határhoz. Az Unió egyébként nem ismeri el Lukasenkát Fehéroroszország törvényes vezetőjének a tavalyi, vitatott tisztaságú választási győzelme után. Merkel kapcsolatfelvételét a fehérorosz vezetővel bírálatok érték Lengyelország részéről. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szerdán azt mondta, hogy a telefonbeszélgetés bizonyos értelemben Lukasenka elnökké választásának elismerése. Müller ugyancsak helytelenítette, hogy Emmanuel Macron francia elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt a lengyel-fehérorosz határon kialakult helyzetről. Mint mondta, Németország és Franciaország jogosult arra, hogy beszélgetést folytasson a fehérorosz és az orosz partnerekkel, de „az adott kérdéskörben nem illetékesek”. Witold Waszczykowski, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) európai parlamenti képviselője, volt külügyminiszter a PAP lengyel hírügynökségnek azt mondta, hogy Merkel viszont a telefonbeszélgetéssel „jóváhagyta a fehérorosz diktátor játszmáját”. Hozzátette, hogy szerinte Minszk – Moszkva támogatásával – azért idézte elő a migránsválságot, hogy tárgyalásokra kényszerítse az EU-t. Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság párt elnöke úgy fogalmazott, hogy a határmenti migránshelyzet „nemzetközivé tétele” szükséges volt ugyan, „de nem úgy, hogy a fejünk fölött beszéljék meg”. Megszavazta szerdán a lengyel szejm a határőrizeti törvény módosítását, a tervezet lehetővé tenné belépési tilalom elrendelését a lengyel-fehérorosz határ menti, jelenleg rendkívüli állapot hatálya alá eső térségben és szabályozná az onnan eddig kitiltott újságírók munkáját is. A tervezet most a szenátus elé kerül, ahol az ellenzék törékeny többséggel rendelkezik. A hétfőn előterjesztett, a parlamentben elsőbbségi eljárásban megvitatott javaslat mellett a 460 fős szejmben 245-en voksoltak, 167-en ellenszavazatot adtak le, 25-en tartózkodtak. A kormányfrakció 226 jelenlévő tagja mellett igennel szavazott 11 független képviselő, továbbá két, jobboldalinak minősíthető ellenzéki tömörülés, a Kukiz´15 és a Konföderáció összesen 7 képviselője, valamint a fő ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) egy tagja is. Ellenezte a tervezetet döntő többségében a KO, valamint ellene voksoltak egyes kisebb ellenzéki frakciók is. Az utóbbiak tagjai részben tartózkodó szavazatokat is leadtak. A tervezet célja az előterjesztők szerint az, hogy az állam vagy a közbiztonság veszélyeztetése esetén biztosítsák a határőrség munkájának hatékonyságát. A lengyel-fehérorosz határ menti térségben november 30-án véget ér a migrációs nyomás miatt szeptember elejétől érvényes rendkívüli állapot, amely a lengyel jog szerint nem hosszabbítható tovább. A több, például a szükséges ügyintézésre, munkavégzésre vonatkozó kivételt is tartalmazó belépési tilalmat a tervezet szerint belügyminiszteri rendelet alapján vezethetik majd be bizonyos időre a határ menti térség meghatározott területein. Megszabott elvek szerint, a határőrség engedélye alapján dolgozhatnak a határ mentén újságírók is, őket a most érvényes rendkívüli állapot teljesen kizárja a térségből. A tervezet azt is lehetővé teszi, hogy a határőrök majd az eddigieknél nagyobb hatósugarú felszerelést használhassanak a tömegoszlató szerek szórására. Az ellenzék a parlamenti munkálatok során több, végül el nem fogadott javaslatot terjesztett elő, például a civil szervezetek és önkéntesek beengedését is szorgalmazta a határzónába, akárcsak az újságírók szélesebb körű jogosultságait. A kormányfrakció tagjai a civil szervezetek kapcsán azzal érveltek, hogy az általuk kezelendő humanitárius problémák nem a határ lengyel, hanem fehérorosz oldalán vannak. A sajtó esetében pedig kiemelték az újságírók biztonságát, valamint azt, hogy korlátlan jelenlétüket Minszk provokációkhoz használhatná ki. A Fehéroroszországgal szomszédos európai uniós tagállamok, Lengyelország, Litvánia és Lettország keleti határához hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók. A fehérorosz-lengyel határon múlt hétfőn vált élesebbé a helyzet, azóta a lengyel becslések szerint 3-4 ezer migráns tartózkodik a határvonal mentén. A külföldiek többször próbáltak tömegesen átjutni a határon, miközben a közelben lévő fehérorosz fegyveresek részéről egy sor provokáció is történt a lengyel határőrség jelentései szerint. Csütörtökön indul el az első repülőjárat, amely hazaszállítja Fehéroroszországból az iraki migránsokat – jelentette ki Madzsid al-Kilani moszkvai iraki konzul szerdán a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek. A konzul szerint az első repülőgéppel mintegy háromszáz, hazatérési szándékát már bejelentett ember indul majd haza. Kilani korábban azt mondta, hogy a fehérorosz fővárosból induló repülőgép Erbílben, majd Bagdadban fog leszállni. A migránsokat térítésmentesen szállítják haza. Irak moszkvai követsége a múlt héten ajánlotta fel segítségét a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs válság megoldásához. A fehérorosz közlekedési és távközlési minisztérium sajtóosztálya délután megerősítette, hogy az Iraqi Airways légitársaság november 18-án a tervek szerint migránsokat evakuáló gépet indít Minszkből. A tájékoztatás szerint a fehérorosz fél szerepe ebben „az egyeztetés” volt.