A magyar gazdaság gyors újraindításához a visegrádi partnerek gazdasági újraindulása is szükséges
A magyar gazdaság gyors újraindításához a visegrádi partnerek gazdasági újraindulása is szükséges – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a sziléziai Katowicében, ahol a magyar küldöttség tagjaként részt vett a visegrádi csoport miniszterelnöki csúcstalálkozóján.
Megosztás
A magyar gazdaság eredményességét alapvetően meghatározza a külgazdasági teljesítmény – húzta alá a magyar diplomácia vezetője a magyar közmédiának nyilatkozva. A visegrádi csoport (V4) többi három partnerével Magyarország a tavalyi nehéz esztendőben is, amely a világkereskedelem „fekete éve” volt, több mint 10 ezer milliárd forintnyi kereskedelmi forgalmat bonyolított le, ami a teljes magyar külkereskedelmi forgalom 14 százaléka – mutatott rá.
A jó közép-európai gazdasági teljesítmény legfontosabb oka az alacsony adókban keresendő, ezért el kell utasítani minden olyan külső nyomásgyakorlási kísérletet, amely a térségbeli országokban adóemeléshez vezetne – hangsúlyozta Szijjártó.
Ezért a magyar elnökség egyik fontos törekvése lesz megakadályozni, hogy a globális minimumadó rákényszerítésével adókat kelljen emelni a V4 országaiban – közölte. Megállapította: a közép-európai országok versenyelőnyét nagymértékben az alacsony adók jelentik. Alapvető érdekünk, hogy az adópolitikák nemzeti hatáskörben maradjanak – mondta el.
A koronavírus-járvány utáni világ biztonsági vonatkozásairól Szijjártó elmondta: Brüsszel hiába tűzi újra és újra napirendre a kötelező letelepítési kvótákat, biztossá kell tenni, hogy Közép-Európába illegális bevándorlók nem jöhetnek. Azt is biztossá kell tenni, hogy az Európai Unió bővítése ne kerüljön le a napirendről, hogy a nyugat-balkáni térség minél hamarabb csatlakozhasson. Aláhúzta: a Nyugat-Balkán biztonsága és stabilitása alapvetően meghatározza a közép-európai térség stabilitását.
A V4 magyar elnöksége azért dolgozik majd, hogy a megváltozott helyzetben a visegrádi országok a világgazdasági változások nyertesei közé tartozzanak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a lengyelországi Katowicében.
A visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) lengyel elnökségének végén tartott csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján Orbán Viktor kiemelte: a magyar elnökség célja a négy ország gyors gazdasági újraindítása, amelyhez beruházások kellenek, és azok akkor vannak, ha alacsonyak az adók, ezért nem támogatják az adóemeléshez vezető nemzetközi kezdeményezéseket. Fontos az infrastruktúra is, különösen észak-déli irányban vannak komoly lemaradások – tette hozzá.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Eduard Heger szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Andrej Babis cseh miniszterelnök (b-j) a visegrádi csoport (V4) miniszterelnökeinek csúcsértekezletén tartott sajtótájékoztatón Katowicében, 2021. június 30-ánForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A kormányfő további lényeges célként említette a biztonságot, amely szorosan összekapcsolódik a migrációval. Nem támogatják a migránsok kötelező szétosztását, és a jelenlegi egészségügyi helyzetben a migráció különösen nagy kockázatot jelent – mutatott rá. Megjegyezte: emellett sürgetik a nyugat-balkáni országok európai integrációját.
Magyarország július 1-jén veszi át a V4 soros elnökségét Lengyelországtól.
A célkitűzésekről szóló hivatalos dokumentum még nem került fel a V4-ek weboldalára, ugyanakkor pár héttel ezelőtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy konferencián úgy fogalmazott:
A nyugat-balkáni országok európai uniós integrációjának felgyorsítása központi eleme lesz a visegrádi csoport júliusban kezdődő magyar soros elnökségének.
Mint mondta: nagyobb esélyt ad a visegrádi országok érdekeinek érvényesítésére, ha Európa jövőjéről az alapvető kérdésekben összehangolják az álláspontokat, és együttesen hozzák őket nyilvánosságra.
Szitás Péter, a Danube Institute tudományos munkatársa a Magyar Nemzet megkeresésére úgy fogalmazott:
– Várhatóan a regionális védelmi együttműködés egy sarkalatos pontja lesz a soros elnökségnek.
A kutató kiemelte, hogy Ukrajna kérdése is kiemelt figyelmet kap majd. Korábban a V4-ek prioritásként kezelték Ukrajna uniós csatlakozását, ugyanakkor 2014-től ez megváltozott: a kisebbségellenes intézkedések következtében, amelyek többek között a százötvenezres kárpátaljai magyar közösséget is érintik, Magyarország blokkolja Ukrajna csatlakozását.
A visegrádi országok együttműködésének története egy középkori megállapodásra nyúlik vissza: Károly Róbert kezdeményezésére a visegrádi királyi palotában 1335 novemberében tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket, és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító jogával szemben. Szitás Péter emlékeztetett, a visegrádi négyek együttműködését – amely már négy államot: Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot foglalja magába – 1991-ben felújították. – Ekkor 2004-ig az együttműködésre a versenyzés volt a jellemző, amely az Európai Uniónak köszönhető, mivel így akarták versenyeztetni a csatlakozni kívánó országokat.
