A magyar érdekek miatt nemet kell mondani erre a globális adóra

A Magyar Nemzet szombati számában megjelent cikk szerint az új közteher lényege, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD ernyője alatt nemzetközi szinten egységesítenék a társasági adó kulcsát, megszabva egy minimális mértéket, például 15 százalékot. Az elképzelés lényegében kiiktatná a befektetésekért folyó nemzetközi adóversenyt azzal, hogy a multinacionális nagyvállalatoknak ezt a mértéket mindenképpen meg kellene fizetniük. Mivel a minimumadó egyik legfőbb szorgalmazója az amerikai elnök, ezért a közterhet többen csak Biden-adónak nevezik.

Tállai András államtitkár rámutatott: Magyarország szedi jelenleg a legkisebb társasági adót az Európai Unióban, a kilenc százalékos mérték pedig az elmúlt években érzékelhető előnyt jelentett a nemzetközi befektetésekért folytatott versenyben. Úgy fogalmazott: önként és dalolva ezt az előnyt nem engedjük ki a kezünkből. A új közteher lényege, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD ernyője alatt nemzetközi szinten egységesítenék a társasági adó kulcsát, megszabva egy minimális mértéket, például 15 százalékot.

Az államtitkár felidézte, hogy az adópolitika a 2010-es kormányváltás után vett új irányt. Akkor nem a lakosság és a kisebb cégek megadóztatásáról született döntés, hanem arról, hogy különadók formájában átmenetileg nagyobb összeggel járuljanak hozzá a közös terhek viseléséhez a bankok, a távközlési cégek, az energiavállalatok és a kiskereskedelmi áruházláncok – emlékeztetett.

Elmondása szerint ezek a vállalkozások három év alatt csaknem ötszázmilliárd forintot fizettek be ágazati adók formájában a költségvetésnek. „De a szabályokat úgy alakítottuk ki, hogy azok nem veszélyeztették a nagyvállalatok működőképességét és profittermelő lehetőségeit sem” – emelte ki az államtitkár.

Egyes adók ügye – fűzte hozzá – utóbb elkerült az Európai Unió Bíróságához, amely Magyarországnak adott igazat. Eszerint ezek a vállalkozások bevételeik, jelentőségük arányában rászoríthatók arra, hogy részt vegyenek a magyar közteherviselésben. Egy idei, szintén a reklámadót érintő, a bizottság által indított bírósági eljárás végén pedig az bizonyosodott be, hogy nem számít állami támogatásnak a sávosan progresszív mértékrendszer az árbevétel alapú adókban.

A kormány Brüsszel kérésére sem hajlandó a hazai vállalkozásokat, a gazdaságot sújtó adóemeléseket megvalósítani, ezt Washington óhajára sem tehetjük meg – szögezte le Tállai András.

Rámutatott arra is, hogy az adócsökkentés politikája hozta vissza az országot 2010 után a csőd széléről, ahová a baloldal taszította, és az adócsökkentés politikájával lehetett a mostani járvány után újraindítani a gazdaságot. Mert amikor csökken az adó, akkor nő a gazdaság, nő a foglalkoztatás, és nőnek a bérek is – zárta szavait az államtitkár.

A nagy nyugati országok adót emelnének, de nem szeretnék, ha emiatt romlana a versenyképességük, ezért másokat is adóemelésre kényszerítenének – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára a mandiner.hu oldalon csütörtökön megjelent interjúban.

Hozzátette: a tervezet lényege, hogy ha egy multinacionális vállalat külföldi leányvállalata nem fizet „elegendő” adót az anyaország sztenderdjei szerint, akkor az anyavállalattól szedik be a különbözetet. Azaz ha például a minimumadókulcs 15 százalék, de egy német multi magyar leánycége csak 9 százalékos adót fizet, a német anyavállalatnak további 6 százalékos adót kell fizetnie otthon a leány nyeresége után. De mivel effektív adókulcsról beszélünk, ha az adókulcs eléri a 15 százalékot, ám a vállalkozás kedvezményeket kap – például kutatás-fejlesztésre vagy hátrányos helyzetű térségekben való beruházások ösztönzésére -, az is az anyaország költségvetését fogja gazdagítani. Vagy akár az is, ha a leányvállalat országa ugyan megfizetteti a 15 százalékos adót a maga számviteli sztenderdjei alapján, az eltérő anyaországi sztenderdek alapján az adott évben valamiért éppen magasabb adóalap adódik – fejtette ki.

Izer Norbert szerint a javaslat elsősorban azokat az országokat sújtja, amelyek többek közt a versenyképes adózási környezet biztosításával sikeresen vonzották magukhoz a jelentős befektetéseket és beruházásokat az előző évtizedek során.

Magyarország mindaddig partner a javaslat megvalósításában, amíg az egyértelműen csak a nemzetközi adóelkerülés megakadályozására fókuszál – mondta a portálnak az államtitkár. Határozottan elutasítjuk azonban az államok szuverenitásának korlátozását a valós tevékenységhez köthető profit tekintetében. Úgy véljük, nincs egyetlen helyes globális adómérték – fogalmazott. Fontosnak nevezte, hogy fair javaslat szülessen, ha végül megállapodásra jutnak, így a minimumadónak ugyanúgy vonatkoznia kell az anya- mint a leányvállalatokra, és alapvetően ellenzik azt is, hogy bizonyos nagyobb lobbierővel bíró országok vagy ágazatok speciálisan rájuk szabott szabályokat alkalmazhassanak. Fontos megfelelő megoldást találni arra is, hogy a javaslat ne büntethesse a leányvállalatok országát pusztán azért, mert az adózási és számviteli sztenderdjei eltérnek az anyaországétól, ha egyébként az összbevétel hosszabb távon hasonlóan alakul – mondta Izer Norbert.