Romániában is rohamosan nő a bevándorlók száma

A migrációs számok már tavaly megugrottak azt követően, hogy Donald Trump akkori elnök bejelentette az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból. Ermina Mihai rendőrfelügyelő, az IGI szóvivője szerint a hatóságnak korábban évi 2500-3000 – főleg szíriai és iraki bevándorlók által benyújtott – menedékkérelmet kellett elbírálnia, tavaly azonban ezek száma 6138-ra ugrott, ami meghaladja a 2015-ös migrációs válság idején beadott kérelmek számát, a kérelmezők csaknem fele pedig afgán volt.

A szóvivő elmondta, hogy októbertől kezdődően a Romániába illegálisan érkező migránsok száma minden hónapban meghaladta az ezret, és szinte valamennyi határsértő Szerbiából érkezett. Idén augusztus 15-ig 5900 menedékkérelmet terjesztettek be az IGI-hez, ezek közül 2790-et afgán állampolgárok. A trend tehát az, hogy a tavalyi rekord idén ismét megduplázódhat, év végéig pedig a menedékkérelmek száma átlépheti a tízezres küszöböt Romániában – írta a Cursdeguvernare.

A menedékkérők többsége tranzitországnak tekinti Romániát, nyolcvan százalékuk ismételten megpróbál továbbjutni Nyugat-Európába. Az ország nyugati részén, a szerb–magyar–román hármas határ közelében található temesvári befogadóközpont ezért túlzsúfolt, míg a keleti határ közelében lévő galaci központban mindig vannak szabad helyek. A bevándorlók Temesváron gyülekeznek, hogy ott kapcsolatba léphessenek az embercsempészekkel, akiktől Nyugatra juttatásukat remélik.

Flavius Ilioni-Loga, a kilenc éve bevándorlókkal foglalkozó temesvári GIS-LOGS civil szervezet ügyvezetője szerint a Romániába érkező afgán bevándorlók többnyire 16–23 év közötti, alacsony képzettségű férfiak, akik a szíriai vagy iraki migránsokkal ellentétben nem beszélnek angolul, és nagyon nehéz értekezni velük. – Egy nagy afgán menekülthullám komoly kihívás elé állítja egész Európát – vélekedett a civil aktivista.

Románia tavaly 2480 menedékkérelmet bírált el, 251 kérelmező kapott menekültstátust, 416 pedig oltalmazotti védelmet – írta a Cursdeguvernare című lap.

Az afgánok befogadása ellen tüntettek egy holland kisvárosban

Vasárnapig meghosszabbították a harskampi laktanyánál életbe léptetett gyülekezési tilalmat csütörtökön. Az Amszterdamtól délkeletre fekvő kisvárosban kedd este tört ki több száz fős megmozdulás, miután a katonai támaszponton kétszázötven Kabulból kimenekített afgánt szállásoltak el. A tábor összesen nyolcszáz ember befogadására alkalmas, az utcára vonuló hollandok pedig attól tartanak, hogy

a mindössze 3500 fős lakosságú kisváros valóban közel ezer bevándorló előtt nyit ajtót.

– Megértem, hogy nem szabad cserben hagynunk őket. De miért itt? A nyolcszáz túl sok a 3500-hoz képest – magyarázta az egyik tüntető a holland Allgemeine Dagblad tudósítójának, aki megírta, hogy félelem és értetlenkedés töltötte be az estét. A demonstrációt ugyanis a helyi rendőrségnek kellett feloszlatnia, miután gyújtogatás történt, a zömében fiatal tüntetők pedig rasszista szlogeneket kezdtek skandálni. Előállítás nem történt, azonban több demonstrálót megbírságoltak. Másnap jogvédők Refugees Welcome (Üdvözöljük, befogadjuk a menekülteket) feliratú molinót akasztottak a laktanya kerítésére. Ezt a hatóságok csütörtökre eltávolították. Arról e sorok írásakor még nem állt rendelkezésre információ, hogy a hollandok a kedd esti megmozdulás fényében is feltöltik-e a tábort. Harskamp vezetésének hivatalos közlése szerint egyébként az utolsó utáni pillanatban, csak hétfőn szereztek tudomást arról, hogy órákon belül több száz menedékkérő érkezik a településre. Az interneten videófelvételek is láthatók az elégedetlen hollandokról.