Tizmilliárd forintot is spórolhatnak a cégek a jövő évi adócsökkentéssel

A Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára elmondta, hogy jelenleg 68 ezer cég kivázik. Ők jövőre az egy százalékpontos adócsökkentéssel összességében 10 milliárd forintot spórolhatnak.

„Ez az összeg várhatóan még tovább nő, mert valószínűleg többen választják majd a kivát, hiszen több tízezer olyan vállalkozás van, amely jobban járna ezzel az adózási formával” – emelte ki Izer Norbert. Hozzátette, hogy a most frissített kiva-kalkulátor éppen ezeket a cégeket segíti. Kiszámítja, ugyanis, hogy mennyi közterhet lehet megtakarítani ezzel az egyszerű adózási móddal.

Jövőre a 10 százalékos kiva kiváltja a 9 százalékos társasági adót, és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, egyben adózatlanul hagyja a cégnél maradó nyereséget.

„A kisvállalati adó az Európai Unió legversenyképesebb adófajtája, amellyel nemcsak az érintett cégek járnak jól, hanem az egész ország is, hiszen beruházásra és foglalkoztatásra ösztönöz”

– szögezte le Izer Norbert.

A kiva választását a jelentős bérköltséggel rendelkező cégeknek, mint az informatikai, mérnöki, tanácsadási, oktatási, egészségügyi ágazat szereplői, illetve a nyereségüket visszaforgató, növekedni képes vállalkozásoknak érdemes megfontolni – idézte fel az államtitkár.

A Pénzügyminisztérium kiva-kalkulátora 10 perc alatt kiszámítja, hogy a kisvállalati adó választásával mennyi adót spórolhat meg a cég jövőre. Aki jövőre spórolna az adóján, az jobban jár, ha idén nem spórolja meg a kalkulátorra fordítandó 10 percet – mondta.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy ötven foglalkoztatottig választható a kiva, és a vállalkozás mindaddig a kisvállalati adó hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a száz főt. A belépési értékhatár hárommilliárd forint, de mindaddig a kivában maradhat a cég, amíg el nem éri a hatmilliárd forintos bevételt.

A regisztrált álláskeresők száma 242 ezer közelébe csökkent Magyarországon. A rendszerváltás óta kizárólag 2019 utolsó negyedévében állt alacsonyabban ez a mutató – jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Az ITM által vasárnap az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében novemberben 242,3 ezer álláskereső szerepelt, több mint 54 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A vírusválság idején rögzített legmagasabb, tavaly júniusi adat mintegy másfélszeresen haladta meg a mostanit – emelték ki, hozzátéve: az álláskeresők számát 2021 elejére sikerült 300 ezer alá szorítani, az elmúlt tizenegy hónapban közel 60 ezres a mérséklődés.

„A kormány a legnehezebb időszakban bértámogatással, adócsökkentéssel segítette a munkahelyek megőrzését” – írták, jelezve: a gazdaság újraindulását a beruházások ösztönzése és a jól célzott vállalkozásfejlesztési programok gyorsították fel. A teljes foglalkoztatás elérése érdekében a vállalkozók munkaerő-támogatása könnyíti meg jelenleg is az álláskeresők elhelyezkedését: a programban egy új munkatárs felvétele után fél éven át akár 600 ezer forintot kaphatnak a cégek. A beérkezett kérelmek száma a 35 ezret, az összes igényelt támogatás a 20 milliárd forintot közelíti – ismertették.

„Magyarország előre megy, nem hátra. Senki nem kívánhatja vissza azokat az időket, amikor a baloldali kormányok 604 ezerig engedték felfutni az álláskeresők számát. Mindent megteszünk azért, hogy aki akar, dolgozhasson, hiszen a magyar emberek nem segélyből, hanem munkából szeretnének megélni. A foglalkoztatás a vírus okozta átmeneti visszaesésből rekordszintre bővült, a keresetek növekedése egyetlen pillanatra sem torpant meg. A családok januártól még nagyobb mértékben részesülhetnek a gazdasági növekedés eredményeiből a minimálbér közel húszszázalékos megemelésével” – idézték Schanda Tamást az ITM közleményében.

Magyarországnak a 2008-as gazdasági világválság után öt évre volt szüksége a növekedési pálya ismételt eléréséhez, ezzel szemben most másfél évvel a koronavírus megjelenését követően sikerült elérni a járvány előtti szintet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint.

A tárcavezető a Business Services Hungary 2021 konferencián kijelentette, ahhoz, hogy a gazdasági teljesítmény már idén nyárra elérhesse a pandémia előtti szintet, a kormánynak szövetségeseket kellett keresnie, akik a nehéz időszakban is készek voltak kapacitásbővítéseket végrehajtani.

Rámutatott, hogy a 2008-2009-es recesszió során az akkori kormány a segélyezésre és hitelfelvételekre helyezte a hangsúlyt. Míg a mostani vezetés a múlt hibáiból tanulva az egészség megóvása mellett a munkahelyek megvédésére összepontosított. Akkor öt, ezúttal viszont csak másfél évre volt szükség a gazdasági növekedési pálya ismételt eléréséhez – emelte ki.

Ennek kapcsán leszögezte, hogy jelenleg a gazdasági kapacitások újraelosztása zajlik, és akik képesek voltak fejlesztésekre, azok az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozhatnak.

Szijjártó Péter szerint a nemzetgazdaság erejét tükrözi, hogy az utóbbi két évben Magyarországon foglalkoztatási, beruházási és negyedéves gazdasági növekedési csúcsok dőltek. Az idei második negyedévben rekordmagas, 18 százalékos, a harmadik negyedévben pedig 6 százaléknál nagyobb gazdasági növekedést sikerült elérni. Utóbbi a valaha regisztrált második legmagasabb érték.

Továbbá arról is beszámolt, hogy az elmúlt húsz évben Magyarország az üzleti szolgáltatószektor regionális központjává vált, s az ágazat egyre fontosabb szerepet játszik hazánk gazdaságában, jelentősen hozzájárulva annak dimenzióváltásához.

Hozzátette: a kormány készen áll további 4 százalékkal csökkenteni a munkáltatókat terhelő adókat.

Friss adatok szerint 156 üzleti szolgáltatóközpont működik ma Magyarországon, amelyek több mint 70 ezer embernek adnak munkát. Ez 50 százalékos növekedést jelent öt éven belül. A szektornak fontos szerepe van a helyi fiatalok megtartásában, illetve a külföldön élők hazacsábításában is.

A miniszter az ágazat földrajzi diverzifikációját méltatta, rámutatva, hogy Budapesten kívül is sokan dolgoznak a szektorban. Például Debrecenben 4500-an, Székesfehérváron 3600-an, Szegeden és Miskolon 1400-an, Pécsen pedig 1250-en.

Emellett fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a magyarországi üzleti szolgáltatóközpontok 40 százaléka globálisan nyújt szolgáltatásokat.

Kitért arra is, hogy egyes magyar külképviseletek ezen vállalatokkal közösen ismét eseménysorozatot rendeznek a külföldön élő magyar szakemberek hazacsábításának céljával.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy a magyar befektetésösztönzési rendszernek fontos szerepe van az üzleti szolgáltatószektor gyors fejlődésében. Elmondta, hogy ennek nyomán 2019-ben minden korábbinál több (14) beruházásról született döntés, amelyek 2500 új munkahely létrejöttét eredményezték. A lendület tavaly is fennmaradt, akkor kilenc fejlesztésről határoztak, így támogatva 2000 új munkahely létrehozását. És szerinte a jövőbeli kilátások is kedvezők, mivel jelenleg is öt projekt előkészítése zajlik.

A konferenciát a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szervezte.

A rendezvényen az idei „Center of Excellence” díjat a Diageo Üzletviteli Szolgáltatások Zrt. ügyvezető igazgatójának, Pais Mónikának adták át. A „Best in Educational Cooperation” díjat Fremda Balázs, a Morgan Stanley HR-vezetője kapta. A „Manager of the Year” díjat pedig Alex Laffan, a Tesco Business Services igazgatója vehette át.