Anya, szoptatás, anyatej, ezek a szavak be lesznek tiltva

Az angliai Brighton és Sussex Egyetemi Kórházban elsőként vezették be azokat a nyelvi irányelveket, amik szerint kerülendő a továbbiakban azon kifejezések használata, melyek a nemre utalnak és ezzel bizonyos rétegeket sérthetnek. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag száműzték az anyára utaló kifejezéseket a szülészeti osztályról – írta meg a Daily Mail.

A továbbiakban a következő „gender inkluzív” szavakat lehet alkalmazni. A „breastfeeding”/szoptatás szó helyett a „chest feeding”, azaz a mellkasi táplálás kifejezést, a „breast milk”/anyatej helyett pedig „human/chest milk”, tehát az emberi, vagy mellkasi tej kifejezéseket találták ki. A „Mother”/anya szó helyett pedig a „birthing parent”, vagyis a szülő szülő szókapcsolatot javasolják.

Életet adni egy gyermeknek és egy újszülöttet szoptatni csakis egy nő képes. Lehet ezt különböző oldalakról megközelíteni, több szemszögből nézni, de ez a lényegen nem változtat. Vallhatja és érezheti magát nőnek egy férfi – szíve joga –, de nem fog tudni gyermeket hozni a világra.

Paul McHugh, a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának professzora szerint „a transznemű férfiak nem válnak férfivá, és a transznemű nők sem válnak nővé”, hanem „maszkulinizált nővé és feminizált férfivá” alakulnak. Ryan T. Anderson politikai filozófus ezt a gondolatmenetet viszi tovább és rámutat a következőkre. A férfi és a női test nemcsak kromoszómák és hormonok, valamint a nemi jelleg tekintetében tér el, hanem súlyban, méretben, formában-alakban, a csontok hosszában, a zsír elosztásában, az izomzatban, valamint számos szervet tekintve, ideértve az agyat is. Vannak különbségek molekuláris és sejti szinten is, amelyek nem pusztán a fiziológiát, hanem az agyunkat is befolyásolják. Az agy a leginkább nemileg karakteres szervünk, különbségek vannak férfi és nő között az érzelmek és a fájdalom megélésében, a látásban, a hallásban, az emlékezetben és a tájékozódásban is. Egy valódi nemváltáshoz tehát molekuláris szintig át kéne műteni az emberi testet.

A Nemzeti Statisztikai Hivatal becslései szerint az Egyesült Királyságban körülbelül 200-500 ezer transz-ember él. Bár a transzközösségről nincsenek hivatalos adatok, nagyságrendileg Nagy-Britannia felnőtt lakosságának 1 százaléka számít transzneműnek vagy nem binárisnak. Brightonban és Hove-ban a transznemű populáció ennél egy kicsit nagyobb. Ott a lakosságnak közel 10 százaléka az LMBTQ-közösséghez tartozónak vallja magát, szemben az ország 2,2 százalékával. Akárhogy is nézzük, a lakosság elenyésző százalékáról beszélünk. Lassan ott tartunk, hogy a „nyúl viszi a vadászpuskát, a befőtt pedig elteszi a nagymamát”. Tulajdonképpen a többség beszélhetne a kirekesztésről. Egy nő, amikor átéli élete legnagyobb csodáját, életet ad a gyermekének, nem szólíthatják anyának az orvosok? Mikor odaviszik hozzá a gyermekét az aranyórára, nem beszélhetnek vele a szoptatásról és az anyatejről? Merre tart a világ?

A kórház lépését vélhetően felerősíthette az a tény is, hogy 2018-ban a 34 éves Freddy McConnell volt az első brit transznemű férfi, aki „legális férfiként” gyermeket hozott a világra. Ez úgy fordulhatott elő, hogy bár eltávolították az emlőszövetét, de nem végeztek rajta méheltávolítást, mert nem zárta ki, hogy egyszer még gyermeket szeretne. Azaz a nemváltoztatás teljes folyamata nem történt meg nála. McConnell gyermeke születésekor azt szerette volna, hogy az anyakönyvi kivonatban apaként vagy szülőként szerepeljen, de egy 1989-es törvény értelmében aki szül, azt csakis anyaként lehet nyilvántartásba venni. 2020-ban a Legfelsőbb Bíróság is elutasította ezzel kapcsolatos fellebbezését, így Freddy azt nyilatkozta, hogy megsértették a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő emberi jogát.

A Brighton és a Sussex Egyetemi Kórház (BSUH) a Daily Mail cikkének megjelenését követően azt közölte, hogy az „új fogalmak” bevezetése – melyeket fentebb is idéztünk a cikkből – azon szülésznők körében történt meg, akik transzneműek és nem binárisok szülésénél és gondozásában segédkeznek. Az intézmény célja – szögezik le – a lehető legjobb, „személyre szabott ellátás biztosítása minden ember számára”. Azt írják, hogy a szóhasználat kibővítésével támogatják a „befogadóbb ellátást” és biztosítják, hogy a „más identitásúak” úgy érezzék, hogy a szolgáltatás az ő érdekeiket is képviseli.