Márki-Zay nem támogatja a rezsicsökkentést

Márki-Zay Péter a lakossági energiaárak kapcsán is a baloldal és Brüsszel álláspontját képviseli. A baloldal miniszterelnök-jelöltje csak azért nem akar a rezsicsökkentés megszüntetésével kampányolni, mert abba azonnal belebukna, de minden megnyilatkozásával a piaci árak fogyasztókra hárításáért száll síkra.

„Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni. Tehát tudjuk azt, hogy az előző kormány éppen abba bukott bele részben, hogy megszüntette mondjuk a 13. havi nyugdíjat” – fogalmazott Márki-Zay Péter a Hvg.hu és a Greenpeace közös, Klímaválasztás 2022 című online vitaműsorában közvetlenül a baloldali előválasztás második fordulóját megelőzően.

Az október 14-i műsorban a végül a baloldal közös miniszterelnök- jelöltjévé avanzsált politikus akkori riválisának, Dobrev Klárának azt is megjegyezte, hogy „a rezsicsökkentés kivezetéséről se beszélünk, hiszen egyszer megadta ezt az Orbán-kormány valakinek, akkor ebből nagyon nehéz kimászni”. Márki-Zay szerint azzal, hogy az Orbán-kormány 2010-hez képest csökkentette a lakossági energiaárakat, a rezsit, annak „iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre is. Az igazságosság szempontjából is.”

„Az olcsó energia, a rezsicsökkentés is egyébként, az túlfogyasztáshoz vezet” – fogalmazott a hódmezővásárhelyi polgármester, aki azt is hozzátette: hogy a fenntarthatóság azt is jelenti, hogy mindenki megérzi az áremelkedéseket, mert „végül mindent a fogyasztó fizet”. Márki-Zay szerint az árakon keresztül kell takarékosságra ösztönözni az embereket.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje a lakossági energiaárak tekintetében is a Gyurcsány vezette szivárványkoalíció kottájából játszik.

A baloldali képviselők egy-két hónapja is arról beszéltek, hogy a 2010 előtti Gyurcsány-Bajnai–korszakhoz hasonlóan – a brüsszeli ajánlásoknak megfelelően – liberalizálni kell az energiaárakat, és a piac után kell igazodni.

A baloldal vezető ereje, a DK elnöke a rezsicsökkentést „hülyeségnek” nevezte egy, az Origónak 2014-ben adott interjúban.

Ugyanabban az évben Gyurcsány egy szegedi lakossági fórumon így fogalmazott: „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.” Az akkor LMP-s, most Momentum-közeli Szél Bernadett áremelkedést jelentő piaci árakat akart. „Ezt a szemfényvesztést és bűvészkedést, amit a rezsivel tesznek, sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt feltalálták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni” – mondta a politikus.

A baloldal és Brüsszel követeléseinek veszélyére Orbán Viktor egy októberi videójában is felhívta a figyelmet.

A miniszterelnök szerint a rezsicsökkentés eltörléséével ugyanolyan ütemben növekednének a magyar energiaárak is, mint a nyugatiak, ez két-háromszoros emelkedést jelentene ágazattól függően. Amennyiben visszatérnénk a 2010 előtti piaci energiaár-szabályozáshoz, akkor egy átlagos magyar család nagyjából havi 32 ezer, éves szinten 360-400 ezer forinttal költene többet rezsire.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az energiaszektorban a piaci árakat követő nyugat-európai államokban Brüsszel elhibázott klímavédelmi politikája is tehet a rezsiköltségek drasztikus mértékű emelkedéséről. A miniszterelnök erről így nyilatkozott: Ők csináltak egy kalkulációt arra, hogyan alakul majd az ár a következő időszakban egészen 2050-ig, és ahol most vannak a gázárak, meg az energiaárak, ott valahol 2035-ben kellene lennünk. – Komoly szakmai hibát követtek el. Brüsszel ma a probléma, nem a megoldás – emelte ki. Orbán Viktor szerint a megoldás a következő lenne: vissza kell vonni ezeket a lakosságot terhelő döntéseket, a klímavédelem költségeit pedig a klímaromboló nagy cégekkel kell megfizettetni.