Kövér László: Az EU maga alá gyűri azokat, akik nem csatlakoznak a morális terrorhoz

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Ripost

Az Európai Unió ma még csak Magyarországon próbál példát statuálni a pénzügyi és jogállamisági kérdések összekapcsolásával, de amennyiben ezt sikerre tudja vinni, akkor a joguralom helyett a mindenkori erősebbek fognak uralkodni Európában – mondta a házelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kövér László úgy fogalmazott, az EU nyers hatalmi politikát folytat, és maga alá akarja gyűrni a gyengébb tagállamokat, vagy azokat a „politikai, ideológiai meggyőződésű csoportokat, amelyek nem tartoznak a semmi által homogenizált baloldali, libsi, komcsi neomarxista moslékkoalícióhoz”, amely most egyfajta „morális terrort” kíván alkalmazni Európában.

Hangsúlyozta, az EU elnökségét a következő időszakban betöltő országok házelnökeinek írt levelében arra figyelmeztetett, ha a brüsszeli intézmények továbbra is ragaszkodnak a pénzügyi és jogállamisági kérdések összekapcsolásához, akkor az unió következő költségvetésének elfogadását veszélyeztetik, illetve a déli tagállamokat akadályozhatják abban, hogy megkapják a számukra létfontosságú segélycsomagot.

Leszögezte: amennyiben ez megtörténik, akkor azért azok lesznek a felelősek, akik a koronavírus-járvány okozta helyzetet is arra próbálják meg felhasználni, hogy nyomást gyakoroljanak a saját alkotmányos szuverenitásukat védő országokra, elsősorban Magyarországra és Lengyelországra.

Közölte, levelét követően Németország és az Európai Parlament delegációja megállapodtak abban, hogy még az eredetinél is rigorózusabb szabályokat vezetnek be.

Kövér László vérlázító pökhendiségnek nevezte, hogy ugyanők elismerik: a szerződésekben lévő jogállamisági mechanizmus nem elégséges, ezért „kitalálnak újakat”.

A jogállamisági mechanizmusok éppen azért vannak benne a szerződésekben, hogy ne lehessen önkényes eljárásokat indítani politikai vagy ideológiai meggyőződések alapján – tette hozzá.

Kiemelte, éppen a jogállamiságra hivatkozva tapossák sárba az unió működési szabályait, ami az Európai Unió totális erkölcsi talajvesztését mutatja.

Mindez nyílegyenesen vezet a szakadékba, az Európai Unió felbomlásához – mondta. A házelnök szólt arról is: hozzászokott ahhoz, hogy Nyugat-Európában már csak egyfajta hangon lehet szólni a sajtóban.

Valójában nem Magyarországon és Lengyelországban van baj a sajtóval, hanem a „tőlünk nyugatabbra fekvő országokban, ahol már azt gondolják, hogy azzal az elsöprő médiafölénnyel, azzal a tényleg goebbelsi propagandával, amivel ők már rendelkeznek” el fogják tudni hitetni, hogy Magyarország és Lengyelország kormánya a felelős, amiért a bajbajutott államok nem jutnak mentőcsomaghoz – fogalmazott.

Mint mondta, a magyar kormánytöbbség az utolsó pillanatig harcolni fog az ország szuverenitásáért.

„Nem egy birodalomhoz csatlakoztunk, abból elegünk volt, amikor a Szovjetuniónak voltunk egy kliensállama, gyarmata” – mondta. Kövér László megjegyezte, nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy az „Európai Unióhoz ugyanolyan képzettársításokat csatoljanak Brüsszelből, mint amilyen mondjuk a Brezsnyev-doktrína volt”.

A házelnök emellett kitért arra is, hogy a lengyel Polgári Platform jobbközép, konzervatív pártnak mutatta magát, de időközben „eladta a lelkét az ördögnek”.

A Mandiner információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök kész vétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben nem tartják magukat az eredeti megállapodáshoz. Orbán erről levelet is írt Angela Merkel német kancellárnak.

Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói megállapodásra jutottak az uniós források kifizetésének új feltételeiről. A tervezet szerint, ha az Európai Bizottság kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A szankciókról pedig a Tanács döntene minősített többséggel (Magyarország és Lengyelország tehát nem tudna vétózni) – írja a Mandiner. A megállapodást európai parlamenti és tanácsi rendelet közös formájában tervezi elfogadni az EP és a Miniszterek Tanácsa. Ehhez a Tanácsban elegendő a minősített többség is. Csakhogy a Többéves Pénzügyi Keret (az EU hétéves költségvetése), valamint a 750 milliárd eurós járványügyi csomag, a Next Generation jóváhagyásához már egyhangúság szükséges az Európai Tanácsban. Ez utóbbiak esetében így már van lehetőség a tagállami vétóra. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő már pénteken jelezte: vétózni fog a Tanácsban, amennyiben nem születik a lengyel elvárásoknak megfelelő megállapodás az uniós kifizetések feltételrendszeréről. A Mandiner információi szerint mindezek nyomán Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, továbbá Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Írásában a kormányfő előrevetítette: bár Magyarország elkötelezett az együttműködésben, a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani. Vagyis az uniós kifizetésekről szóló új megállapodás életbe lépése esetén megvétózza a Többéves Pénzügyi Keretet és az uniós járványügyi csomagot, a „Next Generation EU„ programot is. A miniszterelnök érvélésének lényege, hogy veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit egy új feltételrendszer beemelése a következő hétéves költségvetésbe, illetve a járványügyi mentőcsomagba. Úgy tudjuk, levelében Orbán kitért arra is, hogy a magyar jogrendszert az unió illetékesei korábban teljes mértékben átvilágították az európai standardok szempontjából, és valamennyi vitás kérdésben megegyezés született. Az EP mégis kezdeményezte Magyarország ellen a hetes cikkely szerinti eljárást, ennek keretében pedig a kormány az elmúlt két évben több száz oldalnyi tisztázó dokumentumot terjesztett elő. Lényegében hiába, mivel komoly érdeklődés nem volt a válaszaink iránt az Általános Ügyek Tanácsában – mutatott rá. A kormányfő levelében kifogásolta azt is, hogy az Európai Bizottság közelmúltban megjelent jelentése nem a tényeken alapult, abban sokkal inkább politikailag motivált, a hazai ellenzéktől és a Soros György által finanszírozott szervezetektől már ismert vádak kaptak helyett Magyarországgal szemben.

Úgy látja, mindezek nyomán körvonalazódik egy olyan eszköz, amellyel akár egyes országok demokratikus választási folyamataiba is be lehet avatkozni. Semmiről nincs megállapodás, amíg mindenről nem állapodunk meg – írta Orbán Viktor. A kormányfő szerint, ha a régi megállapodást felrúgják és új érvényesülne helyette, a magyar kormánynak nincs más választása, mint hogy a júliusi csomag többi elemét is elutasítsa. Orbán javaslatokat is tesz a levélben egy esetleges új szankciós mechanizmus esetére. Szerinte az Európai Bizottságnak, miután minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy önállóan járjon el, nem lenne szabad külső szereplők, így nem kormányzati szervezetek véleményére hagyatkozva döntenie a különböző, tagállamok elleni szankciókról. Brüsszel jelenleg olyan szervezetektől kölcsönzi a hitelességét, amelyek semmiféle demokratikus felhatalmazással nem rendelkeznek, utal a miniszterelnök a bizottsági jelentéshez szellemi muníciót biztosító Soros-szervezetekre. Szorgalmazza továbbá, hogy a kifizetési feltételrendszer csak azokra az esetekre vonatkozzon, amelyek ténylegesen és közvetlenül érintik az EU pénzügyi érdekeit. De indítványozza azt is, hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét a tagállamok számára. Ez azt jelentené, hogy a Tanács által hozott szankcionáló döntéseket az érintett tagállam megtámadhatná az Európai Bíróságon. A fellebbezés pedig halasztó hatállyal bírna, vagyis az esetleges szankciók felfüggesztésre kerülnének mindaddig, amíg a Bíróság nem dönt.