A floridai szövetségi bírósággal kényszeríttetné ki Donald Trump, hogy a Twitter visszaengedje a felületére, méghozzá azzal érvelve, hogy a közösségi hálózat megsérti az amerikai alkotmány első kiegészítését, valamint Florida állam új közösségimédia-törvényét. Az előző amerikai elnök pénteken nyújtotta be kérvényét a délkeleti állam szövetségi bíróságán, amelyben Trump azzal érvel, hogy a mikroblog – az Egyesült Államok kongresszusának tagjai által kényszerítve – cenzúrázza őt. Mint fogalmazott,
a Twitter olyan mértékű hatalmat és ellenőrzést gyakorol ebben az országban a politikai diskurzus felett, amely mérhetetlen, történelmileg példátlan és rendkívüli veszélyt jelent a nyílt, demokratikus vitára.A benyújtott panaszban arra is kitért, hogy a mikroblog napjainkban „a nyilvános beszéd egyik fő sugárútja”, személyes Twitter-fiókja pedig „a kormányzati ügyekről szóló fontos hír- és információforrássá, egyfajta digitális városházává vált”. A volt elnöknek a fiókja január 6-i határozatlan idejű felfüggesztésekor 88 millió követője volt. A most benyújtott panasszal Trump azt igyekszik elérni, hogy legalább ideiglenesen érvénytelenítsék a felfüggesztést, de hosszú távon arra törekszik, hogy töröljék el a mikroblogról való száműzetéséről szóló döntést. Az amerikai alkotmány első kiegészítésére egyébként nem először hivatkozik Trump azóta, hogy a mikrobloggal párhuzamosan a világ legaktívabb közösségi hálózatának számító Twitter és a Google is letiltotta. Az 1791-ben elfogadott cikkely egyebek mellett azt is rögzíti, hogy a kongresszus nem korlátozhatja a szólás- és sajtószabadságot. A floridai közösségimédia-törvényre azonban most először hivatkozik a három techóriást júliusban egyszer már beperelő exelnök;
az ellentmondásos javaslat az Egyesült Államokban elsőként tette lehetővé, hogy az állam lakosai pert indítsanak a nagy technológiai vállalatok közösségi oldalai ellen, amennyiben azok cenzúrázzák vagy letiltják őket.A jogszabály külön figyelmet szentel a politikai szereplőknek is, megakadályozva a techóriásokat abban, hogy letiltsák a floridai politikai jelölteket. A törvény lehetővé teszi a platformok számára a fiókok felfüggesztését, de csak 14 napra, az állam választási bizottsága pedig akár napi 250 ezer dolláros bírságot is kiszabhat minden olyan közösségimédia-platformot üzemeltető társaságra, amely eltávolítja az állami pozíciók jelöltjeinek fiókjait vagy bejegyzéseit: „A floridaiaknak joguk van bárkit letiltani, a nagy technológiai cégeknek azonban nem az a feladatuk, hogy cenzúrázzanak” – mondta a törvényjavaslatot még május végén aláíró, Trump fontos szövetségesének számító Ron DeSantis.
Csakhogy nem sokkal később, július 1-jén – néhány nappal a javaslat életbelépése előtt – egy szövetségi bíró átmenetileg felfüggesztette azt, mégpedig annak alkotmányellenességére hivatkozva, és elemzők szerint ez a sors vár a nemrég Texasban elfogadott, rendkívül hasonló törvényre is.A hagyományosan republikánus államnak számító délnyugati Texas ugyancsak republikánus kormányzója, Greg Abbott még szeptember elején írta alá a törvényt, amely megtiltja a techóriásoknak, hogy platformjaikról a több mint ötvenmillió texasi felhasználó közül bárkit politikai nézetei miatt tiltsanak ki. A Greg Abbott által aláírt törvényt mindazonáltal még nem alkalmazzák, az legkorábban decembertől léphet hatályba. Mind a floridai, mind a texasi törvény bírálói azt vetik a jogszabályt támogató kormányzók szemére, hogy ezzel megsértik a közösségimédia-cégek azon jogát, hogy eldönthessék, milyen tartalmakat engedélyeznek megjelenni az oldalaikon. A Számítógép és Kommunikációs Ipartestület (CCIA) szerint például ezek a törvények „meg akarják büntetni a közösségi hálózatokat üzemeltető vállalatokat, mert azok követik azokat az irányelveket, amelyek megvédik az internetes felhasználókat a veszélyes online tartalmaktól”. A floridai törvény blokkolása ellen egyébként DeSantis adminisztrációja fellebbezett, az ügyet most az atlantai szövetségi fellebbviteli bíróság vizsgálja.
