Az európai lakosok ezen a télen lényegesen többet fognak fizetni a fűtésért és elektromos áramért

Andreas Unterberger, a Börsen-Kurier újságírója, a Die Presse és a Wiener Zeitung volt főszerkesztője szerint óriási hiba volt az atomerőművek és a szénerőművek leállításáról határozni. Kérdés, hogy lesz-e bátorsága bárkinek ezt bevallani, és visszakormányozni a hajót. Andreas Unterbergert Horváth Ágnes, a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője kérdezte.

Horváth Ágnes: lehetséges, hogy a nagy európai országok ennyire elszámolták magukat a zöld energiát, a megújuló energiát illetően? Ha nem is az európai országok, a legnagyobb biztosan, vagyis Németország elszámolta magát. Amit Németország az elmúlt években tett, illetve amit a következő évekre elhatározott annak nem csak a németek számára, hanem egész Európa számára katasztrofális következményei lesznek, az atomerőművek és a szénerőművek egyidejű leállításáról van szó. Ha ezeket megszűntetik és csak a relatív bizonytalan zöld energiára, napelemekre, szélerőművekre építik az energiaellátást, akkor egy nagyon kockázatos jövő felé haladnak, amelyben egyre gyakrabban fenyeget majd áramkimaradás. Mit gondol, miért döntöttek úgy a német politikusok, a szakemberek, hogy leállítják ezeket az erőműveket? A szénerőművek leállítását a széndioxid-kvóta, a klímacélok elérése teszi szükségessé, mindez komolyabb ellenállást váltott ki a keleti szövetségi államokba, a volt NDK-s területeken, ahol a szén mindig fontos szerepet játszott. Ennek ellenére megszületett a döntés.

Ettől függetlenül tulajdonképpen a kancellár asszony, illetve a kormány spontán döntöttek úgy, hogy leállítják az atomerőművek áramtermelését is, mert a fukusimai katasztrófa, amit cunami okozott annyira megijesztette őket. A politikusok a média hatására is úgy érezték, hogy lépniük kell. Anélkül döntöttek így, hogy komolyabb tanulmányokat folytattak volna, hogy hogyan látják majd el ezután energiával Németországot, illetve Európát.

Hozzátartozik mindehhez, hogy Németország, csakúgy, mint Ausztria, amelyik évtizedekkel ezelőtt szintén az atomenergiából való kiszállás mellett határozott, áramot exportál. Németország elsősorban Franciaországból, amelynek nagy része atomerőművekben előállított, Ausztria pedig a csehektől importál áramot. Bár itt még az alpesi adottságok miatt viszonylag sok vízerőmű működik, de ezek nem tudták teljesen kielégíteni az igényeket és nem is lenne helyes minden alpesi völgyet vízerőművekkel beépíteni. Mi, itt Magyarországon még emlékszünk rá, hogy milyen támadások érték az országot a paksi atomerőmű bővítése miatt, de most már talán mindenki számára világosan látszik, hogy enélkül teljesíthetetlenek az igények.

Persze, jól látszik, hogy nem lehet lemondani róla. De a politikában, a populista politikában sokszor irreális kívánságokat hangoztatnak. Egyrészt meg akarjuk védeni a bolygót a széndioxidtól, a fenyegető felmelegedéstől, de közben lemondunk az atomenergiáról. Ez lehetetlen.

De a politikum főleg Németországban, valamint Ausztriában is, nyilván különböző médiumok nyomására ezt ígérte az embereknek. Sajnos nem először fordul elő a történelemben, hogy pártpolitikai érdekek miatt olyasmit hitetnek el az emberekkel, amely valójában lehetetlen, működésképtelen. Előttem van egy grafikon arról, hogy hogyan emelkedtek a lakossági energiaárak az elmúlt időszakban a különböző országokban. Azt látom, hogy Ausztria a kimutatásban valahol egészen elől van. Ezek még ugye tovább fejlődő árak. A gázáremelést egyszer egy évben érzik meg az emberek, amikor az éves elszámolás érkezik, csakúgy a villamosenergia árakat. Tehát nálunk még nem olyan nagy a nyomás, mint például Franciaországban, ahol két éve a sárgamellényes mozgalom az egész országot egy forradalom szélére sodorta. Komolyabb tiltakozásra majd nálunk akkor kell számítani, amikor az áremelkedés tovább fokozódik, illetve a lakosságnál is érezhetően megjelenik – nyilatkozta az osztrák újságíró.

Rezsipánik uralja Európát – itthon a kisfogyasztóknak nincs mitől tartaniuk.

Egész Európa azon gondolkozik, hogyan lehetne legalább részben megvédeni az embereket télen a rezsiköltségek drasztikus emelkedésétől. Szerdán a januári ár tízszeresére nőtt a földgáz ára a tőzsdén, azóta némileg csökkent, de még mindig korábban elképzelhetetlen magasságokban jár. Közben drágul a kőolaj, vagyis a benzin és a gázolaj, de a szén és az áram is. Egyre több országban tartanak válságtanácskozásokat a kormányok. Itthon a lakosság számára biztosan nem lesz áremelés.

Szerdán teljesen eluralkodott a káosz a legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF-en: a földgáz ára a tízszerese volt a januárinak.

Csütörtökre némileg csökkent a földgáz ára, miután Oroszország felajánlotta: kész növelni a gázszállítást Európába a piacok stabilizálása érdekében. Vlagyimir Putyin azt mondta: Európa hibát követett el, amikor a hosszú távú szerződéseket feladta az energiatőzsde kedvéért, de Oroszország kész újratárgyalni ezeket a szerződéseket. Közben a bajba jutott uniós tagországok Brüsszeltől várják a megoldást. A szlovéniai Brdóban megrendezett EU-csúcson több kormányfő is azonnali beavatkozást sürgetett. A francia elnök szerint újra kellene gondolni az uniós energiapolitikáját.

Franciaország azt szeretné, ha az EU nemcsak „megtűrné”, hanem zöldnek minősítené az atomenergiát.

„Itt most nem csak Franciaországról van szó, mert sok európai országnak vannak atomerőművei. Az energiaforrásokat vegyesen kell alkalmazni, mert ez ad nagyobb függetlenséget és biztonságot” – fogalmazott Emmanuel Macron elnök. Orbán Viktor azt mondta: Brüsszel hibája miatt is magasak az energiaárak. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a fő felelősség Frans Timmermanst, az Európai Bizottság a témáért felelős alelnökét terheli. „A helyzet teljesen nyilvánvaló: Brüsszel elhibázta, elrontotta, elbaltázta, ezért vannak most égben az energiaárak. Ráadásul egy klímavédelemnek álcázott akcióterv keretében további adókat akar kivetni a gépkocsi-tulajdonosokra és lakástulajdonosokra. A V4-ek ezt elutasítják, együtt léptünk föl, javaslatokat terjesztettünk elő. A következő menet két hét múlva esedékes Brüsszelben” – jelentette ki a miniszterelnök szerdán. Magyarország azon kevés országok egyike, amelyeket nem érint drámai módon a gázárak megugrása. A jobboldali kormány ugyanis a 2010-es kormányváltás után ármoratóriumot hirdetett. A magyar energiabiztonság az élmezőnybe tartozik Európában, ami egyrészt az orosz Gazprommal kötött hosszútávú megállapodásnak köszönhető. Másrészt annak, hogy a gaztárolók évek óta állami kézben vannak – fogalmazott Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitikai üzletágvezetője. A szakértő szerint ezek teremtik meg a feltételeit a rezsicsökkentési programnak, vagyis annak, hogy az energiaválságból egyelőre semmit nem vesznek észre a magyarok.

Jelenleg a háztartásonként mintegy 185 ezer forintos energiaköltségek 60–65 ezer forinttal lennének magasabbak.

Ha a jelenlegi, illetve az egy-két évvel ezelőtti nemzetközi árakhoz viszonyítjuk, akkor durván kétszer annyit kellene fizetni, véli a szakértő. Magyarországon jelenleg az európai átlag felébe kerül az áram. Itthon 10,63 eurócentbe kerül az áram kilowattóránként, ami a német árnak a harmada. A gázár pedig itthon a legolcsóbb az egész Európai Unióban.