Palkovics László elmondta, a tudásszomj és a továbbtanulási szándék megvan a magyar fiatalokban: a hallgatók száma 2017 óta folyamatosan emelkedik, idén 11 százalékkal többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly, és a mintegy 102 ezer jelentkező közül 67 ezren nyertek felvételt – tette hozzá. A tárcavezető szerint ahhoz, hogy az intézmények megfeleljenek a kor követelményeinek, fokozatváltásra volt szükség, és ehhez három feltétel meglétéről kellett gondoskodni.
Magyarország az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, amelyek a legintenzívebben támogatják az egyetemek működőképességét és innovációját: 2021-ben a GDP csaknem 1,2 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, 2022-re pedig a 650 milliárdos felsőoktatási előirányzat kiegészül az egyetemi fejlesztések és a tudományos parkok 310 milliárdos keretével. Ez már csaknem ezermilliárdos felsőoktatási költségvetést jelent, ami a tervezett GDP 1,7 százalékát fogja kitenni– részletezte Palkovics László. A fokozatváltás második feltételeként a lehetőségeit jobban kiaknázó működési környezetet említette, mivel a források csak akkor hasznosulnak megfelelően, ha a felsőoktatás működési modellje alkalmas a források hatékony és eredményes felhasználására. Palkovics László szerint az alapítványi modellként ismert struktúra sok előnnyel jár, és bár a fenntartói jogok az alapítványokhoz kerülnek, „az állam nem engedte el az egyetemek kezét”.
„A magyar modell lényege, hogy az állami szerepvállalást a finanszírozásban megőrizve szeretnénk kihasználni a magánintézményi működés adta rugalmasabb kereteket”– mondta a miniszter, megjegyezve: az idei új tanévben 21 egyetem kezdi meg a képzést az új struktúrában, a 280 ezer hallgatóból mintegy 180 ezer kezdi meg a tanulmányait ezekben az intézményekben. A fokozatváltás harmadik feltételének nevezte a miniszter „a munka, a tudás és a szorgalom megbecsülését mind az oktatói, mind a hallgatói oldalon”. A Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepségén az innovációs és technológiai miniszter korábban is a felsőoktatás átalakítását méltatta.
A modellváltás célja komplex változás elérése az intézményi autonómia erősítésével, az államtól való távolság növelésével, a finanszírozás kiszámíthatóságának megteremtésével, valamint a teljesítményelv és az intézményi felelősség előtérbe helyezésével– jelentette ki Palkovics László a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jubileumi tanévét megnyitó ünnepi szenátusülésen, hozzátéve: mára 21 egyetem csatlakozott a felsőoktatás reformerei közé. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a hallgatók is elfogadták az új képzési rendszert, hiszen a felvételizők 65 százaléka jelentkezett modellváltó egyetemre, és minden tíz hallgatóból hét ilyen intézményben fog tanulni – közölte a miniszter. Palkovics László leszögezte, a magyar felsőoktatás finanszírozása biztonságban lesz.
Az ország soha nem költött ekkora összeget az egyetemeire, a kormány az uniós átlag 0,8 százalékával szemben 2022-ben a GDP 1,7 százalékát fordítja erre a célra– húzta alá Palkovics, aki azt is közölte: a kormány támogatni fogja az egyetemek év elején előterjesztett, 2700 milliárd forintos fejlesztési igényét, amelynek első részét még az év végéig átutalják az intézményeknek. – A következő évtized a kiszámítható fejlődés korszaka lehet, ennek fontos része az oktatók és hallgatók szorgalmának és munkájának megbecsülése – rögzítette Palkovics. Az ünnepségen a politikus emlékeztetett arra, négy évvel ezelőtt 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány komplex, 27 százalékos béremelési programja. – Ennek folytatása idén és jövő januárban is 15-15 százalékos béremelést jelent az állami intézményekben dolgozóknak, ahogy ehhez a modellváltó egyetemeknek is biztosította a kormány a forrást – közölte. A tárcavezető kiemelte,
idén 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly. A megkezdett reformok sikerét jelzi a hallgatók 2018 óta emelkedő száma. A külföldi diákok száma pedig 2013-hoz képest 2020-ra 65 százalékkal nőtt.– A hallgatói jólétet szolgálja a 2017-ben indított, 220 milliárd forintos országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési terv. Kezelni kellett az intézmények nehéz ingatlanfinanszírozási helyzetét, a ppp-konstrukciók kiváltására a következő hónapokban csaknem ötvenmilliárd forintot fordít a kormány – tudatta Palkovics László, hangsúlyozva: az SZTE egyre vonzóbbá válik mind a hazai, mind a külföldi hallgatók számára. A miniszter továbbá bejelentette, az ELI–ALPS az SZTE tulajdonává válik, a világ tíz legjobb fizikai kutatóközpontjának egyikeként erősíti az intézmény tudományos beágyazottságát.
– Ezzel a kormány vállalta, hogy az elkövetkező időszakban az intézmény finanszírozását teljes egészében biztosítja– tette hozzá a politikus.
