Németh Zsolt: Reális esély, hogy a jelenlegi kormány folytassa a munkáját

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Ripost

A politikus arról is beszélt, hogy a közép-európai együttműködéssel az egész régió erősödik.

Kiemelkedő feladatunk, hogy a magyar–lengyel összhangot fenntartsuk, amivel elő tudjuk segíteni, hogy Lengyelország nagy támogatottsággal tudja a közép-európai régió érdekeit képviselni a tágabb európai politikán belül – nyilatkozta Németh Zsolt.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnöke a Mandinernek adott interjú során beszélt arról, hogy jövőre Budapest tizennyolcadik számú választókerületében, azaz Budafok-Tétényben indul el képviselőjelöltként. A várható eredményt latolgatva Németh Zsolt elmondta: a körzet erőviszonyai jelenleg kiegyenlítettek és

„az esélye annak, hogy nyerni tudjunk, továbbra is teljesen reális”.

– A Fidesz–KDNP vezette önkormányzat teljesítménye a XXII. kerületben kifejezetten pozitív, s ez jó reményekre jogosít fel bennünket – jelezte a politikus, aki egyetért Kövér László házelnökkel és Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel, miszerint minden idők legmocskosabb és leggátlástalanabb kampánya jöhet 2022-ben.

– Az elmúlt időszak parlamenti retorikája valóban történelmi mélypontot mutat, és ha ezt vetítjük ki az előttünk álló választási kampányra, akkor talán megfelel az az állítás a valóságnak, amit az előbbiekben megfogalmazott

– mondta az alelnök, aki kitért arra is, hogy milyen viszont ápol Magyarország a visegrádi négyek többi tagállamával. – Harmincéves tapasztalatunk alapján, meggyőződésem szerint, kimondható, hogy a közép-európai együttműködésnek köszönhetően a régió erősödik, és bátran támaszkodhatunk arra, hogy ennek a támogatottsága az elkövetkezendő években is fenn fog maradni – hangsúlyozta.

– Persze vannak egyes viszonylatok, amelyek különösen jelentősek a közép-európai együttműködés szempontjából, például a magyar–lengyel, de van a szlovák–cseh kapcsolatnak is egy minősített jellege

– fogalmazott Németh Zsolt, hozzátéve: – Kiemelkedő feladatunk, hogy a magyar–lengyel összhangot fenntartsuk, és elő tudjuk segíteni, hogy Lengyelország nagy támogatottsággal tudja a közép-európai régió érdekeit képviselni a tágabb európai politikán belül.

A kormánypárti politikust teljesen letaglózta, hogy nem tudják megtartani a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet, valamint hogy másodszor is elmarad a Bálványosi Szabadegyetem is az erdélyi Tusványoson. – Számtalan emberi, szakmai kapcsolat épül és erősödik ezeken a rendezvényeken, és ezt meg kell próbálnunk a jelenlegi helyzetben valamilyen módon pótolni. Sátoraljaújhelyen tartottunk ezért egy olyan szabadegyetemet, ami szűkebb körben, de hasonló tematikával és hasonló szereplőkkel bonyolódott, mint az említett nyári rendezvények.

– Noha sikeresnek mondhatjuk, de egy ötszáz fős esemény nem tudja helyettesíteni egyiket sem, legfőképpen Tusványost

– jelentette ki.

További részletek az interjúból:

Budapestről Gombaszögre tartva meglehetősen hamar szóba került, hogy immáron második éve nem lesz megtartva a Bálványosi Szabadegyetem, ami még nem fordult elő a rendezvény 1989 óta íródó történetében. Mit gondol főszervezőként, mi lesz majd ennek a rövid és hosszú távú hatása? Az, hogy nem tudjuk megtartani Tusványost és a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemünket, nagyon letaglóz, hisz évtizedek óta óriási erőt tudunk meríteni ezekből a rendezvényekből a magyar nemzetpolitika javára. Számtalan emberi, szakmai kapcsolat épül és erősödik ezeken a rendezvényeken, és ezt meg kell próbálnunk a jelenlegi helyzetben valamilyen módon pótolni. Sátoraljaújhelyen tartottunk ezért egy olyan szabadegyetemet, amely szűkebb körben, de hasonló tematikával és hasonló szereplőkkel bonyolódott, , mint az említett nyári szabadegyetemek. Jelenleg a Gombaszögi Nyári Táborban beszélgetünk, ami Tusványoshoz hasonlóan az egész kárpátaljai magyarság jelentős eseménye. A rendezvény mottója akár lehetne az is, hogy a magyarságért, de nem a szomszédos nemzetek ellen. Ez abból is kitűnik, hogy az iménti kerekasztalon egy szlovák államtitkárral beszélgetett, ahol nyilván a magyar-szlovák relációk mellett kifejezetten a felvidéki magyarok helyzete is szóba jött. Ez a mottó az Orbán-kormányok külpolitikáját is átlengi, ami a 2010 előtti viszonyok szöges ellentéte. Igen, azt hiszem, hogy pontosan fogalmazott. A magyar nemzetpolitikának nagyon sokfajta vonatkozása van, és fontos, hogy a különféle vonatkozások között megfelelő egyensúlyt tudjunk fenntartani. A közvetlen kapcsolattartás a külhoni magyarokkal a nemzetpolitikai államtitkárság elsődleges feladata, továbbá természetesen számos kormányzati és parlamenti intézmény van, ami ezzel az iránnyal foglalkozik. A magyar Európa Tanács-i elnökség például nagy hangsúlyt fektet a nemzetpolitikának a nemzetközi jogi és a nemzetközi politikai dimenzióira. Azonban sose feledjük el, hogy a nemzetpolitikának a legmeghatározóbb dimenziója az ami a külhoni magyarok napi politikai helyzetét befolyásolja, hogy milyen szomszédsági kapcsolatokat ápol Magyarország.

Gondoljunk csak arra, hogy a kárpátaljai magyaroknak az elmúlt 4 esztendőben milyen vegzálásokon kellett keresztül menni,

hogy ez a magyar diplomácia számára milyen rendkívül nehéz feladványt eredményezett, de ez a többi viszonylatra nézve is elmondható. Úgy gondolom, hogy nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a szomszédságpolitikában kellő hangsúlyt kapjon a nemzetpolitika és az is, hogy a nemzetpolitika mindig figyelemmel legyen arra, hogy egyfajta szomszédságpolitikai koordinátarendszerben kell a célkitűzéseinket megvalósítani. Jelenleg a Gombaszögi Nyári Táborban beszélgetünk, ami Tusványoshoz hasonlóan az egész kárpátaljai magyarság jelentős eseménye. A rendezvény mottója akár lehetne az is, hogy a magyarságért, de nem a szomszédos nemzetek ellen. Ez abból is kitűnik, hogy az iménti kerekasztalon egy szlovák államtitkárral beszélgetett, ahol nyilván a magyar-szlovák relációk mellett kifejezetten a felvidéki magyarok helyzete is szóba jött. Ez a mottó az Orbán-kormányok külpolitikáját is átlengi, ami a 2010 előtti viszonyok szöges ellentéte. Igen, azt hiszem, hogy pontosan fogalmazott. A magyar nemzetpolitikának nagyon sokfajta vonatkozása van, és fontos, hogy a különféle vonatkozások között megfelelő egyensúlyt tudjunk fenntartani. A közvetlen kapcsolattartás a külhoni magyarokkal a nemzetpolitikai államtitkárság elsődleges feladata, továbbá természetesen számos kormányzati és parlamenti intézmény van, ami ezzel az iránnyal foglalkozik. A magyar Európa Tanács-i elnökség például nagy hangsúlyt fektet a nemzetpolitikának a nemzetközi jogi és a nemzetközi politikai dimenzióira. Azonban sose feledjük el, hogy a nemzetpolitikának a legmeghatározóbb dimenziója az ami a külhoni magyarok napi politikai helyzetét befolyásolja, hogy milyen szomszédsági kapcsolatokat ápol Magyarország.

Gondoljunk csak arra, hogy a kárpátaljai magyaroknak az elmúlt 4 esztendőben milyen vegzálásokon kellett keresztül menni,