A tárcavezető közös sajtótájékoztatót tartott Gordan Grlić-Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel, valamint Jadranka Jokszimoviccsal, Szerbia európai integrációért felelős miniszterével, akik a magyar nagykövetek éves értekezletén vettek részt Budapesten.
– Magyarország és Horvátország szoros egymásra utaltságban él, a felek közötti jó együttműködéséből mindkét nemzet profitálni tud – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, miután horvát kollégáját, Gordan Grlić-Radmant fogadta Budapesten. A horvát kül- és Európa-ügyi miniszter kiemelte, hogy a pandémia nem hatott a két ország gazdasági kapcsolatára, és a turizmus is jól alakult ebben az évben: a magyar turisták továbbra is biztonságos desztinációnak látják Horvátországot.
– Sok minden változik a világban, de a geopolitika nem, a szomszéd mindig szomszéd marad– mondta Gordan Grlić-Radman. – Mindkét kormány az eredeti európai keresztény értékek alapján áll, és valószínűleg ez is volt az egyik oka annak, hogy Horvátország nem csatlakozott ahhoz a hecckampányhoz, amelyet több európai ország indított a gyermekvédelmi törvényünk elfogadása után – közölte Szijjártó Péter. Kifejtette: több ország európai ügyekkel foglalkozó minisztere kezdeményezett közös dokumentumot arról, hogy az NGO-k hadd mehessenek be magyarországi óvodákba és iskolákba a szexuális propaganda terjesztése érdekében. Szijjártó Péter továbbá arról is beszélt, hogy mivel Magyarország és Horvátország emlékeiben élénken él a 2015-ös migrációs válság, meg kell előzni az afganisztáni helyzet által kiváltott újabb tömeges, illegális migrációs hullámokat Európa irányába. – Mi ezért semmiféle elosztási mechanizmusban nem fogunk részt venni, kizárólag azokat az afgánokat fogadjuk be, akik az Afganisztánban szolgálatot teljesített magyar katonákkal dolgoztak együtt – nyomatékosította Szijjártó Péter.
– Brüsszel továbbra sem felejtette el sajnos a kötelező betelepítési kvótát, amelyet most éppen migrációs paktumnak hív– válaszolta a külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogyan áll jelenleg az Európai Unió a külső határvédelemhez.
– Most, amikor Európa határain folyamatosan épülnek a kerítések – Lengyelország, Litvánia, illetve a déli országok határán –, akkor mindenki azt mondja, hogy ez a helyes döntés. Emlékeznek-e azonban az európai uniós reakciókra, amikor kerítést épített Magyarország a déli határán? Valamiért ezt most nem nagyon szokták felemlegetni– tette hozzá. Jadranka Jokszimoviccsal tartott sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter hangsúlyozta: új politikai és világgazdasági korszakba léptünk, így kiújult a vita arról is, hogyan nézzen ki az Európai Unió jövője, hogyan tehető ismét erőssé a közösség.
– Mi erős Európai Unióban vagyunk érdekeltek – erős Európai Unió, erős Magyarország –, és nyilvánvalóan részt kívánunk venni azokban a vitákban, amelyek arról szólnak, hogyan lehet az EU-t újra erőssé tenni – azt gondoljuk, ez akkor valósul meg, ha erős országok, erős nemzetek alkotják. Eddig sem hittünk az Európai Egyesült Államok gondolatában, és ezután sem hiszünk– hangsúlyozta. A magyar tárcavezető hozzáfűzte: a nyugat-balkáni államok felvétele nélkül nincs erős Európai Unió, és Szerbia a térségben kulcsfontosságú országnak számít.
– Arra kérjük nagy tisztelettel nyugati barátainkat, hogy ne blokkolják tovább a bővítési folyamatot. Természetesen az ő válaszuk erre, hogy nem is blokkolják. Ez a szavak szintjén igaz is, amikor viszont a tettek mezejére kellene lépni, akkor a pozitív döntések valahogy mindig elmaradnak– mondta, hozzátéve, hogy az üres ígéretek a tisztelet hiányát jelzik, ami elfogadhatatlan. A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy milyen következményekkel járna Magyarország számára, ha az EU nem tenné lehetővé a Nyugat-Balkán csatlakozását, Szijjártó Péter azt felelte: komoly gazdasági előnyöktől és lehetőségektől esnénk el, ha az integráció nem jönne létre. Hozzátette:
Magyarországnak nemcsak nemzetgazdasági, hanem nemzetbiztonsági érdeke is a Nyugat-Balkán csatlakozása, mivel a migrációs hullám megállítására csak egy erős térség alkalmas.Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán szerepe és jelentősége most tovább erősödik, hiszen az afganisztáni kudarc komoly migrációs kockázatot jelent Európa számára, a bevándorlók gyakorlatilag akadálytalanul eljuthatnak Törökországig, onnan pedig már csak egy lépés a régió.
– Akárhány reformot végrehajtottunk, az EU mindig talált valamilyen kifogást– válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Jadranka Jokszimovics azzal kapcsolatban, hogy mi akadályozza a régió uniós felvételét. Szerbia európai integrációért felelős minisztere azonban kifejezte reményét is, hogy a tizenegy csatlakozási fejezetből az év végéig legalább egyet megnyithatnak.
