Brüsszelben is megkezdődött a választási kampány

A nemzeti alkotmányok és az uniós jog közti határokat az alapszerződések világosan rögzítik, és ezeket önkényesen senki nem hághatja át. Csak bízni tudunk abban, hogy erre az Európai Unió Bíróságának döntése is rávilágít majd a közös keresetünkkel kapcsolatban – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjújában Varga Judit. Az igazságügyi minisztert annak margóján kérdezték, hogy az Európai Unió Bírósága ma kezdi tárgyalni a jogállamisági rendelettel kapcsolatos magyar és lengyel keresetet.

– Ma kezdődik a magyar és lengyel kereset tárgyalása Luxembourgban. Van-e várakozása a jogvita kimenetelével kapcsolatban?

– Csak bízni tudok abban, hogy egy valóban szakmai, a tényleges jogászi szellemiségben zajló vitára kerül sor Luxembourgban. Naivitás volna persze azt gondolni, hogy nem helyeznek majd erős nyomást a bírákra Brüsszelből, különösen azok után, hogy sikerült az egész eljárást felgyorsítani. Láthattuk ugyanis, hogy ha a tagállamok megbüntetéséről van szó, az Európai Parlament (EP) bevándorláspárti többségének semmi se szent.

Hiába köztudott ugyanis, hogy a tavaly decemberben a legmagasabb szinten, egyhangú megállapodással megkötött egyezség miatt az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmust a bírósági ítéletig nem alkalmazza, ez az EP-t nem érdekli. Nekik csak az a fontos, hogy megvonják az uniós forrásokat, így beavatkozva a jövő évi választásokba. Ez a pénz ugyanakkor jár a magyar embereknek, hiszen keményen megdolgoztak érte. A magyar helyreállítási csomag egyébként készen áll, és megvannak a forrásaink is ahhoz, hogy ezeket elindítsuk.

– Említette, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az ügyet, annak az év végén lehet eredménye. Az EB részéről nemrég mégis úgy nyilatkoztak, hogy már októberben jogállamisági eljárások indulhatnak egyes államokkal szemben a rendelet alapján. Mit gondol erről? Számítanak ilyen brüsszeli levélre?

– Teljesen abszurdnak tartom, hogy a Sargentini-szavazás következtében felmerülő egyszerű eljárásjogi kérdésben közel három év alatt tudott csak dönteni a luxembourgi testület, most azonban, amikor az Európai Unió történetének egyik legfontosabb és legbonyolultabb jogi kérdésére kell választ találni, mindössze pár hónap döntési idő is elég. Az állam- és kormányfők decemberi megállapodása – amelyet az Európai Bizottság elnöke is aláírt – világosan kimondja, hogy a bíróság ítéletéig a bizottság nem kezdeményezhet intézkedéseket.

Talán most jöttek csak rá a brüsszeli baloldali politikusok arra, hogy hazánkban jövőre választások lesznek, így nem várhatnak tovább, minden erővel azon lesznek, hogy a mechanizmust aktiválják. Ezzel a fellépéssel a brüsszeli testület nemcsak a kormányfők egyezségét rúgná fel, de saját ígéretét is megszegve súlyosan aláásná a lojális együttműködés követelményét is.

De hozzászoktunk már sajnos ezekhez a politikailag motivált koncepciós eljárásokhoz, arra ugyanakkor nem számítottunk, hogy az uniós intézmények akár egymásra is ilyen agresszív nyomást helyeznek. Nem veszik észre, hogy ezzel maguk alatt vágják a fát és az egész európai együttműködésbe vetett bizalmat rendítik meg. Mindazonáltal mi felkészültünk minden eshetőségre, kíváncsian várjuk a fejleményeket.