A hódmezővásárhelyi városvezető annak a meglepő véleményének is hangot adott, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére – amit semmilyen adat nem támasztott alá, sőt, valójában az ellenkezőjére van bizonyíték. Hozzátette, hogy: Egy kanadai típusú, szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak.
Márki-Zay Péter ugyanazt mondja, mint Gyurcsány Ferenc, aki 2015-ben a parlamentben beszélt hosszan arról, hogy az illegális bevándorlókat be kell fogadni.
Én azt gondolom, az a kormány, amelyik tudja, hogy itt százezres menekülthullámra kell felkészülnie, elkezd folyamatosan felkészülni az ő befogadásukra, igen, tisztességes táborokkal, igen, megnövelt menekültügyi, bevándorlásügyi apparátussal, hivatallal, igen, elegendő tolmáccsal, pszichológussal és sok mindenkivel – ezt gondolom
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a RipostMárki-Zay Péter migrációs nézetei szervesen illeszkednek a nyílt társadalom megvalósításáért küzdő progresszív baloldal koncepciójába – állapította meg a Századvég. Az áljobboldali politikus multietnikus, multikulturális államot építene.
A választások közeledtével fontos szempont, hogy a magát korábban keresztény, konzervatív politikusként értelmező, ám a 2022-es országgyűlési választásokon a baloldali pártok miniszterelnök-jelöltjeként induló Márki-Zay Péter milyen álláspontot képvisel az illegális bevándorlás kérdésében – indokolja legfrissebb elemzésének témaválasztását a Századvég Alapítvány.
A kutatóintézet honlapján közzétett írásban rámutatnak: a nyílt társadalom ideológiájában kulcsszerepet tölt be a bevándorlás ösztönzése. Soros György 2015 szeptemberében, a Project Syndicate portálon megjelent írásában rögzítette, hogy az Európai Uniónak a közeljövőben legalább évi egymillió migráns befogadására kell berendezkednie, a terheket pedig „igazságosan” kell elosztani a tagállamok között – emlékeztet a Századvég.
A bevándorláspárti hangok hazai szószólójának évek óta Gyurcsány Ferenc tekinthető: a volt miniszterelnök a magyar-szerb határon felépült határzárat 2015-ben embertelennek és „szimbolikusan is elfogadhatatlannak” nevezte, majd az illegális migránsok kapcsán arra szólította fel a kormányt, hogy „nyissa meg a határokat, engedje őket”, mivel „hogyha egyszer elindul a tömeg, nincs az a jog, ami megállítja őket”.
A párt akkor aláírásgyűjtésbe kezdett a brüsszeli kvótarendszer támogatása mellett – részletezi a Századvég. Rámutatnak: Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester migrációs nézetei szervesen illeszkednek a nyílt társadalom megvalósításáért küzdő progresszív baloldal koncepciójába. Bár október 23-ai beszédében ő is kijelentette, hogy megmaradna a kerítés, bevándorlással kapcsolatos elképzelései a „befogadó Európa” multikulturális víziójához igazodnak.
Márki-Zay 2018-ban azt mondta, „nekünk az a fontos, hogy egy befogadó, szeretetteljes társadalom legyünk, ahol ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva”, továbbá a DK-s Kálmán Olga által a hódmezővásárhelyi városvezetőről írt könyvben Márki-Zay Péter arról beszél, hogy a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció, valamint hogy „összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére”. Márki-Zay több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a multietnikus, multikulturális berendezkedésű bevándorló állam, Kanada példáját tartja követendőnek a migrációs politika vonatkozásában.
A mellékelt fotó arról tanúskodik, hogy Márki-Zay 2019. július 3-án több baloldali politikussal együtt – Harangozó Tamás (MSZP), Szabó Tímea (Párbeszéd), Fekete-Győr András (Momentum) – egy washingtoni kongresszusi küldöttséggel találkozott az amerikai külügyminisztériumban.
A hódmezővásárhelyi polgármester azt állította, az akkori Orbán–Trump-találkozó előtt fogadta őket a külügy, mert „az amerikai politikusok aggódtak Orbán politikája miatt”, és kíváncsiak voltak a magyar ellenzékre. Kiderült azonban, hogy nem az amerikai külügy meghívására érkeztek Washingtonba, és végül Márki-Zay elismerte, hogy nem az amerikai külügyminisztérium, hanem amerikai magyarok meghívására mentek, megbeszéléseiket pedig egy Soros-szervezet koordinálta, és egyeztettek a harcosan bevándorláspárti Helsinki Bizottság vezetőivel is.
Márki-Zay szerint, amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni, különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen.
Ripost hírek
