Megérkezett tegnap Budapestre Mun Dzse In dél-koreai elnök és felesége, Kim Dzsong Szuk, akiket ma délelőtt Áder János köztársasági elnök katonai tiszteletadással fogad a Sándor-palotában. A kétoldalú találkozó várhatóan az országok közötti diplomáciai kapcsolatok stratégiai szintre való emelésével ér véget, de a szöuli tájékoztatás szerint az államfői látogatáson egészségügyi, kulturális és diplomáciai képzési megállapodások is létrejönnek majd.
A kelet-ázsiai ország első emberét Orbán Viktor miniszterelnök is fogadja, csütörtökön pedig Mun Dzse In részt vesz a Magyarország és a többi visegrádi ország, azaz Lengyelország, Csehország és Szlovákia miniszterelnökének csúcstalálkozóján, hogy az Európai Unió második legnagyobb piacának számító közép-európai térség vezetőivel egyeztessen az üzleti partnerkapcsolat bővítésének lehetőségeiről.A dél-koreai elnök és felesége háromnapos budapesti tartózkodásuk alatt felkeresik a 2019-es Hableány-katasztrófa áldozatainak emléket állító emlékművet is, mielőtt pénteken kilencnapos európai körútjukat lezárva visszatérnek Szöulba. Noha a két ország viszonyát élénk politikai és gazdasági kapcsolatok, valamint rendszeres magas szintű látogatások jellemzik, államfő utoljára 2001-ben érkezett a magyar fővárosba Szöulból, méghozzá a két Korea megbékéléséért tett erőfeszítéseinek elismeréseként – Kim Dzsong Illel, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) hajdani legfelsőbb vezetőjével megosztva – 2000-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Kim De Dzsung személyében. Az Ázsia Nelson Mandelájaként is emlegetett, 2009-ben elhunyt politikust megelőzően az alig egy hete elhunyt Ro Te Vut üdvözölhette utoljára magyar delegáció Budapesten, 1989. november 22-én. Ro Te Vu ráadásul az akkori szocialista országok közül elsőként kereste fel hazánkat, mindössze néhány hónappal a diplomáciai kapcsolatok hivatalos felvétele után.
A magyar kormány egyébként jelenleg tizennégy nagy dél-koreai vállalattal tárgyal további magyarországi beruházásokról, míg az elmúlt hat évben harmincegy dél-koreai beruházáshoz adott a kabinet támogatást.A kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene még a koronavírus által beárnyékolt tavalyi évben is 28 százalékkal nőtt, idén pedig eddig 26 százalékkal. Ahogyan azt Park Csul Min, a Koreai Köztársaság Magyarországra akkreditált nagykövete egy korábbi, a Magyar Nemzetnek adott interjújában hangsúlyozta:
a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta eltelt 32 évben ped a két ország pragmatikus szemlélettel gyors haladást ért el minden téren, de ezek közül a gazdasági területeken elért sikerek emelkednek ki leginkább.– A Koreai Köztársaság az első számú befektető volt Magyarországon 2019-ben, Németországot is megelőzve, az elektromos jármű-akkumulátorokat gyártó koreai cégek pedig minden idők legnagyobb beruházásait hajtják végre Magyarországon. Az itt jelen lévő koreai vállalatok száma ma már a 250-et is meghaladja, ami a két évvel ezelőttinek majdnem a kétszerese. Jelenleg a Koreai Köztársaság a kumulatív skálán az 5. legnagyobb befektető az országban – mutatott rá a diplomata.
Magyarország egyébként a Ro Te Vu által 1988-ban meghirdetett Északi Politika legnyugatibb partnerországa és a gazdasági együttműködés regionális központja.Az Északi Politika egyrészt az Észak-Koreával való kapcsolatok fejlesztésére, másrészt pedig – ettől nem függetlenül – az egykori kommunista tömb országaival való együttműködés kiépítésére irányult (tekintve, hogy az Észak-Koreához akkor még lojális kommunista vezetésű államokkal a Koreai Köztársaságnak mindaddig semmilyen kapcsolata nem volt). Mun Dzse In még 2017-ben hirdette meg az Új Északi Politikát, amely a Ro Te Vu-féle politika újragondolásaként értelmezhető, a jövő márciusban leköszönő dél-koreai államfő budapesti vizitje tehát a közép és kelet-európai, valamint a közép- és kelet-ázsiai országokhoz való közvetlen kapcsolódás szándékának megerősítéseként értelmezhető.
