Orbán Viktor Bledben: Nem a migráció a megoldás a demográfiai krízisre, hanem a keresztény családpolitika

A szlovén kormány által szervezett rendezvényen részt vett Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország miniszterelnöke, valamint Szerbia államfője. Jelen volt továbbá az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és az Európai Parlament elnöke, David Sassoli. A moderátor elmondta, hogy különleges pillanatban rendezték meg a bledi fórumot, hiszen Szlovénia tölti be az EU soros elnöki tisztségét. Szó lesz a koronavírus-járványról, annak gazdasági utóhatásairól, a fenntartható fejlődésről, a digitális és zöld átalakulásról, illetve a transzatlanti együttműködésről – hívta fel rá a figyelmet. Elsőként a résztvevők közül Anze Logar szlovén külügyminiszter beszélt, aki köszöntötte a külföldi vendégeket. A témák közül kiemelte az Európa előtt álló kihívásokat, a koronavírus-járványt, a gazdaság kérdését, a klímaváltozást és az előttünk álló afganisztáni migrációs krízist. Janez Jansa szlovén kormányfő megköszönte a külföldi vendégeknek, hogy ellátogattak a Bledi Fórumra, majd arról beszélt, hogy Szlovénia idén ünnepelte függetlensége elnyerésének a 30. évfordulóját. Az akkori szlovén elitnek az volt a célja, hogy a kommunista Jugoszláviából eljussanak a szabad Európai Unióba – mondta. Az EU az utóbbi bő egy évtizedben számos válságon ment keresztül: a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság, majd a 2014-es krími válság, azt követte a 2015-ös migrációs krízis, majd a koronavírus-járvány. Janez Jansa a kereszténydemokrata értékek fontosságát hangsúlyozta, amelyekre kezdetben építették az Európai Közösséget is. A témával kapcsolatosan idézett Szent Ágostontól. A szlovén kormányfő úgy látja, hogy a jelenlegi elit elfordult az alapítóatyák kereszténydemokrata értékeitől. A szubszidiaritást is a kereszténységhez kapcsolódó értékek között említette, utalva ezzel a tagállamok szuverenitásának a fontosságára, szemben a birodalomépítéssel. A szubszidiaritás tiszteletben tartására kérte az EU vezetőit, kiemelve a tagállamok által demokratikusan megválasztott vezetők legitimációját. Az EU előtt álló külföldi kihívásként említette a nyugat-balkáni államok helyzetének a rendezését és a keleti partnerséget is. A köszöntők után következett a panelbeszélgetés Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével. Kérdésre válaszolva elsőként Eduard Heger szlovák miniszterelnök a kormányzás jelentette felelősségről és az állampolgárokba vetett bizalomról beszélt. Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök az állampolgárok megsegítéséről, a magyar embereknek a jövő kihívásaira való felkészítéséről beszélt, az általánosságok hangoztatása helyett pedig a konkrétumok fontosságát emelte ki. Charles Michel szerint még demokratikusabbá kell tenni Európa működését, növelve az állampolgári részvételt. Kérdésre válaszolva Janez Jansa szlovén kormányfő az afganisztáni migrációs kihívás kapcsán azt mondta, hogy a soft power nem elégséges, hard powerre van szükség. Reális veszélynek nevezte, hogy migrációs hullám indul meg Afganisztán irányából, amire nem lehet úgy válaszolni, mint 2015-ben, tehát nem szabad ezúttal a nyitott határok politikáját alkalmazni. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor a migráció problematikájáról beszélt. Kiemelte, hogy a 2015-ös válság idején elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a migráció uniós megközelítése tönkre teheti az európai kultúrát, a migrációval összekapcsolódó terrorizmus pedig reális veszély, amelyre az EU nincs felkészülve „A migrációt meg kell állítani” – szögezte le a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor hangoztatta, hogy az afganisztáni történések miatt most újabb migrációs válság fenyeget. Hozzáfűzte: nem szabad olyan szituációnak előállnia, hogy a migráció aláássa az európai projektet. A demográfia és a migráció kapcsolatosáról azt mondta, hogy a nagy migránstömegek veszélybe sodorják Európa kulturális identitását. Nem a migráció a megoldás a demográfiai krízisre, hanem a családtámogatás, amit Magyarország alkalmaz – nyomatékosította álláspontját Orbán Viktor. Mi a hagyományos, keresztény családpolitikában hiszünk – hívta fel rá a figyelmet. Orbán Viktor az Európai Parlament elnökének válaszolva kijelentette, hogy a migrációs politikát teljes egészében újra tagállami hatáskörbe kell rendelni. A magyar miniszterelnök Európa biztonsága szempontjából kulcsállamnak nevezte Szerbiát, szorgalmazva, hogy a déli szomszédunkat vegyék fel az Európai Unióba, mert ez a közösség érdeke. Aleksandar Vucic szerb államfő egyetértett Orbán Viktorral Szerbia mihamarabbi uniós csatlakozását illetően. Ezt követően Andrej Babis cseh miniszterelnök kijelentette, hogy az illegális migránsok Európába a magasabb életszínvonal miatt jönnek. Kiemelte, hogy ő és Orbán Viktor 2015-ben blokkolni akarták a Brüsszel által erőltetett kötelező betelepítési kvótákat. A mostani afgán helyzetet a cseh miniszterelnök katasztrofálisnak minősítette, éppen ezért is fontos szerinte, hogy elkerüljük azt, ami 2015-ben volt, amikor gyakorlatilag megszűnt a Schengeni-övezet, leszámítva az Orbán Viktor által biztosított határszakaszt. Janez Jansa szlovén miniszterelnök véleménye alapján Európának vissza kell térnie az alapítóatyák keresztény értékeihez. Charles Michel egy geopolitikai unió létrehozásáról beszélt, szerinte ez már nem álom, hanem nemsokára valóság lehet, mert csak így lehet felvenni a versenyt a világ többi részével, és így lehet hatékony válaszokat adni az előttünk álló kihívásokra. David Sassoli a pragmatizmus fontosságát emelte ki lényegében minden téma kapcsán. Orbán Viktornak azt válaszolta, hogy az európai történelem ismétli önmagát a Római Birodalom korától napjainkig, ezért az egység és a sokszínűség politikái kulcsfontosságúak, mert ezek hiánya miatt bukott el Róma. Orbán Viktor erre azt reagálta, hogy a történelmi párhuzam általánosságban véve fontos, de a migránsok most jönnek, és az jelenleg kevésbé releváns, hogy mi történt a Római Birodalommal. A magyar miniszterelnök hozzáfűzte, hogy a migráció területén azoknak az országoknak a tapasztalata, amelyek a történelmük során voltak már muszlimok megszállása alatt – például Magyarországé – relevánsabb, mint azoké, amelyek nem, arról nem is beszélve, hogy a migránsok muszlimok, és ők megváltoztatják Európa kulturális jellegét. Európának gazdasági sikerességre van szüksége elsősorban, nem annyira közös politikákra – tette hozzá a magyar miniszterelnök. A moderátor azzal zárta a panelbeszélgetést, hogy az Európai Unió előtt „fényes jövő„ áll.