A magyarok Európa-pártiak, de megreformálnák a brüsszeli bürokráciát

Az elmúlt másfél évben leginkább a koronavírus-járvány kezelése, illetve ezen belül az elhibázott uniós vakcinabeszerzés kapcsán merültek fel kritikák Brüsszel tevékenységével kapcsolatban. Megfigyelhető továbbá, hogy a brüsszeli elit egyre több közéleti kérdésben formál igényt arra, hogy a nemzetállamok belügyeibe beavatkozzon.

Indokolt az Európai Unió működésének reformja

A kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyarok az Európai Unió keretein belül képzelik el az ország jövőjét. A megkérdezettek több mint háromnegyede (81 százaléka) a maradásra voksolna egy EU-tagságról szóló népszavazáson, és pusztán 14 százalék támogatná hazánk kilépését az európai közösségből.

A brüsszeli bürokrácia munkájának megítélése ezzel szemben eltérő képet mutat. A felmérés rávilágít arra, hogy a magyarok 76 százaléka indokoltnak tartja az Európai Unió működésének reformját, hogy a szervezet hatékonyabban, gyorsabban, átláthatóbban végezze a tevékenységét, elősegítve ezzel az uniós tagállamok sikeresebb együttműködését.

Azoknak az aránya, akik szükségtelennek ítélik a brüsszeli bürokrácia megreformálását, 20 százalékra tehető.

Megállapítható, hogy a magyarok több területen is változást várnak az Európai Unió tevékenységével összefüggésben. A válaszadók több mint háromnegyede úgy látja, hogy egyszerűsíteni kellene az EU működését (85 százalék), ha válsághelyzetben Brüsszel késlekedik, az uniós vezetőknek is felelősséget kellene vállalniuk (84 százalék), továbbá – a tagállamok közötti kettős mérce megszüntetésével – indokolt lenne igazságosabbá tenni az európai közösség tevékenységét (79 százalék). A megkérdezettek 72 százaléka csökkentené a brüsszeli bürokráciát, az arra fordított források, és a létszáma tekintetében egyaránt.

Mindezek fényében kevésbé meglepő, hogy minden második magyar (52 százalék) úgy érzi, Brüsszelben nem képviselik az érdekeit és a véleményét.