Csak két friss példa a közelmúltból:
A testület tavaly kiadott „genderstratégiája” úgy fogalmaz, hogy „a Bizottság valamennyi uniós szakpolitikai területen kezelni fogja a társadalmi nemen alapuló hátrányos megkülönböztetés közötti interszekcionalitást, és a gyermekek jogaira vonatkozó uniós stratégiai keretek kapcsolódni fognak ehhez a stratégiához”.
A szintén 2020-ban elfogadott „LMBTIQ-stratégia” pedig rögzíti, hogy „a Bizottság támogatni fogja a gyermekek számára nyújtott befogadó oktatás biztosításával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzését (...), foglalkozni fog az oktatásban megjelenő nemi sztereotípiákkal. (...) A Bizottság támogatni fogja azokat a projekteket, amelyek a kulturális kifejezésmód használatával előmozdítják az LMBTIQ-személyek teljes körű befogadását. A Bizottság növelni fogja az LMBTIQ-személyek egyenlőségét azáltal, hogy beépíti azt a releváns oktatási kezdeményezésekbe.”
Még számtalan dokumentumot lehetne felhozni – többek között az Európai Parlamentnek az egész EU területét LGBTI- és genderszabadság zónájává nyilvánító határozatát, vagy a nemrégiben elfogadott abortuszhatározatát -, melyek kifejezetten amellett kardoskodnak, hogy „biztosítani kell a nem ítélkező és átfogó szexuális oktatáshoz való jogot” már kiskorú gyermekek számára is.
Bizonyos szempontból örvendetes, hogy a Bizottság most az eurokratákra jellemző tejberizs-gerinccel hirtelen elszégyellte magát és megpróbálja letagadni annak a genderőrületnek a létezését, melyet ők maguk akarnak rákényszeríteni már a kisgyerekekre is. Ettől a tény még tény marad: az EU legkülönfélébb intézményei már évek óta kifejezett élharcosai a fröcsögő jóemberkedésnek és a kiskorúak mentális átprogramozásának. Ez pedig számukra és a társadalom számára is rossz, gátlandó és megelőzendő – melynek egyik eszköze az Országgyűlés által pár hete elfogadott gyermekvédelmi törvény. Utóbbit tehát azért éri annyi támadás, mert egész egyszerűen szembemegy a liberális korszelemmel.
Egy könyv amely segít megérteni a helyzetet
Az Alapjogokért Központ kiadásában jelenhet meg néhány hónapja magyar nyelven is Marguerite A. Peeters: Genderőrület – Útmutató a globális mesterterv megértéséhez című könyve. A mű a gender-fogalom megjelenésétől kezdve az ideológia politikára, kultúrára és a társadalomra gyakorolt hatásait elemzi, átfogó képet adva a gender-forradalom globális érzékenyítő propagandájáról.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a könyvbemutatón úgy fogalmazott, hogy talán soha nem volt időszerűbb egy ilyen könyv megjelenése. Mivel a genderlobbi egyre nagyobb hatást gyakorol Magyarországra is, és már a gyerekeinket is veszélyezteti érzékenyítő tevékenysége. A Genderőrület nem mesekönyv, hanem egy tudományos mű, mely lerántja a leplet a genderelmélet lopakodó ideológiájáról és annak kritikáját adja.
A stratégiai igazgató felidézte, hogy bár ezen progresszív ideológia előszeretettel láttatja magát a szabadság kiterjesztőjének, valójában mindenkit, aki megkérdőjelezi dogmatikáját, kirekesztőnek bélyegez, ezáltal pedig korlátozza a szólás- és véleményszabadságot, a tudományos- és akadémiai szabadságot is. A könyv hiánypótló lesz a piacon, hiszen a Magyarországon egyre inkább szárba szökkenő genderideológia ellen nyújt érvrendszert, mellyel a konzervatívok felvértezhetik magukat a progresszívokkal szemben.
Marguerite A. Peeters, a könyv szerzője videóüzenetében arról beszélt, hogy a genderelmélet valójában a marxizmus újragondolását jelenti. Az elnyomott munkásosztályt azonban ma az ideológia számára az LMBT-közösségek és a nők jelentik, melyet fel kell szabadítani a férfiak elnyomása alól. Az írónő a felvételen arról is beszélt, hogy a gender-fogalom már a második világháború után megjelent a köztudatban, ugyanakkor csak a hidegháború megszűntével tudott igazán erőre kapni, mivel addig a nyugati országokat más típusú viták kötötték le.
Peeters úgy fogalmazott: a nyugati konzervatívok későn ébredtek, csak úgy, mint a XVIII. században a francia konzervatív nemesség, aztán egyszer csak azon kapták magukat, hogy a guillotine alatt van fejük. Nyugaton ma hasonló a helyzet, mivel a gender-propaganda témáját a média, az értelmiség és a baloldali-liberális politika is egyaránt dogmatizálta. Ráadásul a nyugati konzervatívoknak nincs vezetője, aki fellépne a gender-kérdés ellen, ezért ma azt tapasztalhatjuk, hogy a Lajtán túli jobboldaliak számára is Közép-Európa jelenti a fényt a sötétségben.
Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője beszédében azt mondta: a könyv azért különös jelentőségű, mert megmutatja a genderelmélet valódi arcát. A társadalmi nemek bevezetését követelők ugyanis fokozatosan érzékenyítik a közvéleményt, először csak a diszkrimináció megszüntetését követelik, majd az egyenlőség nevében a szociális juttatások kiterjesztését, végül pedig az LMBT-életmódot teszik társadalmilag elfogadott, követendő normává. A nyugati társadalmak jogrendszerébe mára már annyira beleette magát ezen progresszív ideológia, hogy a társadalom legalapvetőbb tartópilléreit fenyegeti: a házasságot és a családot. Ezért szólít fel Peeters ellenállásra – fogalmazott Párkányi Eszter, ugyanis a gender-ideológia az új pogányság, mely mindenhol virágzik, ahol nem találkozik ellenállással.