Egyre többen választják a vidéki életet

A miniszter kiemelte: a magyar vidék alkotja az ország gerincét. A hazai agrárium és vidékfejlesztés nemcsak a vidéken élők ügye, hanem mindenkinek fontos, mivel a mezőgazdaság alapvető termelési ágazat, jelentős foglalkoztatással és exporttal. Nagy István hozzátette: a kormány döntése szerint háromszor több forrás jut vidékfejlesztésre a következő időszakban.

Egy év alatt lehet ebben az uniós ciklusban annyi forrást elkölteni vidékfejlesztésre, mint az előző hét évben összesen.

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy lassan eléri az ezermilliárd forintot a Magyar falu programra fordított költségvetési támogatások összege, a programnak köszönhetően újra élettel telnek meg a falvak.

A Magyar falu program indulása óta már 1100 településen nőtt a népességszám, köztük 858 olyan településen, ahol korábban évtizedeken keresztül csökkent. Határozott szándék van arra, hogy a programot addig folytassák, amíg ez mind a 2372 magyarországi településről elmondható lesz.

A magyar vidék jövőjének kulcskérdése, hogy a kistérségi központokban a munkaadói-vállalkozói kör létrejöjjön, működni tudjon, illetve talpon maradjon. Ehhez pedig a vidékfejlesztésnek a helyi erőforrásokra építő hazai középvállalatokat kell helyzetbe hoznia – mondta a Századvég vidékkonferencia szakmai kerekasztal-beszélgetésén Feldman Zsolt.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára arra emlékeztetett, hogy a Megújuló vidék, megújuló agrárium programban a jól fizető munkahelyek megteremtésére kiemelten nagy hangsúlyt fektet a tárca.

Meg kell találni a jól fizető vagy karriert nyújtó munkahelyet vidéken. Ebben a középvállalatoknak nagy szerepe van, ahol előrelépési lehetőséget is találnak a munkavállalók.

Feldman Zsolt kiemelte, hogy a következő időszakban a vidékfejlesztési források felhasználásánál alapvető kérdés, hogy ezt hogyan osszák fel, mekkora részét fordítsák a gazdaságfejlesztésre és mekkorát a vidékfejlesztésre. Fejlesztési szempontból a tízezer fő alatti települések és a nagyvárosok külterületi részei tartoznak a vidék definíciójába.

Azt is vizsgálják, hogy hogyan lehet életképes a mintegy félmillió embert foglalkoztató agrobiznisz vidéken, ami a GDP-nek nagyjából 12-13 százalékát teszi ki. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy

a vidéki elvándorlás megállítása központi kérdés marad a jövőben, és kezelni kell a szegregációt is.

A szakértők felvetették, hogy meg kell teremteni azokat a fórumokat és intézményeket, amelyek a vidék elvárásait tudják közvetíteni a kormányzat felé.