Varga Mihály: Brüsszel hiába gáncsoskodik

– Drágább az élet, és a baloldal szerint ennek oka egyebek mellett az, hogy a Fidesz magasan tartja a forgalmi adót. Valóban a kormány miatt drágul például a zöldség és a tej? – Nem ez az első – és bizonyára nem is az utolsó – olyan szakmai kérdés, amelyben a valóság és a baloldal véleménye között semmilyen kapcsolat sincs. Lássuk a tényeket! Nem kizárólag az adó határozza meg egy-egy áru vagy szolgáltatás árát, ezt a magyar vásárlók is pontosan tudják. Ha az áfát csökkentjük, az árak is mérséklődhetnek, de csak egy alkalommal, a hatás egyszeri. Az árakat alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg, nem a forgalmi adó. Így fordulhat elő, hogy ha például dinnyéből sok termett idehaza és Európában is, akkor alacsony az ára, ha viszont a termés elmarad a szokásostól, akkor drága a termény. Szerepe lehet még a munkabérek növekedésének, a szállítási költségek változásának és még számos egyéb dolognak. Látható: az ár ingadozik, pedig az áfa kulcsa változatlan, vagyis hamis a baloldali szólam, nem az áfa miatt drágulnak a termékek. – Akkor mégis mi az oka annak, hogy mostanában drágul az élet, magas az infláció? – Több ok érezteti egyszerre a hatását, az árak alakulásában hazai és nemzetközi tényezők is szerepet játszanak. A koronavírus miatti leállások után most indítják újra a gazdaságokat szerte a világban, a kínálat azonban több esetben ezzel nem tud lépést tartani, emiatt bizonyos árucikkekből, alapanyagokból átmeneti hiány alakul ki. Ez emeli az árakat. A globális újraindítás hatalmas mennyiségű energiát igényel, a kereslet az energiahordozók terén is drágulást okoz, ami sok termék árában azonnal megmutatkozik. Árfelhajtó hatásúak a globális kereskedelmi konfliktusok is, például az olyanok, mint amilyen most Kanada és az Egyesült Államok között alakult ki egyes faanyagok kapcsán. E nézeteltérés is jelentősen befolyásolta a világ- és európai piacokon a faáruk árát. A mezőgazdasági termékek esetében pedig az időjárás is meghatározó: a tavaszi fagyok miatt emelkedik most idehaza egyes gyümölcsök, zöldségek ára. Röviden: nem az áfa és nem is a kormány miatt drágulnak bizonyos termékek. – A kérdés továbbra is adott: hogyan lehet megfékezni az inflációt? – A Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy idehaza idén 4,2 százalékos lesz az infláció, jövőre pedig 3,6 százalékos mértéket tartunk valószínűnek. Mivel a kormányzati hatáskörbe tartozó tételek árai nem változnak, így az infláció mérséklésének eszközei a jegybanknál rendelkezésre állnak, a Magyar Nemzeti Bank pedig úgy nyilatkozott: átmenetinek tekinti az árak emelkedését. Ha a világgazdaság újraindul, a globális árfelhajtó tényezők nagyobb csoportja eltűnik. Biztos vagyok abban is, hogy a központi bankok minden szükséges eszközt bevetnek, hogy visszatereljék az inflációt a három százalék körüli szinthez. Ebben a kérdésben ugyanis a kormányoknak nincs sok mozgásterük, az infláció ügyében a jegybankok cselekedhetnek. Úgy is fogalmazhatnék: a monetáris politika akcióképességén múlik, hogy mikor rendeződik idehaza az infláció ügye. – Az infláció mértéke a nyugdíjemelésnél is lényeges. Számíthatnak extra juttatásra az év végén a nyugdíjasok? – A nyugdíjak szempontjából különleges volt az idei esztendő. Év elején háromszázalékos nyugdíjemelés volt, ám az infláció nem várt módon megugrott, így a kormány az év közepén különleges, szokatlan lépésre szánta rá magát. Júniusban évközi nyugdíjemelést hajtottunk végre: a juttatásokat megemeltük, a 0,6 százalékos növelést pedig az év elejére visszamenőleg egy összegben kifizettük a jogosultaknak. A magyar nyugdíjasok ugyanis nem lehetnek kárvallottjai a koronavírus okozta globális válságnak. Ha az éves infláció magasabb lesz 3,6 százaléknál, és jelenleg ez a legfrissebb számítások szerint igen valószínűnek tűnik, akkor novemberben újabb nyugdíjemelés és visszamenőleges kifizetés következik. – Novemberben lenne esedékes a nyugdíjprémium is. Ilyen juttatást – leegyszerűsítve – akkor folyósít az állam, ha a gazdasági növekedés túllépi a 3,5 százalékot. Fizet idén az állam nyugdíjprémiumot? – A jelenlegi számításaink szerint igen. Az idei költségvetésben félre is tettünk erre a célra több mint ötvenmilliárd forintot. – Miért, mit mutatnak a jelenlegi számítások? – Az év első negyedéve is meglepő adatot hozott, a magyar gazdaság gyorsabban kezdett kijönni a visszaesésből, mint azt korábban az elemzők várták. Ebben a 2020-as gazdaságvédelmi intézkedéseknek meghatározó szerepe volt, a kormányzati lépések jól irányzottak és kellő mértékűek voltak. A legújabb adatok arra engednek következtetni, hogy a második negyedévben 14 százaléknál is nagyobb lehet a magyar gazdaság növekedése, egész évben pedig 6,5 százalékkal bővülhet a GDP. Jövőre újabb 5,3 százalékos növekedéssel számolunk, vagyis a hazai gazdaság másfél év alatt ledolgozhatja azt a veszteséget, amit a koronavírus-válság miatt szenvedett el. – Időzzünk el egy kicsit az idei növekedésnél. Orbán Viktor miniszterelnök június elején, a Világgazdaság című gazdasági lap konferenciáján jelentette be, hogy ha a gazdaság 5,5 százaléknál jobban teljesít, akkor a családok visszakaphatják az idén befizetett személyi jövedelemadójukat (szja). Ha jól értem, maga a kormány is úgy számol, hogy az elképzelés valóra válhat. – Bár még van bizonytalanság, de igen, arra készülünk, hogy a befizetett szja-t a következő év elején a családok visszakapják. Egymillió család másfélmillió adófizetőjének adhatjuk vissza a befizetett adóját az átlagbér szintjéig. – Érdekes volt a bejelentés fogadtatása. Szakértők azt latolgatták, hogy a válságból való kilábalás időszakában még az Egyesült Államok sem volt ennyire bőkezű a családokkal, miközben ezzel nagyjából egy időben a magyar baloldal arról beszélt, hogy a kormány osztogat, szavazatot vásárol és a 2022-es országgyűlési voksolásra készülve választási költségvetést készített. – A szakértők és a baloldal között az a különbség, hogy előbbiek a tényekből indulnak ki, utóbbiakat viszont éppen csak a tények nem érdeklik, amikor véleményt mondanak valamiről. Lássuk tehát ismét a tényeket! A baloldal 2014-ben és 2018-ban is azzal vádolta a kormányt, hogy választási költségvetést készített, ehhez képest mind a két választási évben kisebb lett a hiány a tervezettnél, vagyis a kormány mindkétszer takarékosan gazdálkodott. Ellentétben a baloldallal! Kormányzásuk idején átlagosan 6,6 százalékos hiányt halmoztak fel, de volt olyan év is, amikor majdnem tízszázalékost. Ezt hívják felelőtlen osztogatásnak, aminek egyébként az lett a vége, hogy csődbe vitték az országot. A baloldal azzal vádol minket, amit korábban ő maga csinált. – Ha már a kormány politikáját érintő kritikus megszólalásoknál tartunk: miként értékeli, hogy Brüsszelben bizonyos jogállami, ellenőrzési hiányosságokra hivatkozva visszatartanák a Magyarországnak járó újraindítási, helyreállítási pénzeket? – Brüsszelben újra politikai kérdéssé igyekeznek alakítani egy tisztán gazdasági ügyet. Abban bízunk, hogy a józan ész végül felülkerekedik, sikerül ésszerű megoldást találni. A magyar kormány azt vállalja, hogy az uniós pénzek felhasználásakor szem előtt tartja a környezettudatos gazdaságfejlesztés kialakítását és a digitalizáció elősegítését. Konstruktívak vagyunk, együttműködünk, de fontos megjegyeznem, hogy Brüsszel szégyenteljes hozzáállása a magyar gazdaság helyzetét nem befolyásolja. A jelenlegi számítások azt mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye akkor is hat százalék felett nőhet az idén, ha az Európai Uniótól egyetlen fillér sem érkezik az év végéig. Ehhez a szükséges kormányzati lépéseket előkészítettük. – Brüsszel tehát akkor sem tudná most elgáncsolni a magyar gazdaságot, ha ezt kifejezetten akarná? – Remélem, hogy nem akar ilyet, de nem tudná. – És miképpen érintené a gazdaságot, a magyar adórendszert a globális minimumadó, vagyis az az elképzelés, amely szerint egységesíteni kellene a társasági adó mértékét, mégpedig úgy, hogy bizonyos szint alá senki se mehessen? A tervek legutóbb 15 százalékról szóltak, miközben a magyar társasági adómérték ennél jóval alacsonyabb, mindössze 9 százalék. – Az ötletet – amelyet legbefolyásosabb szorgalmazója miatt Biden-adónak is nevezhetünk – eddig 130 ország fogadta el, kilenc azonban nem. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelentene nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. Az ügy kapcsán éppen a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország esetében több más uniós szövetségesünk is van. A kérdésről ősszel folytatódnak a tárgyalások a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezetben, vagyis az OECD-ben, s bízom benne, hogy konszenzus alakulhat ki. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkor is így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk.