Márki-Zay Péter vasárnap már képtelen összeesküvés-elmélettel rukkolt elő az intézkedés okáról, azt maffiatrükknek, ördögien ravasz tervnek nevezte.
Zavaros magyarázkodásba bocsátkozott szokásos hétvégi „lakossági tájékoztatóján” Márki-Zay Péter, a baloldal közös kormányfő-jelöltje az üzemanyagár befagyasztása kapcsán. A rendkívül arrogáns módon hetet-havat összehordó hódmezővásárhelyi polgármester azzal indított, hogy ő nem Gyurcsány embere, nem mondott olyat, hogy a rezsicsökkentést meg akarná szüntetni – miközben hetek óta másról sem nagyon beszélt. Kijelentette, ő maga is „sokat nyert” a rezsicsökkentésen, majd eljutott odáig, hogy „csak a legostobább ember gondolja azt, hogy valódi rezsicsökkentés volt. Orbán húsz százaléka, az semmi” – szögezte le.
Aztán azt fejtegette, hogy a benzinár befagyasztásával szemben számtalan módja van annak, hogy mérsékeljék a lakosság terheit, az ellenzék például a jövedéki adó csökkentését javasolta. Innen sikerült eljutnia oda, hogy a kormány szándékosan csődbe akarja juttatni a benzinkutas vállalkozókat, hogy a kisebb kutakat a Mol kezére játsszák át.
Ezt ördögien ravasz tervnek nevezte, maffiatrükknek, és részvétét nyilvánította „azoknak a vállalkozóknak, akiket csődbe visz a kormány”. Megjegyezte, hazánkban „ha vállalkozó lesz valaki, akkor aláírja a halálos ítéletét, mert a Fidesz bárkinek a vállalkozását elveheti”.
Korábban még arról beszélt, hogy az égig emelkedő üzemanyagárakra az a megoldás, hogy az emberek közlekedjenek kisebb autóval, utazzanak többen együtt egy kocsiban. Továbbá, hogy „vannak szokatlan, piaci alapon nehezen indokolható lépések válsághelyzetben, de tartósan végtelenül károsnak tartom, ha a piaci folyamatokba az állam felelőtlen módon akar beleavatkozni”.
A baloldal közös miniszterelnökjelöltje már a rezsicsökkentés kapcsán is meg akarta mondani az embereknek, hogyan éljenek, mi a megoldás: a takarékosság, fogyasszanak kevesebbet. Az üzemanyag kapcsán is hasonlóan érvel, javaslata különösen időszerű a koronavírus-járvány negyedik hullámának tombolásakor.
Valószínűleg összefüggésben áll a magyar embereket korábban kizsigerelő energetikai multinacionális cégek Magyarországra történő visszatérésének szándékával Márki-Zay álláspontja – mutatott rá a múlt héten elemzésében a Kontra. Felidézték, a balliberális kormányok időszaka a multinacionális energetikai cégek számára a szabadrablás virágkora volt.
Márki-Zay Péter egy évtizedig az akkor francia többségi tulajdonban lévő EDF–Démász alkalmazottjaként dolgozott, vezető beosztásokban, így az elemzés nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje a nemzetközi energialobbit is képviselheti amikor ilyen erőteljesen lép fel a rezsicsökkentéssel szemben.
Márki-Zay Péter vasárnap este röviden kitért arra is, hogy Bige László baloldali oligarcha esetében a „kisebb összeg” – amiről az előválasztási kampányban elfelejtett beszámolni – ötmillió forint volt, azt viszont még nem tudja megmondani, hogy a műtrágyakirályként ismert vállalkozó legutóbbi felajánlkozása mennyi pénzt jelenthet a baloldal kampányában. Úgy fogalmazott, az ellenzék teljes kampányköltségét biztosan nem fogja odaadni, de a támogatása lehet az összes kampányköltségneka tizede, esetleg az ötöde.
„Vannak szokatlan, piaci alapon nehezen indokolható lépések válsághelyzetben, de tartósan végtelenül károsnak tartom, ha a piaci folyamatokba az állam felelőtlen módon akar beleavatkozni” – jelentette ki Márki-Zay Péter korábban a Blikknek adott nyilatkozatában.
A baloldal miniszterelnök-jelöltjének szavaiból tehát kiderül, hogy szerinte nem jó megoldás a benzinár befagyasztása, ami a kormány részéről egy átmeneti intézkedés, az infláció elszabadulásának megakadályozását szolgálja, és amivel az állampolgárok nyolcvanöt százaléka is egyetért a Nézőpont Intézet friss kutatása alapján.
Márki-Zay már a rezsicsökkentés kapcsán is meg akarta mondani az embereknek, hogyan éljenek, mi a helyes útja a rezsicsökkentésnek. Jelesül, hogy fogyasszanak kevesebbet. Most is ugyanezt teszi a benzinár kapcsán, meg akarja mondani nekik, hogyan éljenek: közlekedjenek kisebb autóval, többen utazzanak együtt egy kocsiban. Ez a javaslata különösen időszerű, és remek ötlet most, a koronavírus-járvány negyedik hullámának tombolása idején.
Márki-Zay a közösségi oldalán heti rendszerességgel közzétett videójában is megerősítette a rezsicsökkentést elutasító álláspontját. Szerinte nem lehet a világpiaci árakat megállítani a határon, a gazdaságnak kell alkalmazkodnia világpiaci trendekhez, az adminisztratív megoldások pedig – mint most az üzemanyagár befagyasztása – ostoba dolgok. Továbbá ezek a módszerek a kommunista állam idején sem működtek, és most sem lennének fenntarthatóak.
Jó eséllyel összefüggésben állhat a magyar embereket korábban kizsigerelő energetikai multinacionális cégek Magyarországra történő visszatérésének szándékával Márki-Zay kitartó álláspontja – mutatott rá a Kontra hírportál elemző cikke. Az írás felveti, hogy a balliberális kormányok időszaka volt a multinacionális energetikai cégek számára a szabadrablás korszaka. Márki-Zay korábban is ezeknek a multiknak dolgozott, és ma is az ő érdekeiket képviseli, többek között a rezsicsökkentés támadásával. Könnyen lehet, hogy ők állnak a hódmezővásárhelyi polgármester mögött – írta a Kontra. Az ellenzék közös baloldali miniszterelnök-jelöltje ugyanis egy évtizedig az akkor francia többségi tulajdonban lévő EDF–Démász vezetőjeként dolgozott.
A baloldali kormányok 2008-ra teljesen liberalizálták mind a villamosenergia-, mind a gázszektort, az így ellenőrizhetetlen helyzetbe került multik pedig kényük-kedvük szerint verték fel az árakat. Magyarországon kellett a legtöbbet fizetni az áramért és a földgázért 2010-ben az Európai Unióban – számol be a lap. A Fidesz-kormány ennek vetett véget a rezsicsökkentéssel, és a stratégiai cégek, így például a Démász visszavásárlásával. Ennek a ténynek az ismeretében nem lehet véletlen, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje a Brüsszel által szintén ellenzett rezsicsökkentés eltörlésével kampányol – hangsúlyozta a hírportál.