POLITIK
Scholz azzal vágott vissza, hogy szerinte Laschet nem mond igazat, mivel a hatóságok nem az ő minisztériumának átkutatása céljából érkeztek, csupán információra volt szükségük a tárcától.
A Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock nem kommentálta a razziát, de kiemelte, hogy Németországban évente 50 milliárd euró értékben tűnik el adófizetői pénz ehhez hasonló bűncselekmények miatt.Lehetséges koalíciók
A vitán természetesen felvetődött egy lehetséges baloldali (vörös-vörös-zöld koalíció) kérdése, amelyet a CDU az utóbbi napokban kampánya középpontjába emelt. Olaf Scholz ugyanis eddig kategorikusan nem zárta ki a radikális Baloldallal (Linke) való együttműködés lehetőségét. A Baloldallal kapcsolatban a legtöbb probléma abból ered, hogy ellenzik például a NATO-t, de az Európai Unióval szemben is kritikusak sok kérdésben. Scholz a vita alkalmával sem tette világossá álláspontját a kérdés kapcsán, amelyet azzal indokolt, hogy meg kell várni a választás eredményét. Azt azonban leszögezte, hogy nagy különbségek mutatkoznak a Baloldal és a többi párt világlátása és tervei között, amely nagyon nehézzé tenné az együttműködést.Scholz szerint a transzatlanti kapcsolatok, a NATO és az Európai Unió elismerése feltétele egy jó kormányzásnak.
Adózás és digitalizáció
Az adózás kérdését illetően is markáns különbségek mutatkoztak a pártok között. Laschet szerint az SPD és a Zöldek adóemelést célzó tervei ártanak a gazdaságnak a jelenlegi állapotában. Scholz azonban azért kritizálta Laschetet, amiért szerinte a CDU épphogy azon személyek adóterheit akarja leginkább csökkenteni, akiknek magasabb a jövedelmük. Kiemelte, hogy ez nem lehetséges, mivel az állam már így is eladósodott a koronavírus-járvány miatt, illetve hozzátette, hogy meglátása szerint az adóemelések nem üldöznék el a vállalkozókat és a vállalatokat az országból.Baerbock az adócsalások elleni határozottabb fellépést szorgalmazta, emellett magasabb adókulcs alá helyezné a 100 ezer euró fölötti éves jövedelmet, illetve megvizsgálná a vagyonadó kérdését.
A digitalizáció fontosságát illetően mindhárom jelölt egyetértett. Laschet ennek kapcsán egy digitalizációért felelős minisztérium felállítását helyezte kilátásba megválasztása esetére. Baerbock nem értett egyet Laschettel, mivel szerinte ezen feladatköröknek közvetlenül a kancellár hivatala alá kell tartoznia. Scholz azt hangsúlyozta, hogy már most megfelelő forrás áll rendelkezésre a szélessávú internethálózat fejlesztésére, ezeket kell megfelelően eljuttatni az emberekhez.Klímavédelem
A klímakérdés kapcsán Laschet és Scholz egymást vádolták, amiért a másik szerintük megakadályozta a nagy horderejű klímavédelmi intézkedések bevezetését. Scholz kijelentette, hogy támogatja a szén-dioxid árának mérsékelt emelését. Emellett mind Laschet, mind pedig Scholz egyetértett abban, hogy a szén-dioxid adóból befolyó bevételeket vissza kell csatornázni a társadalomba.Baerbock hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tempóban haladva még a nagykoalíciós német kormány által vállalt klímavédelmi célokat sem sikerül teljesíteni.
Ennek ellensúlyozására a Zöldek további 50 milliárd eurót fordítanának évente a német infrastruktúra és vasúthálózat fejlesztésére, illetve a szélturbinák és a napelemek számának növelésére. Baerbock szerint most jött el az ideje cselekedni, különben később csak még drágább lesz. Ennek jegyében a Zöldek már 2038 előtt kivezetnék a szenet az energiapiacról. Ennek oka, hogy szerinte addigra már annyira drágák lesznek a fosszilis energiaforrások, hogy nem fogja megérni a használatuk.Egészségügy és nyugdíjrendszer
Scholz kijelentette, hogy szerinte nem szabadna emelni a nyugdíjkorhatáron, de törekedni kell arra, hogy a nyugdíjak megőrizzék az értéküket.Laschet komolytalannak nevezte az SPD-s jelölt válaszát, mivel szerinte nem lehet előre garantálni a fiatal munkavállalóknak, hogy minden ugyanúgy marad, ahogy eddig.
Szerinte viszont a választásokat követően lehetőség nyílhat a nyugdíjrendszer reformjára, amely jobb feltételeket biztosíthat az állampolgárok számára.Az egészségügyi rendszert illetően is mély ellentétek húzódtak meg a CDU és a két balközép párt között.
Scholz és Baerbock is egyetértettek az általános társadalombiztosítás intézményének bevezetésében, amelynek keretében lehetővé tennék az átvándorlást a magán egészségbiztosítástól az állami felé. Laschet azonban ellenezte a tervet, mivel nem ért egyet az „egyenbiztosítás” gondolatával, illetve véleménye szerint az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen rendszer nem lenne működőképes.